Igen, ma reggelre hófehér tájra ébredtünk. Nem nagy hó, kb. 2-3 centis lehet, de hűvös van kinn és még most reggel is esik. Csodaszép minden odakinn és most még jobban esik a jó meleg és a karácsonyi díszítés idebenn. 
A fát még nem csinálom meg ma mégsem, majd a jövő hétvégén, mára más terveim vannak. 

Kinézek az ablakon és ezt látom. :) 

Ki akarok takarítani, mert tegnap rengeteg zöld levél széthullott a girlandokról és fel akarom rakni a saját készítésű tüskés gömbjeimet  is. Már pár színeset feltettem a girlandokra, de az ablakba is akarok tenni. 
Azt hiszem csinálok még pár gömböt is, időnként rohamszerűen rámjön a kreatívkodhatnék és akkor  ontom magamból őket. :)))) És most vannak szép fényes papírjaim hozzá. Én már nem úgy veszem a szaloncukrot, vagy a bonbont, hogy elsősorban milyen az íze, hanem azt is nézem, hogy milyen a csomagolása. :D :D 
Borzasztóan hiányolom egyébként a boltokból ezeket a színes csokipapírokat. Régen lehetett kapni ívekben, a szivárvány minden színében, de már évtizedek óta nem látok. 
Végül megtanultam bánni ezekkel a fényes, csúszós papírokkal is, amikbe mostanában vannak csomagolva a szaloncukrok, persze van olyan is, ami nagyon szép papírban van, de azokat nem mindig veszem meg. Egyrészt túl drágák és kevesek, a papír nem elég max. 1-2 díszre (a csoki meg a félfogamra se) és nem is mindig olyan finomak, mint amilyen drágák. 
Egyébként én nagyon szeretem a hófehér gömböket is, az ablakban azok a legszebbek, olyanok, mintha esne a hó. 

- 7 fok volt reggel és dér odakinn, de most süt a nap, nem volt szombat délelőtti rohanás sehová, mert tegnap lerendeztem mindent és most olyan jó itthon lenni. Idebenn jó meleg van, már előkészítettem a karácsonyi girlandokat és egy rakás díszt meg fényfüzért és elkezdem a díszítést a lakásban. 
Olyan jól érzem magam most, nem súg a fülem semmire, semmi sem muszáj, azt csinálom, amihez kedvem van. 
A reggel is hasznosan telt, mivel a múltkori viharos sebességgel elfogyott, újabb adagot sütöttem a sajtos és szezámmagos rúdból. 

Ezúttal nem vajjal, hanem margarinnal sütöttem (Ráma), de ég és föld, nekem vajjal jobban ízlik, szóval a legközelebbit ismét úgy fogom sütni. 
Most több lett a sajtos, mint a szezámmagos, mert felbontottam egy 20 dekás reszelt sajtot és el is használtam, így csak kb. a negyede lett szezámos. 11 órára már el is volt pakolva-mosogatva utána minden. 

Szóval tök jól érzem magam, olyan otthonos most itt minden és estére félig-meddig meglesz a karácsonyi hangulat is. Azon gondolkodom, hogy lehet, hogy holnap összepakolom a karácsonyfát is, vagy a jövő hétvégén. Én nem szoktam megvárni a december 24-ét vele. Sok család akkor őrül meg, mindent az egy napba akarnak besűríteni, sütés-főzés (sőt van, aki akkor vásárol), fadíszítés, nem csoda, hogy estére kidöglenek. Régebben én is mindig 24-e délután díszítettem fel a fát, de rájöttem, hogy ez csak egy szokás... ráadásul a mások szokása, ami nekem nem kényelmes. Én szeretem az ünnepre hangolódást azzal erősíteni, hogy fokozatosan díszítek, így végig egyre jobban körülvesz a karácsonyi hangulat már hetekkel előtte és amikor eljön az ünnep, akkor már csak élvezni kell. 

... azzal az izével, nem akarlak a birodalmamban látni! Herkuló (Dobozi Úr) nem szereti a fotóckodást és nem barátságos egy cseppet sem, ha zavarom a nyugalmát,  na meg a kilátást a magaslati dobozából. :))))
Ezt a dobozt akarom még körbevenni hungarocellel minden oldalról, pedig ez így is dobozban doboz, de a 4 centis szigeteléssel még jobb lesz. Remélem nem hagyja el a dobozt utána sem, mert finnyásak ám, nem minden doboz jó doboz, bár nem tudom, hogy mitől! 

Herkuló amúgy beleimádott a simogatásba, de csakis az ablakban fogad el engem. Fel kell emelni őt, a hasa alatt az egyik kezem, a másik elől fogja a macskát és ráfekszik a kezeimre, mert az ablaknál nincs hely hemperegni. Az udvaron viszont elfut, pedig már hagytam, hogy összeszagozza az egyik vastag pulcsimat a dörzsölködéssel és abban mentem ki, hogy rám ismerjen, de elszalad a bolondja.  Bakker, még a madarak is megismerik már azt a zöld pulcsit. Szegény Herkulónak nem tudom milyen tapasztalatai lehetnek az emberekkel, de már másfél éve van itt ez a cica és még most is elrohan. 
Pedig látom rajta, hogy nagyon kíváncsi és nagyon szeretne, de még erősebb benne a félelem most is. 

Böbe viszont - mióta Herkuló szaga érződik rajtam, amikor nekem dörgölőzik, meg nekem dől - nem jön ide az ölembe. Azt hiszi én vagyok Herkules... és ugyebár ők nem barátok, mert Herkuló mindig űzi a Böbét, szerintem vetélytársnak nézi, nem tudja, hogy ő kislány cica, mert Böbike ivartalanítva van. Akkora szamarak ezek mind! 

Egyébként bebugyolásztam a dézsás növények közül a bambuszt meleg szövettel, amit direkt erre a célra vettem és hogy ne ázzon át, körbetekertem még fóliával is. Mert ha átázik és jeges lesz, az még rosszabb. 
Az idén fogom először kipróbálni ezt a téli védelmet, kíváncsi vagyok fog-e működni, jó lenne. Nem szeretném elveszíteni a növényeket, amiket beletettem. 
Azért ezt csomagoltam be, mert a bambusz van a legnagyobb cserépben, a többi kisebb, azokat átvittem a ház elé, ahol a déli oldalon még sokáig védve vannak. Majd figyelnem kell az időjárást és ha -10 köré süllyed a hőmérséklet és nem csak egy éjszakára, akkor azokat is becsomagolom. A cukorsüveg fenyő és a korallberkenye van most a ház előtt, illetve az árvácskák cserepét se csomagoltam be, azt behúztam a fedett részre a terasz mellett, ahogy a bambuszt is.