Lassan, a szokatlanul meleg idő ellenére is nagyon lassan indulnak meg a növények a kertben. Bár érdekes, hogy eddig mindig az előkertben a krókuszok voltak az elsők és csak utána jöttek a hóvirágok, most utóbbiak nyíltak ki először. Még nem teljesen, inkább bimbósak, de már kétségtelenül hóvirágok. 
Olyan jó végre életet látni a kertben!

Ez a pár szál új ültetés, tavaly talán 1 vagy 2 hagymát dugtam be az örökzöld orbáncfű cserje tövébe és milyen szépen előbújt, pedig tavasszal ültettem el. 

Ez a kis "hóvirágmező" 3 éve még 1-2 szál hóvirágból állt. Olyan jó látni, ahogy évről évre szaporodik, egyre több lesz belőle, még ugyanennyi idő és tele lesz hóvirággal. Tavaly ültettem közé árnyékliliomot, mire a hóvirágnak a levei is visszahúzódnak, addigra kihajt az árnyékliliom, leveleket hajt a fölötte lévő magnóliafa is és szép lesz a hóvirágok helye is. 

 Egy újabb Erica Carnea, ez fehér virágú, ez is a végre valami a kertben kategória. Azt hiszem több olyan növény fogok még hozni, amik télen virágoznak, majd hozok még téli jázmint és téli bangitát is, (talán varázsmogyorót is), hogy egyre hosszabb lehessen a virágzási időszak. 
Érdekes, hogy a mahónia nem nyílik az idén (még). Tavaly már januárban virágzott, most pedig még bimbó sincs rajta, bár nagyon északi fekvésbe ültettem. 

Ez meg a Cocó (Böbike). Nem tudom mi  van, hétfőről keddre kinn volt megint az éjjel és valami biztos történt, mert tegnap reggel bejött és azóta nem ment ki. 24 órája! Ilyen még nem sokszor volt. Biztos volt valami kellemetlen kalandja, mert olyankor szokott behúzódni. 
Tegnap egyébként is nagyon anyás volt, oda kellett mellé dőlni az ágyra és mellém húzódott, egész közel és nyafizott, ha elmentem mellőle. Éjszaka is nagyon bújt, de majd elfelejti hamar a kalandot, akármi is volt az és megint megy csavarogni, ahogy az lenni szokott. :) 

Szombatra virradóra kinn "aludt" az egész macskabrancs. 
Herkulest már napok óta nem tudom becsalni a pincébe, megint szipog, szerintem vagy megfázott vagy visszajött a macskanátha. Nem tudom ezt a cicát meggyógyítani, akármit is csinálok. Ivartalaníttatni már nem kell (nem is bírná ki a műtétet ilyen állapotban). Itt van a párzási időszakuk, de ő már nem megy sehová. Itt tartózkodik benn az udvarban. 
Még most is (megint) turmixolom neki a kaját, de nem eszik sokat és elkezdett válogatni is, de ezt már nem hagyom. Vagy megeszi vagy  éhes marad, mert ennyi drága kaját nem pocsékolhatnak el. 
Tegnap is ült vagy 3 órát az ablakban a kaja felett, aztán amikor meglátta, hogy veszem a kabátom és megyek el, akkor rögtön tudta, hogy itt egyhamar nem lesz más és szépen ellefetyelte a kaját. 

Böbe este egy nagy pocokkal (vagy egér) a szájában jött haza, gyorsan megfogtam egy papírtörlővel és kitettem hátul a tetőre, gondoltam hátha jön valaki az éjjel és megeszi, de még most is ott van. Majd kidobom szembe az erdőbe. 
Böbe meg biztos azt gondolta, hogy milyen éhes lehetett a Mama (ez én vagyok), hogy olyan gyorsan eltüntette a pockot. :))) Azért kaptam fel olyan gyorsan, mert nem tudtam, hogy él-e még, nem szerettem volna, hogy észhez térjen és elrohanjon nekem itt a lakásban, de azt se, hogy a Böbe itt ropogtassa el. 

A kertben még most is alig van valami. A hóvirágoknak már látszik a bimbója is, de még semmi fotóképes nincs. Türelmetlen vagyok már, nagyon várom a tavaszt.
A hátam közepére se kellett már ez a tegnapi egész napos eső, de a kertnek sem. Végre egy picikét elkezdett a talaj közelíteni a normálishoz, most megint minden csupa latyak.

A piros kövirózsám viszont szépen bepirosodott végre és az egyik bordó is kezdi visszanyerni a színét. Nem tudom a többi bordó hová lett, pedig vettem többet is. 

Ez pedig az Erica Carnea, ilyenkor virágzik, de még ez se nyílt ki teljesen. 4 db van a kertben. A múltkor 3-at számoltam, de aztán találtam egy negyediket is. :))) Most ez van a legjobban kinyílva, de remélem lesz ez még szebb is. 

Tényleg kész tavasz volt tegnap, 17 fok volt délután, le kellett vennem a vastag, téli kabátot és egy pulcsiban voltam kinn a kertben. 

Elkezdtem visszavágni az évelőket, remélem nem lesz nekik túl korán. Ámbár mindent daraboltam és visszaraktam saját maga köré, ha hideg jön, legfeljebb ráhúzom a friss hajtásokra. 
Jó sokat visszavágtam, főleg krizantémokat, de még rengeteg van hátra. Egyébként nem is tudom, hogy érdemes-e rajtahagyni az összes szárat, mert a nagy, nehéz szárakba belekap a szél és majdnem tövestül kifordítja a növényt. Van egy pár, ami emiatt eléggé meg van lazulva. Ezt majd ősszel át fogom gondolni, amikor elmúlik a virágzásuk. 

Ez még a bozótos állapot.

Itt már bozóttalan, de a kert többi részén is nagyon sok visszavágni való van még. 

Rengeteg hagymás bújt már elő, jönnek a tulipánok is és nagyon sok minden. Lassan majd előszedem a képeket az ősszel ültetett hagymásokról is, hogy legyen fogalmam, hogy minek is kell előbújnia. A tavaly tavaszi képeket már átnéztem és érdemes volt, mert pár növényről már lövésem se volt, hogy ott van.  

A napot azzal kezdtem, hogy becserepeztem az évelőket, amiket valamelyik nap vettem. Most ott vannak a pince ablakában és süti őket a nap. Kaptak vizet is, de azután majd csak nagyon módjával fogom őket öntözni, mert nem az a cél, hogy megnyúljanak, hanem, hogy addig életben maradjanak, amíg ki tudom őket ültetni a szabadba. 
A nyáron már remélem lesz időm leszedni onnan azokat az ablakokat is és szépen lecsiszolni, rendbe tenni. 

A 6 szögletű növénytámasz nem élte túl a szeleket. Pedig rajta fut a lonc, de majd azt is vissza fogom vágni, kaptam egy nagyon jó tippet a FB-n, hogyan kell, hogy kezelhető maradjon. 
Van az állványnak egy része, ami visszarakható, de az íves részek egyszerűen eltörtek a hegesztésnél. Még nem látom, hogyan fog a javítása megoldódni, de majd valahogy. 
Gondolom hatalmas nyomással volt a szél, ez pedig feszült és nem bírta a gyűrődést. Olyan vékony szar anyagból van, hogy ha tudtam volna, akkor nem veszem meg.