Az úgy van, hogy reggel kimegyek körbeszaladni a kertet és készíteni pár fotót... és akkor meglátom, hogy a minap talált délszaki kutyatejről úgy feledkeztem el ahogy volt, ráadásul van még több is belőle.  5 darab van. 
Azt is észrevettem, hogy sajnos a hamvas cipruska kipusztult. Szerintem én voltam a tettes, nem tudtam, hogy kell metszeni, de nem is szerettem igazán, mert mindig fel volt száradva, kopaszodva. Valószínűleg úgy kellett volna, mint a levendulát, de nem igazán törődtem szegénnyel. 
Így aztán, ha már felkínálta a helyét, át is ültettem 3 délszaki kutyatejet helyette. 
Elslattyogtam a TEMU-ról rendelt kis pillangókért és megjelöltem velük az összes kutyatejet. Remélem meg fognak nőni, amikor igen, akkor majd mutatom őket. 

Aztán észrevettem, hogy mennyi folyondár jött elő a sziklakertben és ha már ott voltam, akkor ki is szedtem őket és az egyik varjúhájat is a piros kövirózsák közül, mert az idén a kövirózsát szeretném látni szaporodni. A varjúhájakat egyébként is időről-időre vissza kell szorítani. 

Miután végeztem vele, gondoltam, hogy átültetem már a rózsák tövéből azt a bugás lángvirágot, ami nem halad ott sehová, mert annyira borzasztóan kötött ott a talaj. Kivettem a phloxot és átültettem máshová. 
Aztán - gondoltam, ha már így benne vagyok, addig ütöm a vasat, amíg meleg -  bementem az ásóvilláért és kivettem egy hatalmas telep magas varjúhájat is. Ketté is esett, így kapásból két helyre került. 
Ő maga magról kelt anno, 1 pirinyó kis 1 centis vackot nevelgettem, de már az ősszel is óriási volt. 

Arra a helyre egyébként is egy cserjét terveztem, ősszel be is ültettem oda az egyik kis gyökereztetett dugványomat, de sajnos nem maradt meg. Későn ültettem ki, a hideg meg túl hamar jött, biztos nem volt ideje begyökeresedni. 
Viszont arra a helyre cserjét akarok, ez most nekem így van a fejemben képként, ezért a nemrég vett japán kecskerágót kiültettem oda. Legalább majd ahogy nő, visszafogja kicsit a molyhos madárhúrt, mert az is megy már mint a bolond mindenfelé. 

A magas varjúhájat pedig átültettem a kert hátsó részén alakuló prérikert-szerű részre, a másik darabját pedig beültettem két Clematis közé. 
A Clematisok nem vetnek nagy árnyékot neki, ő viszont majd ad árnyékot az egyik Clematis tövéhez. Ha nem lesz jó neki, majd odébb viszem onnan. 

Miközben kivettem a varjúhájat, jött vele pár szál molyhos madárhúr is, így azt is kiültettem az alakuló prérikertbe.  (szerintem így is fogom hívni innentől kezdve, hogy Prérikert). 
Érdekes különben, hogy a fotók mennyire nem adják vissza a terület lejtését. Most még ronda és ott vannak a fekete takarók is, de azoktól már jövő tavaszra szeretnék megszabadulni mindenütt a kertben. 

Na, hát ilyen az, amikor az ember belefeledkezik a kertbe. :)) Még jó, hogy a kávémat megittam előtte, mert nem szeretem, amikor már kihűlt. :))

Közben láttam, hogy a másik jujuba is él, így "csak" a két datolyaszilva lett kudarc, de úgy döntöttem benn hagyom őket a földben, hátha még csinálnak valamit. Olvasgattam és azt írják, hogy akár júliusban is kihajthat és ha van még élő része, akkor hadd kapja meg az esélyt rá. 

Az új datolyaszilvának ástam egy nagy gödröt, tettem bele jó sok trágyát és beiszapoltam. Másnap ültettem bele a kis fácskát... hát... kicsit ki vagyok akadva, mert ahogy kivettem a cserépből, úgy hullott le róla a talaj, ennek még annyi ideje se volt, hogy belegyökeresedjen. Ha az őszi is ilyen volt, akkor nem is csodálkozom, hogy kipusztult. 
Az látszik a gyökerein, hogy élnek, mert friss hajtások voltak rajta. Beültettem pénteken korán reggel és még tettem alá trágyát, mert túl mély volt a gödör ennek a kis fának. Mégegyszer jól beöntöztem és most reménykedem, hogy megmarad. Ha ez se sikerül, akkor elengedem a datolyaszilvás terveimet. 

