Kimentem megnézni, hogy akad-e már pár uborka a kertben és volt, sőt olyan is, ami túl nagyra nőtt. Sajnos mindig van ilyen, nekem még sose sikerült kisebb korukban leszedni őket, de az idén megpróbálok majd résen lenni, mert finomabb a pici uborka savanyítva is. 
Viszont eltettem a nagyobbakat is, ezeket fel szoktam darabolni és úgy teszem az üvegbe (úgy fér bele). Én elég sok zöldségkencét eszem és tofu kencéket is pirítóssal, azokba jó a nagyobb is, úgyis beleaprítom a géppel pépesre. 
2 üveggel lett, így szokott összegyűlni apránként, de nem is kell belőle túl sok, viszont veszendőbe se hagyom menni, inkább berakom. 

A tökisszonom felét lereszeltem, picit besóztam és kicsavartam a levét, úgy tettem be a fagyasztóba, majd tócsninak jó lesz. Amit főzeléknek akarok, annak nem szoktam kicsavarni a levét és lett 2 dobozzal kence a másik feléből. Csak pici olajon lesütöttem, pépesítettem és az is ment fagyasztani. Majd akkor fogom ízesíteni, amikor meg akarom enni. És már megint van egy nagy tökisszon és nő a harmadik is. 
A sárga cukkinit kockára vágva tettem be a fagyasztóba. Elég gyorsan telik és a padlizsánok még sehol, pedig reményeim szerint lesz egy csomó abból is. 

Folytattam az elnyílt virágok visszavágását is, valamelyik reggel korán a ház előtt egy csomó muskotályzsályát visszadaraboltam a talajra, de még mindig van, viszont kinyíltak a mályvák, ezek csak úgy nőnek a ház előtt, meg szoktam hagyni őket, mert szépek nagyon.

Kiszedtem a búzavirágokat is, mert - ugyan még volt rajtuk sok virág - már nagyon szórták a magjukat, jövőre majd szedhetem ki, annyi fog nőni. Azokat is összedaraboltam mulcsnak és elvittem a cserjék köré. 
Megkezdtem az égőszerelem visszavágását is, egy-egy szárat hagyok magot érlelni a pirosból  és a lazacszínűből is, a többit darabolom mulcsnak saját maga alá. 
Változik a kert képe, ahogy vágom vissza a növényeket, de adják át a helyüket az újabb virágoknak. Most a kúpvirágok kezdtek el nyílni és ezek őszig fogják nyomni. 

Csodásak a tátikák is (oroszlánszáj), mindenféle színben nyílnak. Nagyon remélem, hogy majd tudok magot gyűjteni róluk, szeretném, ha jövőre is lennének a kertben, mert csodás színfoltok. 

Egyre több liliom kap helyet a kertben, de az az igazság, hogy most, hogy így összeszedtem őket egy helyre, magam is meglepődtem, hogy mennyi féle van és nincs minden rajta a képen. 
Van még kétféle óriás is, az egyiket várom, a másikat nem tudom, hogy fog-e virágot hozni az idén és még van egy sásliliom is, ami nem virágzott még. 
Van, amelyikről több kép is van. 

Ebben a melegben nem igazán lehetett kertészkedni napközben, ezért szépen elmentem a kertészetbe, az igazat megvallva, már alig vártam, hogy mehessek. Sajnos ezzel megint vége ennek a pár nap szabinak, pedig de jó lenne már itthon maradni és csak a kertészkedéssel foglalkozni. 

Viszont még előtte, kora reggel kinyargaltam a kertbe és leszedtem a zöldbabot. 14 fokos volt a reggel tegnap, kicsit még fáztam is. 4 doboz lett megint, azt hiszem, hogy most már elég is lesz. Egy dobozzal odaadtam apuéknak. 

Aztán megláttam, hogy érik a mag a hátul lévő szarkalábakon és össze-vissza voltak dőlöngézve is. Így aztán fogtam és kivágtam őket, egy részüket össze is daraboltam rögtön, de aztán azt gondoltam, hogy darabolni melegben is lehet, de hajlongani jobb, amikor hűvös van. Ezért tovább mentem és kivágtam az elnyílt muskotályzsályákat is (elöl még most is van egy csomó...) és visszavágtam az oreganót is, mert éppen virágozni készült. Nem akarok abból se magokat, már így is ki kell majd szedni belőle, mert tőről is nagyon szaporodik. Levágtam pár félredőlt ágat a fehér ürömből is, maradt elég. Szép a kasvirágokkal. Egyébként éppen most figyelem, hogy mennyi kasvirág van a kertben. 

Aztán még nekiestem és kigyomláltam két ágyást, mert akkora volt a fű, hogy nem látszottak ki a növények. Kiszabadultak a répák és pár karfiol, utóbbiakból szerintem nem lesz az égvilágon semmi. Sajnos. 

Levágtam egy csomó ágat a jezsámenről is, betuszkoltam a bokor alá, majd folyamatosan elkezdem aprítani. Tulajdonképpen ezzel előkészítettem magamnak, nem a melegben kell vele izzadni, így csak kiülök a kis székemre és az árnyékban szépen felaprítom és mehet a cserjék alá komposztnak és talajtakarónak. 

Aztán napközben szépen előkészítettem a zöldbabot a fagyasztásra. A blansírozás nem esett annyira jól a melegben, de azt muszáj, anélkül nem szeretem a zöldbabot lefagyasztani.  

A kertészetből pedig hoztam két palástfüvet, egy bugatölcsért, egy piros évelő (remélem) kúpvirágot, egy csodaszép színű tűzesőt, egy fehér lufivirágot és egy bordó levelű tollborzfüvet. Ismét eredményesnek nyilvánítom a napot. A kertben legalább értelme van annak, amit csinálok és látszik is az eredménye. 

A többi kép a virágokról, már nem igazán tudom követni, hogy mit osztottam és mit nem, szóval lehet, hogy lesz ami ismétlődik. 

Itt vannak a feltámogatott bugás hortenziák, nagyon a földön feküdtek a virágai. Tavaly ilyen picike volt még, mint a képen és lejjebb, ami most van. Tavaly még a kukoricacsuhét is köré tettem, hogy védjem a gyomtól és megőrizzem neki a nedvességet, de papír is volt körülötte. Nem egészen egy év a különbség a két kép között. :) 

Egyébként szerintem a hétvégi lendületemet is a képek adták, mert visszanéztem egy csomó állapotképet, amiket azért csináltam, hogy majd lássam hogyan változik a kert. 
Hinné valaki, hogy így nézett ki 2022. január 2-án és másfél év múlva (tegnap) már olyan, mint a következő képen? Hát ezért érdemes csinálni és ezért érdemes törni az ugart akár a júliusi melegben is. :)