Az éjszakai mosogató
Remélem nem én válok majd a környék macskásnénijévé... ha belegondolok, hogy még egy évvel ezelőtt, hogy utáltam a macskákat... el se hiszem, hogy most 3 is van.
És van egy negyedik éjjeli lopakodó is itt, a nagy szürke kandúr, akit már nyakon csíptem párszor, hogy itt eszik az ablakban. Ha valami kaja kinnmarad, vagy megmarad, mert a nomádok nem ették meg vacsira, azt ő garantáltam megeszi és el is elmosogatja a tányérokat. Nem jön minden éjjel, mert van, hogy ott van a maradék még reggel is.
Gondolom ez attól is függ, hogy mit kap és mennyit enni, ott, ahol lakik. Mert tuti gazdás kandúrka, mert nagyon szép, kékesszürke a bundija, jópofa az arckifejezése és jó húsban is van. Olyan robosztus cica, nagy mancsokkal, vastag, erős lába van, bírom, na!
Tegnap este zajt hallottam az ablak felől és kinéztem, hogy melyik cicó van itt, hát a szürke kandúr volt, egy darabig farkasszemet néztünk, aztán elszaladt, viszont mindent megevett.
Magamban röhögök Herkulesen, hogy mennyit ér a nagy körbehugyozgálása, ha egy másik kandúr simán idemerészkedik. :)))))
Végül is, nem bánom, ha idejön néha sutyiban, mert legalább nem megy pocsékba a meghagyott cicakaja.