Újabb reggeli öntözés után - ezúttal az előkert volt a soros, ma az Árnyas kert jön - tegnap nekiálltam és kiszedtem a cukorborsót is. Az összeset elvittem hátra a másik borsóágyásba és letakartam vele a talajt. Még mindig nem fedte be teljesen. Egyelőre nincs több mulcsanyagom, illetve van szénám is, de majd kijön még 2 sor borsó, azt fogom odatenni. 
Viszont olyan büszke vagyok apukámra, képzeljétek el, hogy elkezdett mulcsolni ő is. :) 86 éves múlt és még tavaly is azt mondta, hogy attól rendezetlen és csúnya kert, de mindig mutogattam neki, hogy nézze meg, milyen jó nedves és hűvös a talaj a mulcs alatt még a legnagyobb kánikulában is. 
Aztán valamelyik nap, amikor átjött és végigsétáltunk a kerten, elámult, hogy milyen szépek a paradicsomjaim és tegnap mutatta, hogy ő is lemulcsolta szénával az összes palántáját és nedves alatta a talaj. :)

Nekiestem és visszavágtam az orvosi zsályát. Hatalmas az a bokor és minden évben rájövök, hogy nem lehet formára vágni. Annyi ága van és és keletkezik új, ami aztán megfásodik, hogy csak nyesni lehet vissza, amennyire csak tudom. Az alsó, földön fekvő részeit is teljesen kivágtam, gyakorlatilag visszamulcsoltam ezt is saját maga alá a zöld és a fás részekkel együtt. 
Még a jezsámenek vannak hátra, az még szép falat lesz visszametszegetni őket. 

Viszont képzeljétek mi találtam a kertben. Gyomlálgattam itt-ott, pakolásztam vissza a kiszedett füvet a növények köré, amikor megláttam a sárga cérnákat az egyik ernyős verbénán (ami ugye szintén magától kelt), Aranka volt rajta! 
Na, hát ettől aztán rohadtul megijedtem, leszedtem az összeset róla, bedobtam a kukába, de aztán rájöttem, hogy amiben már benne van, azt is ki kell dobnom, ezért ment a verbéna is utána. 
Nem tudom honnan jött be ez az élősködő dög a kertembe, de úgy kellett, mint ablakos tótnak a hanyattesés. 

Érdekes egyébként megfigyelni, hogy vannak növények, amiknek meg se kottyan a szárazság. Ilyen pl. az Írország harangjai vagy másik nevén kagylóvirág. Növekszik rendületlenül és hozza ezeket az érdekes formájú zöld virágokat, amik tulajdonképpen csészelevelek az apró virág körül. 
Érdekes, hogy a leírások szerint rendszeres öntözést igényel, hát nem... én nem öntözöm és tök jól elvan egyelőre. 

A tűzgyöngyvirágok is nyílnak, bár nem olyan gazdagon, mint szoktak, de hát kész csoda, hogy élnek. 

Az előkertben a fehér macskafarkú veronika is hamar elbarnítja a szirmait. 

A muskotályzsálya bírja, de lassan vége a virágzásnak. Még hagyom kicsit, mert a kék fadongóknak nagy kedvence, de vissza fogom vágni, mert nem szeretném, ha magot hullatna, mert akkor mindenütt lesz belőle és már pici korában is olyan gyökere van, hogy ásó kell hozzá. Egyszer már megkínlódtam vele, elég is volt annyi, azóta nem engedem szaporodni csak úgy bele a vakvilágba.  

Búzavirág, a kertbe már nem engedem be, mert ez is olyan, hogy mindenhol lesz belőle. Kívül nőtt (magától) a kerítésen kívül, ott szórhatja a magját, de ez most egy szál,  jövőre már százan lesznek... ezzel fogok mulcsolni, de azért szép. Nagyon szeretem a kék virágokat.

Clematis 'Star of India', jól megijesztett tavasszal, azt hittem ennek is vége lett. A 'Justa' sajnos kipusztult és ennek a szárain se láttam egy megveszekedett rügyet sem. Már majdnem lemondtam róla, amikor láttam, hogy tőről hajt kifelé. Nem olyan dús, mint tavaly volt, nem tudom, hogy mi baja volt neki, de most kicsit figyelmesebben öntözöm, mert lehet, hogy ez a száraz időjárás nem kedvezett neki. Szárazabb helyen van, mint a többiek. 

Levendula. Szedtem egy csokorral belőle és begyömöszöltem egy üvegbe és nyakon öntöttem vodkával. Kullancs ellen fogom picit majd hígítani vízzel és magamra permetezni. 

A 'The Fairy' rózsám is nyílni kezdett. Rengeteg bimbó van rajta, fel is támasztottam az ágait, mert ez tulajdonképpen egy talajtakaró rózsa, de nem akarom, hogy a földön heverjenek az ágai. 
Nagyon bírja a metszést, tavasszal szinte tövig visszanyestem és ekkora megint. 

Böbike, CsőMacska! :))) Újabban teljesen ellepte a fotelt, állandóan ott alszik. Mindig van valami kedvenc helye a lakásban. :) 
Szerencse, hogy az én fotelemre már nem szokott pályázni. :D Volt idő, amikor szó szerint harcoltunk a fotelemért. :))))