Vasárnap már nem volt olyan jó meleg idő, mint szombaton, viszont reggelre megint esett egy kis eső, aminek a kert nagyon örült. A szélviharról el tudtam volna tekinteni, de úgy tűnik ezek a szelek már velünk maradnak. Régen nem volt ennyi szél. 

Reggel rögtön kitrappoltam és a tegnap előkészített és belocsolt ládába elültettem a kései palántának valókat. Szombaton előkészítettem a magokat is, megírtam a kis jelölőpálcikákat, már tényleg csak ültetni kellett: kései lila karalábé, kelbimbó, leveles kel, toszkán fekete tépőkel, mégiscsak ültettem a pálmalavelű tépőkelből is, vagy a toszkán volt amit nem  akartam? Na mindegy, mind a kettőből ültettem 4-4 db-ot, kínai kel, vörös káposzta, radicchio és gumós kömény. Tényleg csak pár darabot ültettem mindegyikből... hogy hová fogom tenni, arról lövésem sincs egyelőre, de majd valahol a retek és a borsó helyén szerintem el fognak férni.

Majdnem kétszer akkora a veteményes az idén, mint tavaly volt és már alig férek... :)))) Tényleg teljesen mániás vagyok ezzel a kertészkedéssel, olyan lendületem van benne, hogy magam is csodálkozom, bár... anno is ugyanilyen volt. Folyton ezen járt az eszem, (most is így van), télen a növényekről szóló könyveimet bújtam és kb. ezerszer átnéztem őket, most a netet bújom télen, na meg a Vaterát. :))))) Mikor majd kapálni kell, gondolom nem leszek ennyire lelkes, de azt nagyon szeretem, amikor szépen néznek ki az ágyásaim, ezért rendben fogom őket tartani. 

Kíváncsian figyelem magam, hogy vajon meddig tart, hogy ugyan elmúlik e majd valaha ez a felvillanyozottság? Remélem nem... de sose tudni. Ahogy az utazhatnékom kialudt a kertészkedéssel, úgy kialudhat ez is. Bár azt hiszem a kettő nem zárja ki egymást, de most nem vágyom utazni (nem is nagyon megy most senki), pedig anno én minden kiadást repülőjegyben számoltam. Mármint úgy, hogy ha kiadom a pénzt valamire, azon az áron hová tudnék repülőjegyet venni. Ez elmúlt, érdekes módon lelökődtek a bakancslistámról is az utazási célok. Most kertet építek. 

Közben elültettem az okrát is, szintén palántának valónak és kiszórtam egy sornyi tarlórépa magot, terveim szerint majd havonta vagy háromhetente teszek egy sort, hogy legyen. 

Földben van a citromillatú bazsalikom is, és van még pár féle, majd azokat is el kell még ültetni valamikor, fahéj illatút, salátalevelűt, bordót, vegyeset... 

Elültettem a dáliákat is, kigyomláltam azt a részt, amit tavaly frissen törtem fel a parlagból, egész jól kiirtotta a füvet a geotextil, meg persze ki is ráztam belőle a töveket, amikor ásóvilláztam. 

Sok dolgot el kellett halasztanom, mert nagyon fájt a kezem és még ma is nagyon fáj. Tulajdonképpen a kilincset is alig bírom lenyomni vele. 

Tegnap úgy ültettem, hogy mindenért külön mentem, mert csak azt tudtam magammal vinni, ami a bal kezemben elfért. És nemcsak a kezem, gondolom az időjárás is okozhatta, de a tegnapi nap nem igazán volt jó semmire. Délután csak lézengtem, fáradt voltam, de az a még feküdni is fáradt állapot... nem jó, na! 

Tegnap Böbe egész nap benn aludt, lévén, hogy harmadik vagy negyedik napja éjszakai műszakban van. Nem jön be este, viszont hozzá van szokva, hogy eddig egész éjjel aludt, így mostanában egész nappal alszik... az ágyamban. Ha odamegyek hozzá, akkor vartyog valami "Haggyámá'békén!" szerűt és alszik tovább, szóval lábujjhegyen járás van, hogy a ház ura tudjon pihenni. :)))) 

Egyébként tegnap rengeteg dolgot megcsináltam megint. Reggel azzal kezdtem, hogy megint előkaptam a kaszát és addig nyomtam vele, míg el nem fogyott a benzin, meg az erőm is. Basszus, utána alig tudtam megmozdulni. És még mindig van, de ma már nem kaszálok, mert annyira fáj a jobb kezem, hogy mozdítani alig tudom. Ergonómiailag ez a kasza borzalmas. Olyan kicsavarodott kéztartással tudom csak nyomni rajta a gázt, hogy teljesen kikészíti a kezemet. Máskor is mindig fáj tőle, de most kvázi a macskaeledelről alig tudtam leszedni reggel a tetejét. 

