Huh, tegnap valami borzalmas volt az idő. Felhős, sötét, egész nap zuhogott és hideg is volt, fújt a szél... sokkos volt a kedd esti jó meleg után. 

Még kedden kiszedtem pár rozmaringot a kertből és kettőt cserépbe ültettem, kettőt pedig átültettem a ház elé és még az eredeti helyen (a virágiskolában) is hagytam belőle. 
Mindezt azért, mert ki akarom próbálni, hogy telel át. 
Nekem még soha nem maradt megy egy nyavalyás rozmaringom sem, az igaz, hogy azok mind boltiak voltak. Ezeket pedig én ültettem tavasszal magról. Nevelgettem őket a pici cserépben, aztán kiültettem a virágiskolába a többi kölyök évelővel együtt, miknek a magjait a Vaterán rendeltem a télen. 

Szóval egy cserép rozmaring kinn fog maradni a ház előtt a járdán a fal tövében. Egy cseréppel bemegy a pinceablakba vagy a verandára. Kettőt szintén a ház elé ültettem ki a szabad földbe, ez azért jó, mert déli oldal és a ház eléggé melegíti azt a részt, hátha áttelel odakinn. Kiderül tavaszra, hogy mi marad meg, ha megmarad. 

Ezeket még az eső előtti napokban fotóztam, már nem hiszem, hogy sokáig fogják díszíteni a kertet. Ezektől a lila őszirózsáktól egészen odavagyok. :)

Leszedtem az utolsó padlizsánokat is, volt pár lila kicsi, két szép, gömbölyű olasz rózsapadlizsán (elfelejtetem róluk képet csinálni, de van másik bejegyzésben, ha valaki kíváncsi rá) és egy nagy csomó  louisianai padlizsán. 

Megsütöttem őket sütőben, fóliába csomagolva, ezek a  louisianai padlizsánok olyan klasszul sülnek, csak végighúzom a kiskést a sült padlizsán bőrén és mintha egy ujjat vennék ki a héjból, szinte ki tudom húzni belőle. 
Nem választottam külön őket, összekutyultam az egészet, jól összenyomkodtam villával és lett 3 doboznyi a fagyasztóba. 
Szeretem a padlizsánkrémet. A fagyasztóba ízesítetlenül szoktam eltenni, aztán amikor kiengedem, akkor megsózom, apróra vágott hagymát teszek bele és némi remulád mártást. (vagy majonézt). Hagyom kicsit összeérni az ízeket és kész is, pirítósra nagyon finom. 
Ezt a padlizsánt (a magot) érdekességként vettem, kicsivel később kezdett el teremni mint a többi, de nagyon szapora, lehet látni mennyi van rajta. A virágja se lila, hanem fehér és az íze is finom. 

Kiültettem a teraszra való növényeimet tegnap. Kinn van most már a korallberkenye is és a cukorsüvegfenyő, a bambuszt pedig már hamarabb kitettem. 
A legnagyobb cserép még üres, ez egy fügére vár, de az idén már nem rendelek, teleljen csak a kertészetben, majd tavasszal hozatok egy konténereset. 

Mos már csak nőniük kell, de arra várhatok tavaszig. Nem is tudom... várom is az őszt-telet, meg nem is. Tudom, hogy egész idő alatt viszketegségem lesz, hogy magokat vegyek, mert tervezéssel fogom tölteni az időt és olyankor elültetném még a gyomot is, csak nőjön már valami. :D :D  
Másik részről meg vágyom a pihenést kicsit, hogy elengedjem ezt az egész kerti mizériát és maradjon időm valami másra is, pl. kirándulni, festeni, betonszentszarokat csinálni a kertbe dísznek, kosarat csinálni, kerti szobrokat tervezni,  manóajtót csinálni, megmittudomén. Aztán majd télen se lesz semmire időm, mert ilyenkor lódul be mindig durván a meló és estig se tudok kilépni belőle... így szokott lenni. 

Itt a kút egyébként, de azt még meg kell csináltatni. Illetve az előtte lévő teret is meg akarom tervezni a télen, meg azt az OSB lapot oldalt is, de nem hiszem, hogy már túlspiláznám. Az OSB-t vagy lefestem olyanra, mint a fal, maradt festékem, vagy leragasztom zsindellyel. 
A terasz széleire még kell majd a burkoláskor valamilyen szegélykő is. 
Nagyon rossz a terep egyébként, az egész a terasz felé lejt, maga a terasz is lejt kicsit, hogy a víz lefolyjon róla, de a kis pecót már sikerült nekik úgy megcsinálni, hogy befelé lejt... pedig ha nem beszéltük át tízszer a vízelvezetés problémát, akkor egyszer sem. Ki  kellett onnan raknom a maradék téglát, mert betonlocsoláskor mindig befolyt a víz. Ma reggel csináltam oda homokzsákot szemeteszacskóból, hogy ne álljon már benne a 2 centis víz. Amikor majd készül az ajtaja, akkor gondolnom kell a szigetelésre. 

A kút körüli teret se akarom nagyon elbonyolítani a nem túl jó terepviszonyok miatt, azt hiszem ezen a részen lesz egy kis ösvény a teraszra, egy kb. 1 m széles, talán fehér zúzott kővel, a szélein szegélykővel. A többi pedig sziklakert jellegű, úgyis imádom a sziklakerti dudvákat, de ez most nem a varjúhájas feelinggel, hanem inkább levendulás-izsópos-rozmaringos hangulattal. A kutat pedig ki szeretném mozaikozni. 
A képen éppen nem látszik, de a bal oldalon vagy nagy, öreg szilvafa, aminek a száraz ágait le kell vagdosni, de meg akarom tartani az árnyék miatt. A tövéhez fogok ültetni borostyánt és hagyom, hogy befussa a fát.