Ma reggel az M3-as autópálya elesett, az egyébként 50-55 perces utat bő két óra alatt sikerült megtennem. Hatvannál már állt a sor, amikor felhajtottam a pályára, azt hittem az életben nem érek oda, de végül elintéztem amiért mentem, szóval egy lépés megint kipipálva. 

Tegnap végül csak nem bírtam magammal és levettem azt a hatalmasra nőtt cukkinit, amit napok óta nézegettem már a kertben. Világoszöld, gömbölyű cukkini volt és két kisebb sötétzöldet is levettem mellé.

Befőztem télire kencének, mert nagyon szeretem pirítóson ezeket a zöldségkutyulmányokat. 
A recepthez az ötletet a netről merítettem, de végül teljesen átszabtam, így mondhatom, hogy ez saját recept. Íme: 

FŰSZERES CUKKINIKRÉM TÉLIRE (saját recept, minden saját termésből)

(Utólagos tapasztalat: két üveggel 2022-ben megdöglött, 2 üveg jó lett. Nem tettem bele tartósítót tehát vagy kell bele, vagy nem dunsztoltam ki rendesen) 

A mennyiségeket nem tudom, nem mértem, de paradicsomból csak kevés (2 nagy) van benne, mert nem akartam, hogy nagyon lecsós legyen.
A cukkinit kockákra vágjuk, (2 nagy sárga cukkinit dolgoztam fel) besózzuk és amikor kiengedte a levét, akkor leöntjük róla. 
Kb. 4-5 db felaprított (fehér) hagymát megpirítunk olajon, hozzáadjuk a feldarabolt fokhagymát (kb. 5 gerezdet), és megsütjük.
Megsózzuk, megborsozzuk és hozzáadjuk a darabokra felvágott paprikát (én kápiát adtam hozzá).
Hozzáadjuk az apróra vágott, nagy csokor friss bazsalikomot és friss borsikafüvet és két nagy zellerlevelet. (a zellert a 2023-as adaghoz adtam és nagyon kellett neki, nagyon finom lett vele) 
Ezeket jól összesütjük és beletesszük az apróra vágott paradicsomot és a levétől kifacsart cukkinikockákat.
Ezt is összesütjük, amíg a leve el nem párolog. Adjunk hozzá egy kis 10%-os ételecetet, de nem kell, hogy savanyúvá váljon tőle. 
Félrehúzzuk a tűzről és turmixgépben vagy késes aprítóban pépesítjük.

Steril üvegekbe kanalazzuk, a tetejére pici étolajat öntünk, ami elzárja a krémet az oxigéntől. Az üveget kupakkal lezárjuk. Az üvegeket vizes dunsztba tesszük, felforraljuk, és abban hagyjuk kihűlni. Kb. 1 órát dunsztoltam a tűzhelyen. 
Hozzáteszem, hogy a dunsztolás nagyon fontos és a hőmérséklet az üveg belsejében is el kell érje a legalább 90 fokot, mert ebben nem nagyon vannak savas (kivéve a paradicsomot és kevés ecet) dolgok. 
Dunsztolás nélkül elszaporodhat benne a botulizmus baktérium. Emiatt érdemes lehet a péphez hozzáadni egy kis ecetet is, de dunsztolni akkor is kell. 

4 kis üveggel lett belőle, ami kimaradt azt betettem a hűtőbe és akkor kóstoltam, amikor már hideg volt, nagyon elégedett vagyok vele, szépen be is kanalaztam pirítós nélkül. 

Magában is jó a pirítóson, de néha meg szoktam bolondítani a zöldségkrémeket vagy egy kis reszelt sajttal, vagy kis remulád mártással, vagy sörélesztő pehellyel, vagy pici tejföllel és akkor többféle ízt kapok, sokkal változatosabb. 

Ha teremne még pár cukkini azokat is eltenném, de van egy elég nagy tököm is, lehet, hogy abból is csinálok ilyen krémet csak valami más variációval, pl. nem teszek bele paradicsomot. Sőt egy csomó új-zélandi spenótom is van. 

Úgy tűnik, hogy a kolbásztök is hoz majd még tököt, elég sok virág van rajta, pedig nekiestem és úgy visszavagdostam, ahogy csak tudtam, mert már befutotta volna a fél kertet. 

Az esőtől a céklák is akkorák lettek, mint a marharépa... hogy mikor és hogy fogom én ezeket eltenni?

A múltkor szinte teljesen visszavágtam a bazsalikomot is, mert kellett a pestóhoz és megint ekkorára nőtt. 

És még rengeteg alma is lehullott a fáról, azt is össze kéne szedni, meghámozni és megfőzni akár reszelve, akár darabokban, cukorral-fahéjjal, mert télen nagyon finom édesség. Lehet, hogy ma este össze is szedem, aztán majd csak vasárnap lesz időm pucolgatni, mert azt akkor utána azonnal be is kell főzni. Idő, idő, idő... 

A kertészkedésem mostanában abból áll, hogy reggel kimegyek és körbejárom a kertet, megnézem, hogy jézusom, mekkora a fű és mi megy tönkre és lefotózom. 
Van még kinn cukkini, tök, cékla és rengeteg szőlő, bár az maradhat, arra még lesz időm később. 

Egyszerűen nincs időm-erőm... az idén ez van. Másfelé mennek az energiáim. Majd hétvégén, ami belefér, ami nem az elmarad. 