Aztán elültettem a paradicsompalántákat. Hát... szégyenszemre vennem kell, mert a zöme tönkrement azoknak a gyönyörű palántáknak. Túl hamar ültettem őket, túl  hamar nőttek nagyra és nem volt már nekik hely, ezért kiraktam őket a kis fóliadobozba, ami egy kalap szamócát se ért a fagyok ellen, szépen megfagytak benne. Így jártam. :( 

Aztán összeraktam a kerti bútort végre, mert már hetek óta itt volt a pincében letámasztva. Az asztalt nem kellett, de a két fotelt igen. Mit mondjak? Nem volt eccerű, de végül csak összejött. Jó, hogy minden összecsukható, mert így könnyen be fogom vinni az eső elől. 

Mind a két székre van párna, de nem maradt kinn, ezért nem is tettem fel a másikat egyelőre. 

Elültettem most már a ricint is, a szeplőlaput, a törpe hajnalkát és a kék színű mézontófüvet. Remélem kikelnek, mert valamiért nagyon rosszul kelnek az idén a virágok. Az őszirózsa már kibújt, de amiket szétszórtam, azoknak nyomát se látom. Például a cosmos-ok nem keltek ki... 

Rengeteg körömvirág kel viszont tavalyról és nyári ciprus is a tavaly szétszóródott magokból. Meg még ki tudja mi bújik majd elő, csak kapna már egy kis csapadékot. 

Tegnap egyébként nagyon sok mindent megcsináltam megint, pedig eléggé nehezen indultam neki a délutánnak, ki se nagyon akartam menni. 

Aztán elkezdtem elültetni a nem áttelelős virághagymákat és szépen be is raktam mindet a cserepekbe, illetve egy nagy ültetőtálba. Tettem ki 2 csomag Nerine-t, színes kálát, kiültettem a tavalyi valamilyen virágot, ami nem virágzott, de a hagymája él, újra próbálkozom vele illetve a tigridiával is, de szerintem abból már nem lesz semmi, annyira felélte tavaly a hagymáit, nagyon picik. Leborítottam madárhálóval az összes nagy cserepet, mert a macskák előszeretettel szétturkálják, ha nincs védve.  

Kiástam az ideiglenes helyéről további két Hostát is és előrehoztam az első sziklakertbe és elültettem az új szerzemény hortenziát is ugyanott. És előrehoztam a tollasszegfűt is a sziklakertbe, ami a krizantémok között volt hátul, mert a helye se jó és már nagyon elnyomta volna a krizantém. 

Lassan kialakul ez a sziklakert is, beletettem még egy szép kövér kőfali pintyőt is és egyfajta kövinövényt... még a páfrány kéne nagyon bele. Aztán majd szépen benövik, ahogy a hátsó sziklakertet is olyan szépen belakják a növények.

 A fű is rettenetesen megnőtt, ezért előhoztam a kaszát is, feltöltöttem benzinnel és beindítottam, pöccre indult és egy elég nagy részt le is kaszáltam vele, de akkor meg kifogyott a damil. Ősszel - mikor utoljára kaszáltam - tudtam, hogy damil kell bele, de valahogy a télen eszembe se jutott foglalkozni vele. Pedig a damilcsere nekem mumusom, mert rémesen nehezen lehet szétszedni a fejet, az embernek legalább 3 keze kéne legyen hozzá, de most meglepően ügyesen szétjött és a damilt könnyen belefűztem, sőt még ki is pattant, amikor összeraktam, majd meglátom, hogy fogja-e adagolni rendesen holnap, mert az elkövetkezendő két napban le kell vágni a füvet, különben nagyon nagyra fog nőni.  

Beraktam még egy követ is a hátsó sziklakertbe, még van 2 szép kövem, de annak már ott nincs helye, majd máshová fogom tenni. Van egy rész, ahol a nyuszifülek vannak, ott is meg kell fogni a földet. 

És a magnóliám még mindig nagyon szép.