Tegnap reggel kihasználtam, hogy jó hűvös volt és gyorsan megkapáltam az előkert egy részét. Sajnos mondhatom, hogy szégyenfolt az előkertem, pedig mit össze terveztem, hogy az idén normálisan nézzen ki, de nem jött össze. 
Nagy hiba volt meghagyni a búzavirágokat, mert egy darabig szépek voltak, de utána alig győztem összevagdosni mulcsnak őket, ráadásul már így is elszórták a magjukat. Jövőre is lesz sok mulcsom majd a növendékekből, már nem hagyom majd megnőni őket. Szép virág, de annyira gyomosít, hogy az borzasztó. 

Mivel meghagytam a búzavirágot, nem tudtam miatta mást ültetni. A kúpvirágokat későn tettem ki, azok majd csak később kezdenek virágozni emiatt. Sajnos nagyon száraz is ez a rész, ráadásul rengeteg kora tavaszi hagymás van benne. Azt hiszem ki fogom ásni onnan a citromfüvet, már van másutt, ráadásul azt is mindig vissza kell vágni a virágzás előtt, mert túl szapora, szóval mennie kell. 
Rossz helyen van a piros liliom is, mert előtte nagyon magasra nő a sárga cickafark. 
Túl sok a fürtös gyöngyike, pedig már mennyit kiástam! 
Túl sok már a lila törpe írisz is, illetve rossz helyen vannak a magas évelő őszirózsák is. 
És a tollasszegfűt is nagyon meg kellett nyirbálnom, mert benőtte a vetővirágot, áááááá az egész úgy nem jó, ahogy van. A tollasszegfűt ki fogom onnan irtani és nem vagyok biztos abban, hogy fogok ilyen virágot ültetni bárhová is a kertembe. 
A holland íriszek meg nem is virágoztak, azokat a hagymákat fel kell szednem. 
A borzaskata se nőtt meg, WC papír gurigába ültettem, de ezzel tényleg felhagyok, valamiért nem nőnek benne a növények. Szegény virág kb. 10 centis és egy virág van rajta, csak remélni tudom, hogy legalább magot tudok belőle szedni, hogy jövőre legyen pár szál belőle. 

***

Tegnap megjöttek az új növénytámaszok is. Hát... nagyon könnyen hajlik, ezek egy nagyobb szélben a növényekkel együtt fognak elhajolni, arról nem is beszélve, hogy a földbe se lehet bedugni őket, mert kemény a föld. Nem csináltam jó vásárt velük, sajnos. Nem ajánlom senkinek. 
Pedig nagyon vártam őket, mert jó magasak, 140 cm és a kör alakú rész is 40 centis, a magas növényekhez jók. Majd valamit be kell vernem a földbe és annak a helyébe belenyomni, másképp nem lesz működőképes. 

 Nyílnak már a díszdohányok is, de olyan nehéz róluk jó fotót csinálni, pedig szépek és eddig 4 féle színű nyílt ki. Biztos lesz még róla kép. 

Ezeket a liliomokat már nagyon várom, hogy kinyíljanak végre. 

Ebben a melegben elég hamar lemegy a cickafark és a phlox is. Érdekesek ezek a phloxok, mert nem egyszerre nyílnak. Hátul most nyílik egy lila, egy másikon most jön a bimbó és van olyan is, amin még nem is látszik, hogy virágozni akarna.

Ebben a szárazságban nehezen, de nyílik a Cosmos is, nagy kedvencem.

Tele van a kert ernyős verbénákkal de ezt a virágot nem lehet fotózni, mert nem adja vissza a kép. Pedig nagyon szépek, ahogy kiemelkednek a többi virág közül.

15 fok volt reggel... sikerült jól kihűtenem a házat, de remélem, hogy már csak mai napot kell még kibírni és aztán megnormálisodik az idő. 

Tegnap kicsit totojáztam, hogy akkor hogy is legyen a ribizlivel, de végül a békebeli daráló (én kacsafacsarónak hívom) mellett döntöttem és milyen jól döntöttem, úgy kifacsarta, hogy abban bizony nem maradt egy szemernyi lé sem. A sima gyümölcscentrifuga nem facsar ilyen jól.
Egy pár kanállal még a nyers léből kivettem és beleöntöttem egy flakon vízbe magamnak, jó kis savanykás, ízesített víz lett belőle. 