Jó hír viszont, hogy tegnap kész lettek az ablakaim, új zárakat kaptak, új kilincseket és persze a hőszigetelt üveget, szigetelést. Szépen záródik az összes és persze jóval vékonyabb lett a pénztárcám is, de télen nagy szolgálatot tesz majd a szigetelés. Le kell majd festeni az előszobai és a konyhai ablakon az újonnan bekerült fa részeket, de az idén ezzel én már nem foglalkozom, majd jövőre. 

Ahogy hűl az idő, úgy egyre szebbek a virágok is, ezt minden évben megfigyelem. Persze csak egy darabig, de látszik, hogy a hűvösebbet sokkal jobban szeretik.

Elzát nagyon sajnálom, mert ki kell őt lakoltatnom a verandáról, bár a nyáron végig kinn volt, csak enni járt be, azt lehet, hogy meg is hagyom neki. 
Persze gondolom, hogy amúgy sem érezné jól magát ott télen, mert nem fogom fűteni a verandát, ez a mostani árak mellett igazán luxus lenne. 
El lehet zárni azt a radiátort, a vizet azonban nem engedem le belőle. amikor (ha egyáltalán) akkora fagy lesz, hogy elfagyna, akkor majd rányitom kicsit a fűtést. Kb. 5 fokot akarok ott tartani, annyi elég a növények teleltetéséhez.
Kényelmetlen lesz, de ez legyen a legnagyobb kényelmetlenségem, amit ez a rezsimizéria okoz, de attól félek, hogy nem ez lesz. 

Elzának nem lesz egyébként baja, túlélt ő már kóbor korában sok mindent és majd a fedett részen neki is csinálok új helyet a szénában. Bár most is van kinn 2 nagy doboz is, szóval most is vannak jó kuckók nekik és már a szénában is láttam kiheverészett részeket. 

Kértem és kaptam engedélyt a kórháztól, hogy tegnap délután meglátogassam anyut. Egyébként látogatási tilalom van, de lehet kérni, hogy mehessen az ember. El is autókáztam tegnap hozzá, COVID-intenzív... már ilyen osztály is van, itt fekszik. 
Mindenki nagyon kedves volt, a nővérke is, elmondta, hogy mire lehet szüksége és mit vigyek vissza. 
Be kellett öltözködni teljesen, kezes-lábas, fejfedő, nejloncsizma és kesztyű... a végén lefújtak fertőtlenítővel, mert hát ott mindenki Covidos. 
Le a kalappal a személyzet előtt, nemcsak azért, amit tesznek, hanem ahogy és amilyen körülmények között, ők ugyanúgy be vannak öltözve egész nap és bírják. Rólam csöpögött a víz... szó szerint, eltörülköztem egy csomag zsepit. 
Mondták, hogy én beszéljek, anyu meg ne, de azért tudunk váltani  pár mondatot a lélegeztető maszkján keresztül is. 

Nem tudok igazán írni erről... azért írok itt mindenféléket az egyebekről, mert annyira nehéz... Próbáltam belé önteni a lelket, mert anyut nagyon jól tudtam mindig is vigasszal erősíteni, mindenbe bele tudott kapaszkodni, amit csak mondtam neki, hogy jobb lesz, de most nem. Éreztem, ahogy egy pillanatra belekapaszkodik, de szinte azonnal el is engedte... 
Az az igazság, hogy rettegek. Pedig tudom, hogy a szülők halálán szinte mindenkinek át kell esnie előbb vagy utóbb és vannak, akik sokkal korábban elveszítik őket, de akárhogy van ez, akármikor is következik be, akkor se lehet rá felkészülni, de még nem halt meg, még él és addig van remény is. 

Közben már dolgozom is és tegnap itt voltak az ablakosok is, elvitték az ablakaimat. Cseréltetem hőszigetelt üvegre az üvegeket és majd a zárakat is kicserélik, meg bepasszintják, szigetelik, mert van ahol hiányzik belőle a szigetelés. 
Az ács a múlt héten akart jönni, de lemondtam a Covid miatt, tegnap hívtam, hogy már rendben vagyok, azt mondta délután visszahív, de nem hívott. Majd várok még pár napot, aztán rákérdezek, de az az érzésem, hogy nem fogja már megcsinálni, nem nagy meló ez neki, valószínűleg majd keresnem kell valaki mást. 

A kertben csak fotózni voltam ma reggel, lábadozik a nagy aszály után, a gyomok viszont nem lábadoznak, hanem teljes gőzzel élnek, nőnek és virulnak. Idén ennek már nem leszek ura, legalábbis alig van valószínűsége. Majd kifagy ami kifagy, de pl, a folyondárral nem tudom mitévő legyek, kiirthatatlan. Nagyon nagyra nőtt, sűrű, teljesen beterített nagy helyeket... áááá, fogalmam sincs, hogy fogom ezt kezelni. Azt se tudom, hogy elfagy-e legalább a talaj felszínéről majd a télen és hogy még szebb legyen az egész, a hűvösebb idővel megjelent a madárhúr is, ami amúgy a tavasz réme, de már ilyenkor is bosszantja az embert. 

Közben kinyíltak az első őszi kikericsek is. 

Őszirózsák és minirózsák...

Lángvirágok

És a kékszakáll is nagyon jól mutat a sárga tűztövissel.