Szabin leszek holnaptól a hosszú hétvége előtt és után is, így meghosszabbítom, mert szeretnék kicsit foglalkozni a kertben a részletekkel is végre, nemcsak a muszájokkal.
Kicsit szöszmötölni, élvezni a kertet, szépíteni, kedves kis zugokat kialakítani. Beültetni varjúhájakkal a lerakott járólapok közeit, a széleket, hogy terjedhessenek benne végre és ne a gyommal kelljen szórakoznom. 
Kitalálni a kövirózsák helyét, hadd nőjenek ők is. 
Tavalyelőtt egy párat csak bedugtam a földbe és olyan szép kövirózsa folyam lett már belőle. Ilyeneket akarok, pici részleteket elindítani, de tavasz óta csak rohanok állandóan, hogy minden meglegyen.  Ezt az időt most másképp akarom tölteni, direkt, hogy ne unjak rá erre az egészre. Bár ennek azért elég kicsi az esélye, a kertet soha nem tudtam megunni. Annakidején is ugyanilyen szenvedéllyel csináltam és hiába a 18 éves kihagyás, a kert szeretete nem múlik el. Tulajdonképpen éltet a kert. 
Tervezni is szeretnék kicsit, hogy hová is ültessem ki a rengeteg évelőt. 
Most már azt szeretném, hogy egyre több rész alakuljon ki végre, hogy lássam, ahogy képesek együtt élni azok a növények, amiket odaültettem. 

Ezért hagytam abba egy időre a terjeszkedést is, mert nagyon gyomosodnak a frissen villázott részek. Ennyire befüvesedik, a föld takarja magát, akármit csinálok is.

Szóval ha nem akarom ezt a sok füvet, akkor nekem kell takarnom. Jobban meg fogom tervezni az új ágyásokat  és beültetem, hogy ne legyen benne ez a tyúkhúr és egyéb fűözön, ami most is van. 
Gondolkodtam azon is, hogy nem villázok, de nagyon kötött a talaj, muszáj fellazítani, különben a növények gyökerei nem tudnak terjeszkedni benne és akkor lassabban fognak nőni, ellenben ami gyomnak nem szedem ki a gyökerét az meg fogja ölni az én növényeimet. Persze lehetne papírral takarni, de annyi papír ezen a világon sincsen, mint amire szükség lenne. 
Azért lehet, hogy majd egy kicsi részen kipróbálom úgy is, hogy nem villázok. 

***

A virágzó kutyatej nagyon szép színfoltot ad a kertben az - egyelőre - sok zöld között.  

A gyepes szappanfű is kinyílt, nagy szőnyeget alkot már. Nagyon, de tényleg nagyon jó talajtakaró növény és mutatós is, annál is inkább, mert télen is zöld. 
Előtte egy új bazsarózsa van, amit még nem láttam virágozni, de most tele van bimbóval. 2021 őszén ültettem és a már a réti szegfűk is kezdik megmutatni magukat.

Az olasz kontyvirág (Arum italicum) is nyílik, talán 5 virág is van rajta. Nem feltűnők a virágai, főleg a levelek alatt vannak, felületes szemlélő talán észre se venné őket. nagyon remélem, hogy ezen az őszön már termést is fog mutatni, de ez a növény is nagyon értékes. Télen is zöld a levele, most már nagyon nagy levéltömeget alkot (3 éves) és a virágja is különleges, de a termése is az. 

Kiültettem a két új tűzgyöngyvirágot is, a baloldali bordó már megvolt. Balra fenn árnyékliliom hajt kifelé, de van ott sárga árvacsalán is, egy hortenzia, alul pedig egy erdőből hozott indás ínfű és legalul  jobbra egy bordó völgycsillag levele látszik. 

Nem is gondoltam volna, hogy ez a kertrész majd ilyen szépen ki tud alakulni, elneveztem Árnyaskert-nek. :) Egyre színesebb, egyre dúsabb is, nagy kedvencem lett ez a rész.  

A lenvirágok is szépen nyílnak, most kezdődött az ő idejük is. Ezt a virágot se kell már ültetni, veti magát, folyamatosan szépen megújul. 

Még szellőrózsa is van. 

Az elnyílt alpesi clematis így is nagyon mutatós. 

