Várom a hőség végét... gondolom nem vagyok vele egyedül. 

Tegnap elmentem Pestre, (le volt zárva még a nemtudommi is) mert mi a lótököt csináljon az ember ebben a melegben? 
Nem voltam túl sokáig, kora délutánra már haza is értem, nagyon meleg volt. Jó, hogy elmentem, mert kertészkedni nem lehet, a házban az összes ablakot bezártam, redőnyöket teljesen leeresztettem még reggel, nem szeretek ilyen bezárkózásban csücsülni benn. 
Persze délután is így voltam benn, jó is volt, mert 25,5 foknál nem ment feljebb a hőmérséklet, de késő délután már ki is lehetett menni kicsit az árnyékba. 
Nem kertimelózni, de megöntöztem ezt-azt, kimostam Elza almostálcáját is, teljesen új almot kapott bele, mert már takarítás után is volt szaga a verandán ebben a melegben. 
Kitettem még korábban innen és valaki rögtön használta is (nem Elza, mert ő benn aludt a verandán). Hát... ezek a macskák! Akármelyik is volt, de biztos azt gondolta, itt az alkalom, micsoda élmény és látványbudi lett az udvaron, ki kell használni az alkalmat! :))))

Hoztam Pestről Böbinek egy kuckót. Már olyan régóta terveztem venni neki, de sose költöttem rá végül, de most már jön az ősz, benn fog aludni és ha nem akarom, hogy majd állandóan a paplanom alatt kuckózzon, akkor jobban járok, ha veszek. Nem mintha nem szeretném, amikor hozzám simul, de mégis idegenkedek attól, hogy az ágyamban legyen, így most van saját bungija. Van persze bungi a cicatoronyban is, oda is be szokott menni, de ez a kuckó úgy látom, kedvencebb lesz. Már benne is van... az ágyon. :D :D 

Hoztam megint egy kerti díszt is, nagyon úgy tűnik, hogy ez egy békás kert lesz, mert mindig békákat választok. Ez nem is esett le, csak amikor hazaértem vele, mert a madáritató is békás. 
Nem is volt tegnap több kerti tevékenykedésem, mint hogy ünnepélyes keretek között leszúrtam a földbe a brekikirályfit. 
Olyan mese nincs, hogy megcsókolom és kerti segéderővé változik? :D :D 

Valamelyik nap emlegettem az Árnyas kert árnyékliliomait és most vettem észre, hogy ezek is virágoznak. :) A levelét nem tudom mi kóstolta meg, biztos csiga, nagyon sok volt az idén a sok csapadék miatt, de szerencsére nálunk inkább házas csiga volt. Kidobáltam őket szembe az erdő szélére, mert védettek. Találtam pár téglaszínű spanyol meztelencsigát is, őket halálra ítéltem, ne szaporodjanak itt nekem. 

Nagyon korán nyílnak a krizantémok is az idén. Nem tudom milyen ősz és tél várható, de minden úgy siet. Az egész természet siet, mintha gyorsan el akarná végezni és be akarná fejezni erre az évre. Fura minden. Hetek óta ezt figyelem. Pedig meleg is van, felénk az idén volt elég csapadék is, semmi nem indokolja ezt a korai őszülést. 
Ez a krizantém új, tavaly ősszel vettem és szépen áttelelt. Jövőre majd már ebből is szaporítok. 

A bugás lángvirágok nagyon szépek. 

Ez a kis rész most nagyon tetszik nekem, az idén ültettem be, a mályvacserjék kivételével. A két mályvacserje gyakorlatilag "menekültnek" számít. Amikor kiszedettem onnan a köztes kerítést, ami hosszában szétválasztotta a kertet, akkor ki lettek vágva tövig, aztán hagytam újra hajtani. Sok hajtást le is vágtam róluk, párat hagytam meg és az idén már látszik, hogy melyik lett a legerősebb. Majd azokat engedem tovább, a többit pedig tavasszal vissza fogom metszeni. 
Szép, hálás, szívós kis cserje és előnye, hogy jól érzi magát a keleti tuják alatt is. 