Nézegettem recepteket is, végül a dzsemfixet választottam, mert egyébként több cukor kéne bele, mint maga a gyümölcs. Kb. 8 deci lett a ribizli leve, jó sűrű lett és ehhez 1 kiló cukor kellett volna, a dzsemfix nélkül és jó sokáig kellett volna főzni, hogy be tudjon zselésedni. 
Így viszont 30 deka cukrot tettem bele, pár perc forralás kellett neki csak... csak... hát... lekvárfőzés közben nem kéne blogot írni. Ott hagytam, hogy felforrjon és jól el is felejtettem. Arra ugrottam fel amikor már futott, bakker! 
3 kicsi üveggel lett, a 3. nincs is teljesen tele, éppen az hiányzik belőle, ami kifutott. Hát így jár, aki blogot ír lekvárfőzés közben. 

A Kleopátra tűjét még mindig mutogatom, annyira gyönyörű ez a virág. 

A sziklakert is még mindig virágzik, ez most egy varjúháj. 

A kúpvirágok most kezdik, de már látszik, hogy virágözön lesz, már ha kapnak még esőt.  

A piros (márciusban magról ültetett) kokárdavirágom is növöget, jót tett neki a pénteki eső. 

A szintén magról ültetett (3 éve) lila kasvirágom, majdnem olyan magas, mint én vagyok. 

Ez egy Nierembergia, magról ültettem, egynyárinak vettem, de nincs még vele tapasztalatom, mert először ültettem. A Botanikaland azt mondja, hogy fagyérzékeny évelő és nyár végi dugványozással is lehet szaporítani, így lehet, hogy át tudom majd menteni jövőre. A bugatölcséreket is így tervezem, már van is, amelyikből csináltam dugványt. 

Ezek pedig vadmályvák. Pár évente kivirágoznak a ház előtt, az idén meghagytam őket, szépen körbekaszáltam, aztán majd ősszel bánni fogom, amikor a szúrós szárakat le kell vagdosni. 

Ez itt pedig az alakváltó  BundásDudva aki a fotelben "nő". :)))))) Éppen kifli alakot vett fel. 

Na, hát nagy kertben az ember nem vesz észre mindent rögtön. 
Tegnap kitettem a képeket a letört szilvafáról és csak később vettem észre, hogy a kert végében, amit nagyképűen erdőnek hívok, (kb. 100-120 nm terület lehet) a vihar gyakorlatilag levitte a fél diófát is. Valahogy érzékeltem én, hogy olyan fura a hátsó rész sziluettje és gyanúsan világos is van, de nem tudatosodott bennem, csak amikor arrafelé jártam és láttam, hogy a földön hever a nagy lombozat. 

Június elején ilyen volt hátul a fák lombozata:

És most ilyen a lombozat:

Mondjuk nem sajnálom olyan nagyon, mert rossz fajta dió, nagyon apró szemű és gondolkodtam is, hogy ki kéne onnan vágatni azt a fát (még most  is 5 diófa van az udvarban) és most a természet megoldotta a kérdést. Csak hát ezzel lesz egy csomó meló. 

Ma reggel leszedtem a ribizlit, nem lett túl sok, csak egy bokor van, de nem is vagyok egy nagy ribizlievő. Kb. egy ki lett, mindjárt neki is állok, megmosom és kifacsarom a levét. Tök hülye vagyok, áthoztam aputól a darálót, amivel facsarni lehet, közben meg itt van a gyümölcscentrifuga is. Látszik milyen gyakran használom, az se jut eszembe, hogy létezik... :))))) Bár szerintem a darálóval sokkal jobban ki lehet nyomni a levét. 

Éssssss! Kinyílt a legeslegeslegelső trombitavirágom! Trallalá! Biztos lesz még róla képem, amikor majd többet is kinyit, de ennek most nagyon örülök.