A nagy  jezsámen bokor is olyan, mint egy menyasszony és micsoda illata van. 

Ez sajnos a nem örömhír. Ezt már későn permeteztem le, írisz bimbója. Ilyen amikor beleköltözött az íriszlégy. Teljesen tönkreteszi a virágot, feléli belülről és a bimbó elfolyósodik, nem tud kinyílni. A többi úgy tűnik rendben lesz. Csak egy picivel kellett volna hamarabb permetezni, de az időjárás nem engedte, sajnos. 

Ez pedig a szépen megerősödött lándzsás utifű telep a kertben, most már ezt is le fogom szüretelni és újabb adag szirupot csinálok belőle, de tinktúrát is akarok. 
Tegnap este leszűrtem a citromfű tinktúrát is, kis béres cseppes üvegekbe töltöttem, amiket még anyukán gyűjtött nekem. Már nem tudok neki adni belőle... egyre jobban hiányzik....

Tegnap délutánra akkora esők jöttek több adagban is, hogy megint alaposan elázott a kert.  
Valahogy éreztem, hogy nem kéne kimenni kaszálni, de jól tettem, hogy hallgattam magamra. Így legalább nyugodtan elvégeztem idebenn, felmostam, porszívóztam és főztem egy jó, sűrű zöldbab levest.
Még most is rengeteg zöldbabom van a fagyasztóban, de a nagy fagyasztót lassan le akarom engedni, mert amikor jön a friss borsó, akkorra készen kell állnia befogadni az idei termést. 

Böbike ma reggel meg volt őrülve. Biztos nem tudta kiszórakozni magát az éjjel odakinn. Amikor bejött, evett egy kicsit és elkezdett őrjöngeni, rohangált fel és alá, fel a polcokra, azt hittem a sólámpának annyi, de végül megúszta. Lefeküdt hanyatt az ágy alá is és belekapaszkodott az ágyba és úgy húzgálta magát oda és vissza... legalább jól feltörölt az ágy alatt. :D :D 
Aztán bújócskáztunk is egy kicsit, ilyenkor úgy van, hogy szoborrá merevedik a szék mögött, nekem meg keresnem kell őt. Persze egy darabig nem találom, aztán nagy ovációval megtalálom és akkor megint őrült módjára rohangászik, azt a trappolást hallani kéne.... mint egy gyerek. :))) Játszottunk még egy kicsit a piros lézerfénnyel is, kergette egy darabig, most végre lefeküdt már aludni. Mire jó az idő, ha az ember elég korán kel fel...

Ez nem mai kép, de ennyire le tud fáradni és így alszik a macskabunda. :)  Néha azon gondolkodom, hogy kap így levegőt egyáltalán. 

Azt hittem, hogy erre a hétre már egészen le fog ülni a virágzás, de minden napra jut valami új a kertben. Fantasztikus, ahogy belódultak a virágok, bár tény, hogy most sok a zöld, de a zöldnek is annyi féle színe van, hogy önmagában attól is színes lenne a kert, de vannak azért mindenféle virágok is.  

Szépen virágzik a gyömbérgyökér és mögötte a hortenzia is gyorsan nő. 

A haranglábak is még mindig nyílnak. 

A csatavirág most a legszebb. 

A kőfali pintyő is kinyitotta az apró rózsaszínű virágait, nagyon szép ilyenkor. Csoda kis növény, elpusztíthatatlan, mindenütt megél. 

Most van a lenvirágok ideje is. Lesz még róla, kép, mert folyamatosan fotózok. Ilyenkor egyre nehezebb már kiválogatni, hogy mit tegyek fel és mi marad, mert rengeteg kép van. 

A délszaki kutyatej is szépen növekszik, évről évre egyre több új szárat hoz és van neki még pár olyan szára is, ami a földön fekszik és virágzik. Ezeket azért hagyom, mert szétszórja a magját és nagyon jól szaporodik a kertben. Most is van már másik is, de olyan is volt, amit elajándékoztam. 

A nefelejcsek is szép nagyra nőttek, rengeteg virág van rajtuk, ők is magról szaporodnak, nem kell ültetni, csak szétszórja. Szeretem, ahogy hol itt, hol ott jelennek meg a kertben. 