Az előkertben viszont most vettem észre, hogy kipusztult a sárga virágoszlop... sajnálom, örültem annak a virágnak, mert érdekes, különleges virág volt. 

Kiszedtem a cserjés rész széléből a krókuszokat is, mert majd el akarom kezdeni lerakni a szegélyt és útban voltak. Nem ültettem messzire, csak picivel beljebb. Amikor ezek nyílnak, akkor még nem árnyékol nekik semmi, később pedig tökmindegy nekik, mert visszahúzódnak. 
Amúgy Murphy tényleg melózik, mert a hortenziák metszésekor egy ládányi vesszőt dugtam le, szerintem a 3/4-e nem él... ezt a vesszőt pedig ledugtam a hortenzia mellé... és tessék. Nem tudom, hogy nem maga az anyanövény segíti-e a gyökeresedést, de amit még így a fő növény mellé dugtam be, az mind meggyökeresedett. 

Az előkertből is kivettem egy árnyékliliomot, mert már nem tud megnőni az olasz kontyvirág miatt, utóbbi eléggé elterpeszkedett már, lassan a páfrányt is zavarni fogja, de most már majd legalább vehetek ki belőle szaporítani máshová is.
Az árnyékliliomot átvittem a cserjésbe hátra, ott árnyékot fog kapni a belombosodó bugás hortenziától, úgyse nagyon bújik elő hamarabb, mint ahogy a hortenzia lombot növeszt és ilyenkor még a nap se olyan erős, hogy kárt tegyen benne. 

Felkapáltam a talajt az idén ültetett kínai álbirs körül is, mert akkora fűcsomók kezdtek ott nőni, amik nem kellenek a fiatal fának. 

Megint veteményeztem is, kiszórtam rengeteg, de tényleg szó szerint rengeteg bazsalikommagot. Nem tudom, hogy ki fognak-e kelni, sok régi már közülük (ezért is szórtam már ki mindent), de van óriás levelű 3 fajta, genovai meg mittudomén, citrom illatú, bordó színű, fahéj illatú... utóbbi háromnak régi a magja, de ha egy szál is kikelne belőlük, akkor szednék róla magot.  

Elveteményeztem a cikkini-patisszon-dísztök kompániát is. Sárga cukkini, gömb alakú cukkini sötétzöld és világoszöld és valami gömbölyű olasz cukkini, sárga patisszon, apukám óriás patisszonból szedett magjait is elvetettem. 
Ez az egész tökféle őrület most azért lett, mert van egy nagy kitakart rész, amit előzőleg már a geotextillel gyomtalanítottam, de még nem jutottam el addig, hogy kialakítsam ott a helyet, ezért úgy döntöttem, hogy bevetem és a tökfélék nagyon jó talajtakarók. A kerítés mellé pedig a kert végében dísztököt vetettem... csak el ne felejtsem majd ezeket is öntözni... 

Kiültettem a kis salátapalántáimat és 7 db paradicsomot is, az igaz, hogy lehűlést mondanak, de fagyot már nem és muszáj kitenni őket, már totál kinőtték az ablakot. Jövőre tényleg szükségem lesz egy kis üvegházra vagy valamilyen alkalmatosságra. 

A kert szép részein már indulnak a szellőrózsák.

Egyre több írisz is kinyitja, azt hiszem lassan ideje lesz ezekről is készíteni egy bejegyzést, hogy lássam egyben is, mik vannak már. Ez a 'Green little' nevű.

Ez az erdei kontyvirág közben már el is virágzott, majd remélem lesznek szép, piros bogyós termései. Tavaly volt. 

Teljes virágzásban a velencei kutyatej. 

Indulnak a haranglábak is, ezekről még lesz kép bőven. 
Illetve pótoltam a Tulipánok 3-ba is pár fotót, mert még mindig van ami most nyílik. 

Keleti mák. Hamarosan meglátom, hogy milyen lesz. :)