Azt hittem  nem lesz lila őszirózsám, az első adagban egy darab volt, a többi mind fehér vagy rózsaszínű volt, esetleg pink.
Most pedig kinyílt egy újabb nagy adag és majdnem csupa lila, de még egy sötétbordó is van benne,  remélem  majd tudnak magot érlelni, hogy szedjek belőlük. Azt hiszem színenként fogom eltenni a magokat. És a formájuk is különböző, vannak szimplák, tömörek, krizantémfejűek. Csodaszép virágok ezek is, olyan hálásak és ezek is bírják a szárazságot is. Akkor is nyílnak, ha nincsenek kiegyelve, de ha van nekik hely, akkor egy növény egész nagyra nő, elágazik és nagyon sok virágot hoz. 
Egyébként akkor is kikel, ha csak úgy hagyom elhullani a magjait ősszel. Tavasszal nagyon sok kikel közüle, az idén is vannak olyan őszirózsáim, amiket nem is ültettem. 

Böbikének nem múlik a hasmenése, de nem tudom beadni neki azt a pasztát, amit a doki adott. Egyszerűen nem tudom lefogni, a száját kinyitni és befecskendezni a szájába. Nem megy, olyan erő van benne, hogy elmászik, ha a nyakánál lefogom, akkor a száját nem tudom nyitni, szóval ez 3 kezes mutatvány lenne. 
Próbálok tablettát szerezni, mert azt kajába rejtve megeszi, mert étvágya az van, olyan, mint a tatárok, mindent elpusztít. 
Ráadásul, amikor megpróbálom beadni neki a gyógyszert, akkor utána kimenekül, mert rájön a hasmars is az erőlködéstől és nem érzi itt jól magát, ezért is kimegy. Szegénykém, csak a gyötrelmei vannak és még én is azt okozok neki. Azt mondják a facén, hogy lehet neki Normaflore-t adni, ki fogom próbálni, mert valamit kell vele csinálnom. 

Reggel kimentem és rostáltam a maradék homokból a répáknak és a dáliagumóknak. Nem tudom, hogy a dáliákkal akarok-e a továbbiakban vacakolni, az idén nem voltak túl sikeresek, amik szép lett volna, azt a vihar törte le. Ki nem dobom a gumókat, meglátom túlélik-e a telet (tavaly túlélte a zöme), de nem vagyok biztos abban, hogy akarok-e több dáliát. Sok vizet igényeltek volna a nyáron, ami nem volt, annyit öntözni nem tudok. Még nem... meglátom tavasszal, amikor majd kitör rajtam az ültethetnék. 
Van amelyik kiszépült ahogy elmúltak azok a borzalmas melegek és kaptunk némi esőt is, de van olyan is, ami még a földben van, de nem tudom, hogy a gumója egyáltalán él-e. 

***

Csodaásóvilláztam egy darabot megint, még majd kimegyek és a füvet kiszedem belőle.
Levagdostam az eperről is a hajtásokat. Ez a növény szinte kordában tarthatatlan, annyi indát növesztett, azt se tudtam hirtelen hol kezdjek hozzá, de aztán módszeresen végigmentem rajta. Sok helyen már ki kellett tépkedni a talajból, mert begyökeresedett. 

Jól belaktam a kertben szőlővel is, fehéret is kéket is ettem, imádok csak úgy a kertben legelészni. :) 

Letisztítottam egy rakás hagymát is, mert lassan be kell hordani őket, nehogy jöjjön valami hirtelen fagy és ott menjenek tönkre. nekem. 
Összeraktam az utolsó kis polcot is, ami tavasz óta kicsomagolatlanul  le volt támasztva a pincében. Eddig nem volt rá szükség, de most már van. 
Kivagdostam nagyon sok gyermekláncfüvet is, van egy nagy régi késem, azzal szoktam kikanyarintani őket és nagyon hatékony, mert ahol tavasszal végigmentem, ott nem is nőtt több belőle. 
Elkezdtem ásóvillázni egy olyan részt is, ahol  borzalmasan elszaporodott a madársóska, de elég hamar feladtam, azon a részen nagyon száraz a talaj és olyan, mint a kő. Csupán csak a Hosták körül nyomtam végig, mert azok visszahúzódnak télire és nem szeretném őket véletlenül kiásni. Így látni fogom, hogy mit kell békénhagyni. 

Elképesztő mennyiségű poloska van kinn, nekem ütköznek, ahogy repülnek a dögök, de tele van velük a ház déli fala, és a lépcsőház is, mert ott jó meleg van. Undorító, ocsmány jószágok, nem is tudom, hogy tudott ilyen teremtmény létrejönni, nincs benne az égvilágon semmi, de semmi amit a védelmükre fel tudnék hozni. Rusnya, büdös dögök, utálom őket. 

A kert viszont még mindig gyönyörű! 

Wááááá, óriásit haladtak már a mesterek a teraszommal! Lassan kialakul az a kép, amit vizionáltam. Még a fal külső részét kell levakolni, felrakni a tetőt a kis helységre és a cserepeket a fal tetejére, festeni, betonozni. 
Már elvittek egy csomó sittet is, minden nap a nap végén felpakolnak egy kocsira valót és elviszik. 
A kupa homok is elfogyott már az udvarból, már csak a sóder van meg a cement, ami még kell és van benn az udvarban is sitt, majd azt is el fogják vinni. Az apraját benn hagytuk, mert nem akartunk semmi olyat kidönteni a szomszéd telekre, ami utána nem takarítható fel normálisan.

Ma én is szinte egész nap kinn voltam a kertben, elültettem a délszaki kutyatejet, ehhez kicsit átalakítottam a sziklakert elejét, fellazítottam a járatot és átraktam máshová, így más formát is kapott az egész és még tettem oda két követ is. 
Elültettem a piros bogyós tűztövist is. Az új fal vakolása miatt ki kellett venni két hostát is, azoknak is csináltam helyet és átültettem őket.  
Aztán elkezdtem elültetni az íriszeket is, amik tegnap jöttek meg. Nem sikerült mindet ma kiültetni, mert helyet is kellett nekik csinálni. Így leírva nem is tűnik olyan soknak, de egész nap elbíbelődtem, na meg gyomláltam is az újonnan feltört részt, mert akkora disznóparéjok nőttek benne és magot is akartak volna hozni, ezt nem hagyhattam. 

A nagyobb íriszeket beültettem a nagy évelőágyásba, krizantémok és a mályvacserje közé, mert ezek később hajtanak csak ki és később nőnek meg. Addigra az írisz levirágzik és visszahúzódik pihenni. 
Van két miniatűr írisz is, ezeket az új ösvényem mellé ültettem és egyéb helyekre. Nem hinném, hogy tavasszal már virágozni fognak, de meglátjuk.