Ez a kis szegfű is kinyílt, pedig örökös szabadításban vagyok vele, mert folyton körbenövi a varjúháj. Fojtogatóan gyorsan terjed, marékszám tépem ki, hogy a szegfűnek is maradjon élettér. 

Ez itt olyan gyönyörű, valahonnan beszökött ez a kakukkfű a kertbe, nem a kertiből való, hanem ez vad. A ronda, beomlott pince oldalában virít egy madárbirs társaságában. 

Nálam még szellőrózsák is nyílnak, lila is, piros is és még látszik a törpe íriszek utolsó pár virágja is. 

Kinyílt a jezsámen is, olyan illat van a kertben, hogy az valami fantasztikus. 

Az igazat megvallva nekem lövésem sincs, hogy mi lehet a különbség a horoló és a saraboló kapa között, mert ha rákeresek, akkor tök ugyanolyan kapákat hoz fel ilyen és olyan néven. 
Mindenesetre én az enyémet horoló kapa néven vettem és a csodaásóvillámon kívül ez a legklasszabb kerti szerszám, amit gyomirtás céjára csak kitalálhattak. 

Jól megéleztem ráspollyal és élezem is gyakran, hogy olyan legyen mint a borotva és könnyedén vágja el a gyomot a tövénél. Persze kihajt újra, főleg a folyondár, de annyira gyorsan végig lehet vele masírozni a kerten, hogy egyáltalán nem számít ha megint kihajt a gyom. Azért is jó (és jobb, mint a tövestül gyomlálás), mert ott szoktam hagyni a levágott gyomot ahol volt, így visszakomposztálódik a talajba, a gyökerek pedig benn maradnak és lazítják a földet. 
De ezt is meg kellett tanulnom használni, ki kellett tapasztalni, hogy pl. állandóan élezni kell, akkor jó és az ágyások közötti járatokat is pillanatok alatt ki lehet vele tisztítani. 

Az idén még elkövettem egy hibát, pl. a hagymát sűrűbbre duggattam el, van ahol az egyéb növény is sűrűn van és nem fér be ez a kapa a sorok közé. Jövőre szellősebben fogok ültetni. 

Egyelőre csupasz még a föld, de mindkét képen látszik a rengeteg spenót, ezek mind mulcsnak lettek ültetve és közötte már ott van a paradicsom. Ha beválik, akkor jövőre a zeller, a paprikák, uborkák és a padlizsánok ágyását is betelepítem. Igazság szerint jó lett volna már az idén is, de nem volt időm. 

A zöldbab nem lesz mulcsolva, ő maga lesz a mulcs. Sűrűre ültettem, meg fogja tartani maga között a nedvességet és amikor leterem, akkor csak levágom és leterítem a saját ágyására. Ez tavaly nagyon bevált, egy szál gyom se jött ki azon az ágyáson és tavaszra bele is komposztálódott a talajba. A képen létszik, hol horolóztam és hol nem, de azóta már az is kész van. 

Este pedig lekaszáltam a füvet megint, mert nem szeretem, ha nagy, ott leselkednek benne a kullancsok és kell a fű is mulcsolni. Hiába a folyondár, meg ami kinő benne, de ma kiültettem a zörgővirág palántákat  és azon a részen le van takarva nyesedékkel és olyan csodás alatta a talaj, hogy az valami fantasztikus. Szóval lesz mulcs. 

Érdekes a viszonyom ezzel a hölgyestikével, mert nem ragaszkodom hozzá túlzottam, időnként már megfordult bennem, hogy nem is kell ez nekem, aztán amikor kivirágzik, olyan szép és habos, mint egy  menyasszonyi ruha. 

Idén nyíltak ki először ezek a halványkék íriszek... az emlék íriszek, igen emléké váltak, mert ezeket a kórház parkjából csórtam, amikor anyukámat hordtam oda. Mindig korholt is, hogy nem kellenek kórházi virágok a kertbe, meg különben is, ne csórezlopez má' ott fényes nappalon, de most milyen jó, hogy itt vannak. :) Kár, hogy nem láthatja, hogy milyen szépen kinyíltak.
Van egy másik tő is, de az sajnos nem fog tudni kinyílni, mert már most látszik, hogy az íriszlégy tönkretette... későn kapott permetet, de ennek itt úgy örülök. :)