Eszméletlen viharos szél fúj kinn, esett egy kis dara is délelőtt, de a tegnapi szép hó szinte teljesen elolvadt mára. Tegnap se tartott sokáig, de egy kicsit legalább szép volt, már ennyi is jól esik, legalább mutatott valamit magából a tél. 
Csak az ablakból fotózgattam, így egész más a kert. 

Ma délelőtt már kinn voltam és betakargattam a fügét, a japán juhart és a kínai selyemmirtuszt, mert holnapra már erős fagyot ígérnek. Bár szerencsére úgy látom, hogy csökken, mert valamelyik nap még -10 volt a legtöbb, aztán csak -9, most pedig már csak -8, de ezeknek a növényeknek ez is ártalmas lehet. 
Azt nem tudom, hogy majd mivel takarom pl. a fügét, amikor már nagy bokor lesz. 

Kihordtam még két talicska szénát is azok közé a növények köré, amik mellett már eléggé berohadt az ősszel kirakott cucc. Így a száraz széna majd ad nekik valami védelmet a fagy ellen, ha el nem hordja a szél. 

Szedtem tegnap egy félvödör földet vakondtúrásból, mert úgy látom, hogy ez a palántaföld, amit vettem nem ér egy kalap szamócát sem. 
Tele van vöröses szálakkal, amik műszálnak tűnnek... nem veszek több földet. Drágán adják őket és nem tudni miből van: Drágák és cserébe mégcsak nem is jó minőségűek. Tavaly is volt olyan, amiben csak sínylődtek a növények. 
Erőt kell vennem magamon és rendesen kezelni a komposztálókat, hogy magam állítsak elő jó minőségű ültetőközeget a palántáimnak.
Csak... ugye... rám is igaz a mondás, hogy a tél az az évszak, amikor túl hideg van ahhoz, hogy elvégezzük a kertben azokat a dolgokat, amikhez nyáron túl meleg volt. :))) Valahogy így vagyok én is, tavaly folyamatosan fel volt írva a "todo" listámra, hogy átforgassam a komposztot, aztán végül hozzá se nyúltam, csak raktam a tetejére. 

Böbével nem tudom mi van, nem lehet őt simogatni, hisztérikusan nyávog, ha hozzáérek, mintha nyúznám... nincs sérülése, láthatóan semmi baja nincs. Úgy érzem velem van baja, de gőzöm sincs, hogy mi. Megváltozott. 
Itt lakik, eszik, melegszik, pihen, de engem valamiért nehezen visel. A többiekkel minden rendben van, szóval nem tudom Böbikének mi baja lett velem.
Tegnap este is felmászott az ölembe, aztán amikor megsimiztem, akkor hisztizve leugrott. 
Arra gondoltam, hogy talán érzi rajtam már a feszkót, amikor hozzáérek, mert már nem tudom csak úgy simán megsimogatni, mert attól félek, hogy milyen undok vartyogás és rángatózás jön már megint. 
Azt hiszem békén hagyom egy időre, majd ha hiányzik neki a simi, akkor idejön. Ha nem, akkor társas magány lesz a macskámmal. :D :D 

Vettem tegnap a Pennyben egy cserépben 3 összeültetett krizantémot. Csodaszép, cső alakú virágszirmai vannak, fehér, lila és téglaszínű van a cserépben. Nem is számítottam erre, de nagyon örülök neki. Régóta vágyom erre a fajtára, láttam már valaki kertjében, tehát talán át is telel. Most még benn van a verandán, de tavasszal ki fogom ültetni és majd nagyon erős védelemmel látom el jövő télre, de az is lehet, hogy majd gyökereztetek a hajtásaiból cserépbe is és hozok be télire belőle, mert ez nagyon különleges, nagyon tetszik nekem. Nagyon szeretném megtartani, 

Úgy tűnik, hogy jövő héttől megjönnek a nagyobb fagyok, pár napra még -10 fokot is ígérnek. Majd megint tavaszra jön meg a tél, bár a február még bőven téli hónap, inkább most legyen hideg, mint márciusban. Az utóbbi évek tapasztalata viszont sajnos azt mutatja, hogy el van csúszva az időjárás. Az utóbbi években hideg, nagyon fagyos és viharos szeles tavaszaink voltak. 

Becsomagoltam a kis japán juhart is és a fügét még jobban, rátekertem a maradék fátyolfóliát is, de hétvégén még megkapják arra a pár hideg napra a gyapjútakarót is. 

Tegnap nagy macskaháború volt reggel. Herkules megtámadta a MókaKépűt. Ezek szerint az is kandúr... rondán összeverekedtek, a MókaKépű persze nem hagyta magát. Így aztán most már bekeményítettem, a MókaKépűnek mennie kell innen. Nem a mi cicánk. 
Új rend lett. Bevettem az összes kaját, az enyémek közül (benn is) mindenki kap enni, amit megeszik az az övé, aztán elteszem előlük. Így nem lesz kinn kaja, nem szokik ide a környék összes macskája, na meg a róka is itt zabált időnként az ablakban. 
A bentiekre is ráfér a rend, mert már akkora válogatásban vannak megint, Böbe is csak fintorog, mindegy már mit adok neki. 
Meg kell tanulniuk, hogy esznek amikor van, vagy éhesek maradnak a legközelebbi kaja időig. 
Elzára már hatott is a dolog, ma reggel úgy falt, mint aki egy hete nem evett. Elza tudja mi az éhezés, ő az éhhalál küszöbén volt, amikor idekeveredett. 

Egyébként az idén a rókák is nagyon jó húsban vannak, biztos sok a pocok. A múltkor is itt zabált egy az ablaknál, valamelyik nap meg itt nyargalt előttem át egy az úton, amikor kiálltam az autóval. Nem a bundájuk nagy (bár az is), hanem tényleg jó húsban vannak. Tavaly borzasztóan girhesek voltak, de ezek most szép, nagy, erős rókák.

Böbike, meg az Ő rossz dolga. :D 

Lefotóztam a tűzesőket is, kíváncsi vagyok, hogy le fognak-e fagyni a leveleik a jövő héten a hidegben, vagy megőrzi őket. Most egész szépek még.
Jah és el ne felejtsem betakarni a bambusznak a cserepét is, nem lenne jó, ha kifagyna. Kicsit bosszantó az idén télen ez a kitakarom-betakarom szórakozás, de hát ez van.