Tegnap annyira csodaszép, napos idő volt, végre megtaláltam a tavasz feelinget, mert hiába volt tavasziasnak mondott idő már február óta, a sok borús, esős nap miatt valahogy mégsem sikerült elkapnom a tavasz ígéretét. 
Ki is rohantam a kertbe (ebédidőben) és a másik előkészített ágyásba elvetettem két sor répát, egy sor sima pirosat és egy sor bordó színű répát, hagymasorok közé. 

A dughagymákkal némileg túlzásba estem... nem szándékosan, kevésnek találtam (emlékezetből) amit vettem és vettem még hozzá az OBI-ban is... most jó sok van, lövésem sincs, hogy hová ültessem el. Kicsit majd át kell terveznem a kertet miatta. 

A következő a borsó lesz, mert nagyon szeretném már a földben tudni, bár ezzel se vagyok elkésve, az utóbbi években mindig később vetettem el. 
Nem terveztem helyet paszternáknak sem, mert tavaly nem is volt a kertben, de az idén legalább egy pár darabot szeretnék, csak egy rövidke sort, majd kitalálom, hogy hová kerüljön. 

Hétvégén vettem pattogatott kukorica magot is két csomaggal, annak is kell majd hely... jó nagy áttervezésre lesz szükségem és ezzel az idén is megdől az a tervem, hogy nem terpeszkedek át a másik oldalba a veteményessel, mert de. Átterpeszkedek vele, jobban, mint eddig. 

A jácintok már csodásak, ez a telep teljesen kivirágzott és a rózsaszínűek is kinyíltak és bódító az illatuk. 

A bársonyos tüdőfű is milyen hatalmas telepet képez már, mellette még mindig virágzik az Erica Carnea. 

Ez végre a tavaly őszi ültetésből való krókusz, ami felismerhető: Crocus minimus 'Spring Beauty'.

Szépen cseperedik a bordó levelű borbolyám is, sajnos nem tudom pontosan, hogy melyik fajta, azt hiszem a Berberis thunbergii 'Red Chief'. Jó szúrós, majd virágzás után megmetszem kicsit, hogy kordában tartsam a növekedését. Ott mászkálok el mellette, nem kellene, hogy megszurkáljon. Az az egész terület amúgy is szúrósra sikeredett, mert ott van mellette a tűztövis is. 

Ez a japán gyöngyvessző (Spiraea japonica), nagyon szépek a tavaszi friss hajtásai, bár az ősz színeit hozza, de gyönyörű. Már visszametszettem, a virágait a friss hajtásain fogja hozni. Viszont nem tudom, hogy majd az átültetést hogy fogja viselni, mert mindkettőt (van másik is) át fogom tenni másik helyre. Az idén elég nagy átszervezést tervezek a kertben. 

A kőcicámat is átraktam, mert a sziklakertnél teljesen benőtte a varjúháj. Itt is látszik, hogy mennyire szaporodik ez a fajtája, azt hiszem az idén ebből is sokat ki fogok szedni és általában a sziklakertet is át fogom rendezni. Meg akarok szabadulni a nagyon erőszakosan terjedő növényektől. Nem teljesen, de visszaveszek már elfoglalt területet tőlük és mást is fogok oda ültetni, illetve majd jobban kordában fogom tartani őket ott, ahol megmaradnak. 

Most már tényleg elegem van az időjárásból, hogy csesződjön már meg ez a rohadt eső. Alig akad időszelet, amikor ki tudok menni a kertbe. 
Istenbizony akármilyen szárazság lesz is, nem fogok esőért rimánkodni többet, legfeljebb akkor, amikor kiszárad a kút is, mint 2022-ben, de ami azóta van, ez már minden képzeletemet felülmúlja. 
Ősszel se tudtam a kertet rendbeszedni, mert csupa csatak volt és még most is vannak részek, amikhez nem tudtam nyúlni, mert ugyanolyan csatakos minden.

