8 fok van ma reggel, nem semmi ez az időjárás az idén. 
Tegnap egy pillanat alatt kerekedett olyan hatalmas porördög, mint egy minitornádó, csak úgy vitte a port, ilyet Magyarországon én még nem is láttam. Nem tartott sokáig, de iszonyú nagy port kavart fel. 
USA-ban láttam rengeteg porördögöt, ott naponta többet is láttunk a sivatagban. 

Úgy érzem, hogy lassan elkezdhetek kétségbeesni, annyira száraz minden, de nem adom fel, mert olyan nem lehet, hogy ne jöjjön eső valamikor. Végül is nem vagyunk sivatag (még), szóval csak ki kell tartani, de hogy meddig... azt nem tudni. 

Minden nap rengeteg vizet kihordok a növényekre és meg is hálálják. Gyakorlatilag nem néz ki rosszul a kert, van ugyan pár növény, amiket jobban megvisel a szárazság, de azokkal kicsit többet törődök. Még nem engedtem el egyiket sem (de ha kell, el fogom) és nagyon bízom abban, hogy nem is kell. 2022-t is megúszták még a Macrophyllák is, az igaz, hogy akkor már a fürdővizet is kihordtam. Most a tollbugáknál rezeg a léc, virágozni készülnek, de nagyon viseltesek szegények. 

Még mindig rakom ki a szalmát, a zöldbabokat is lemulcsoltam vele, bár a zöldbab a nagy lombjával saját maga alatt nagyon jól tudja tartani a nedvességet, de most nem olyan nagy a lombja, ellenben virágozni készül... most muszájnak éreztem, hogy ezt is megvédjem. Azelőtt nem igazán öntöztem a zöldbabot sosem, de most kell, szeretném, ha tudna teremni. Így aztán most minden van, öntözés is, mulcs is. 
Ha így folytatódik az aszály, olyan drága lesz minden a boltokban, hogy majd nem lehet megfizetni, minden termést meg akarok óvni és eltenni amit csak tudok. 

Raktam ki szalmát a paradicsom ágyásokba is, mert már szinte megette a fűnyesedéket maga alól és most nem lesz új fű, mert nem nő. Van még 2-3 szénabálám is (kockabála), ha kell, azokat is kirakom az ágyásokra. 

Az uborkákon még van fűnyesedék, illetve tegnap a horolóval végimentem az ágyásközökön, mert tele volt porcsinnal, ami nagyon szívja el a vizet és az összes kivágott füvet felhúztam az uborkák töve köré. 

A virágokat is visszarakom a talajra. Kiszedtem már majdnem az összes borzaskatát, mert rengeteg volt és nem szeretném, ha olyan sok magot szórna. Mindent visszadaraboltam a talajra, ahogy a múltkor a velencei kutyatejeket is. Sajnos még most is van olyan rész, ahol nincs mulcs és ujjnyi repedés van a földön, a talajból kiesett (vagy kitört) növényjelölőket se tudom visszadugni, beton az egész. 

Nyitottam egy Excel táblát is, hogy vezessem, mi mikor kapott tápoldatot, hogy ne legyen nekik se sok, se kevés. Illetve a paradicsomok is kaptak tejes-vizes permetezést, a sárguló levelű növények (hortenziák, Ilex Crenata, a Callicarpa Dichotoma,  a mályvacserjék) vasat kaptak Zöldítő vitamin - vaskelát műtrágya formájában. Feloldottam vízben és lombtrágyaként kapták ezt is. 
A hortenziák öntözéskor timsót is kaptak, hogy kékebbek legyenek a virágaik. Tudom, optimista vagyok, hogy lesznek egyáltalán virágaik, de ha megjön az eső, akkor meg minden gyönyörű lesz (és nagyon füves). :)))

Kiszedtem egy másik ágyás borsót is, nem lett elég rá a takarás, de a maradék szalmát már nem akarom ide kirakni. 
Majd szedem ki a többi borsót is most már és azzal betakarom az egészet, ahonnan pedig kiszedtem, az takaratlan marad, oda úgy se tervezek ültetni semmit. Van egy csomó komposztom is, majd legfeljebb azzal takarom be, de csak ősszel, mert én ugyan a kánikulában ami jön, neki nem állok lapátolni. 

4 naponta érek körbe az öntözéssel, nem adok mindennek minden nap. Ezért van a mulcs. Mégis van, ami nem bírja ki még az árnyékban sem, pl. a cserjés hortenziáknak már tegnap kellett vinnem egy kanna vizet, mert leereszti a bimbóit és a leveleit. Az a rész ahol van, nagyon száraz, benn a hatalmas életfák alatt, de ugyanígy van a tölgylevelű hortenziám is. 
Hát... meglátjuk mi lesz ebből... 

 A kertlakóim mind itt lebzselnek benn a kertben, olyan jó érzés itthon tudni őket és ők is mind nyugisak és jól érzik magukat. 

Az igaz, hogy Herkuló már nagyon elszemtelenedett, eddig mindent megevett, de most elkezdett válogatni. Nem ám kicsit, hanem nagyon. Eddig bontogattam neki a dobozokat, de amikor 3 doboz étel van felbontva és imádkoztam, hogy jöjjön a MosogatóCica, hogy ne menjenek itt pocsékba a kaják, akkor én is megmakacsoltam magam és nem kapott enni. Majd éhes lesz. 
Vén Disznó! Kihasználja, hogy annyira tutujgattam őt. Látni kéne azokat a tágra nyílt szemeket, amikkel úgy tud nézni, olyan jelentőségteljesen, csak úgy világítanak ki a sárga szemek a fekete fejéből! Különben meg nem is éhes, mert tök jól elhéderel hátul a tetőn. Ha meg kiteszem a lábam, akkor rögtön jön hasat vakartatni. Dörzsölt, vén zsivány! :))
Estére végül felvertem neki 2 tojást tejföllel, azt szépen elnyalogatta és elégedettnek is tűnt utána. A kajákat megette a MosogatóCica, aki ma korán reggel is itt kezdett nálam a reggelivel, de hogy hol lakhat, azt nem tudom. 

Böbike a kert minden pontján henyél, végre itthon tud/mer lenni. Amerre lépek mindig macska van, mert jönnek utánam, ahol a kertben vagyok, odatelepülnek ők is. :) 
Itt az epresben. 

Ez az oszlop az egyik komposztáló mellett van, nagyon szeret a komposztáló tetején feküdni és néha szórakozásból felmászik az oszlopra is. 

A kedvenc helyük, itt járok át a veteményes felé két nagy tuja között. Itt vannak a legjobban útban, szerintem ezért itt lazítanak a legtöbbet, szinte nincs perc, hogy az átjáróban ne feküdne egy cica. :D :D 
Itt most Böbe fekszik, de Elza is befigyel. Nagyon észen kell lennem, nehogy rájuk lépjek, mert Herkules el se megy (a többiek se nagyon, úgy kell átlépdelni rajtuk), de ő süket, mint az ágyú és néha nem érzékeli a lépteimet sem. 

Találtam egy orrszarvú bogarat, élőt! Mióta itt vagyok, nem láttam, csak egyszer találtam egy tetemet, ez viszont élt. Eltettem őt a betonról be a virágok közé a fűbe. 

És ami jó hír, azt hiszem a patkányunk kimúlt, mert a széthányt cicakaja nem tűnik már el a tetőről. A szárazat összeszedem, de a nedves kajákból amit Herkules szétnyammog azt nem tudom, az marad a legyeknek és a darazsaknak, illetve össze szokott aszalódni, akkor tudom összesöpörni onnan. 
Olyanok ezek a macskák, mint a malacok.