Még szerencse, hogy tegnap délután még kimentem a kertbe és elkészítettem a répa-hagyma ágyásokat és az egyikbe tettem egy sor répát és 3 sor hagymát is eldugdostam, így a répa hagymák között van. Azt tapasztaltam, hogy sok hagyma közé kell tenni, akkor végi a hagyma a répát.  
Illetve megkezdtem a másik ágyást is, gondoltam majd ma folytatom, de megint esik a z eső. 

Aztán összeszedtem egy csomó magnólialevelet még, hogy ki tudjanak hajtani a hagymások tőle, de az Árnyas kertben nagyon nehéz, mert fenyőkéreggel is le van takarva a talaj... végül feladtam, ami ott maradt, az ott maradt. Majd kihajtanak a levelek közül is, elkotortam ahonnan kellett és amikor megnőnek, akkor eltakarják majd a növények, illetve úgyis lebontódnak a levelek. Egyébként nem is bomlik olyan nehezen a magnólia levele. Szép levélcsipkék vannak a földön, ahogy a leveleknek csak az erezete maradt meg a tél után.

Végigvizslattam a kertet a hagymások miatt is, de pl. az ősszel ültetett Fritillaria persica Twin Tower Tribute-nek nem találom a nyomát sem, de a ciklámen sincs meg (Coum) és az egyik kakasmandinkó se bújt elő.  Gondolom megfulladtak ebben az agyagos talajban (vagy valami megette), az eső meg csak esik és esik. Fúj, de utálom már! 

A jácintok nyújtják most a vigaszt a kertben, bár még nem nyíltak ki teljesen, de az illatuktól szinte meg lehet tántorodni, amikor kilépek az előkertbe. 
Viszont  észrevettem, hogy évről évre egyre kisebbek a virágaik, ezért vagy fel fogom őket szedni, vagy kapnak majd valami tápoldatot, vagy más formában tápanyagot. 

Évek óta nem sikerült március 15-én veteményezni, ez az év kivételes, hogy már lehet kertészkedni. 
Ki is mentem délelőtt és bár elég nedves volt a föld, legalább a petrezselyem magokat elvetettem. Nagyon remélem, hogy az idén lesz belőle valami, mert tavaly még egy szál se sikerült, zöldet is alig tudtam szedni, hogy sósan eltegyem.
2 sort vetettem, két különböző mag. 

Aztán felvilláztam azt a részt, ahová majd a sárgarépát-hagymát szeretném elvetni/duggatni. Jó sok fű volt benne, azt is ki kellett szedni. Nem örültem neki, kicsit fáj a derekam... nem szokott nekem pedig ilyen bajom lenni, de megint elkezdtem jógázni és szerintem valamit túlerőltettem.
Tavaly brokkoli volt azon a helyen. Ugyebár a vetésforgó szerint gyökérzöldséget a levélzöldség helyére kell vetni. 
Szeretném még ezeket is ebben a 3 napos ünnepben befejezni, legalább a korai zöldségek legyenek a földben, sőt még a borsót is jó lenne és a retket is, de ha nem megy most, akkor majd a jövő hétvégén. 

 A virágosban indulnak a korai nárciszok, már kétféle van nyitva. Ezek trombitavirágú nárciszok ( talán---Narcissus Topolino).

Ez pedig a Narcissus 'Slim Whitman', fel fogom szedni a hagymáit, mert egyrészt át akarom szervezni az előkertet, másrészt valamiért nem tud ott szaporodni, ezért új helyet fogok neki keresni a kertben. 

Szépen kéklenek a meténgek is és úgy tűnik el is tudnak szaporodni, pedig a 2022-es nagy aszályban majdnem kiszáradtak a nagy életfák alatt. 

Az egyik keltike is kinyílt már (Corydalis solida 'Beth Evans'), de jön már a másik is, amit tavalyelőtt ősszel ültettem és nagy örömömre előbújt az is, amit tavaly az erdőből hoztam.