Kleopátra tűje, nem hittem az idén, hogy lesz belőle valami, olyan nehezen indult. Többet is kiültettem belőle, mert volt jópár palántám, de véletlenül kigazoltam őket valamelyik nagyobb eső után. Ez az egy maradt meg. 

Bugatölcsér, az idén vettem, akkor teljes virágzásban volt, azóta már visszavágtam és újra virágot hozott. Nem tudom, hogy majd áttelel-e. 

Hatalmasra nőttek a Cosmos-ok, sokkal nagyobbak, mint én vagyok, sok ki is dőlt, de ez a pár tartja magát szépen és végre kikeltek cirmosak is és egy bordó is van, majd gyűjtök róluk magot. 

Ezt pedig az Ázsia Centerből hoztam. Amikor csak tehetem bemegyek az ottani élelmiszerüzletekbe. Szeretem az érdekességeket és pár dologra rá is szoktam. Most megint találtam valamit, ami nagyon finom. Ez galagonya aszalvány. Nem tömörek a rudak, hanem az aszalványlapka van behajtva, de nagyon finom. A képen nem egészen olyan, mint a mi galagonyánk, de majd utána fogok nézni. Kökényből is lehetne ilyet csinálni. 
Megint hoztam jujubát is (eldöntöttem, hogy őszre szerzek csemetéket is). Egy csomó olyan gyümölcs van, ami jól megterem nálunk, mégse termesztjük őket, pedig kártevőjük se nagyon van. Helyettük kínlódunk olyan gyümölcsökkel, amiket megesz a monília, vagy állandóan elviszi a fagy, mint a sárgabarackot.
Nekem már van a kertbe pawpaw, (kicsi még) és mézbogyó is, a következőnek szánom a jujubát (kínai datolya).

Elzát figyelem egy pár napja, kicsit furán baktat le a lépcsőn, fáj valamije. 
Ki tudja miben ütötte meg magát, vagy mi zavarta őt meg, vagymitörtént... ? Próbáltam őt tapogatni, hogy fáj-e valahol, de így nem adja jelét semminek, csak a lépcsőn lefelé menés vonaglós egy kicsit. Felfelé semmi baja, úgy rohan. 
Ezek a cicák, ha nagyon szaladnak/menekülnek, annyira meg tudják ütni magukat, pedig Elzu nem is fáramászós... 

Kertészkedés továbbra se nagyon van, bár tegnap egyáltalán nem volt olyan meleg, mint amit ígértek, itt nálunk 29 fok volt, szép, nyári idő. 
Délelőtt kimentem és tépkedtem ki gyomokat, pontosabban főleg az ernyős verbénákat, mert folyamatosan kelnek a tavaly szétszórt magokból. Egy maradhat ebből a növényből, a többit ki fogom gyepálni innen, amikor majd elővehető lesz az ásó, mert nagyon nagy töve van. Én nem kínlódok vele, annyi szép virág van, de ennyire semmi nem gyomosít, mint ez a növény. Nagyon megutáltam. 

A cserjés pimpóimat viszont talán még nem is mutattam. Kettő van, az első képen lévő a kis fenyő közelében van, nemrég szabadítottam ki a susnyásból, úgy benőtték a folyondárok, hogy csoda, hogy tud szegény virágozni. 

Ez a másik a kert középső-hátsó részében van (ha a beültetett részt nézzük, akkor hátsó) a rózsalonc mellett, ami szintén virágzik, de nem fotóztam le, mert a melegben eléggé lekonyultak már a virágai és nem is annyi, mint tavasszal szokott lenni. 

Ősziessé kezd válni a kert, a színek, a fények is. Úgy látom, hogy hamar elengedi a leveleit a dió is. Lassan az évelő őszirózsa bokrok és a krizantémok válnak az uralkodó elemekké és a varjúhájak is, bár előbbiek még nem nyílnak, de ahogy fokozatosan vágom vissza az elvirágzott növényeket, így most már ezek fogják alakítani a kert arculatát, de így őszre ez szép lesz. 
A nyáriak közül még a bugás lángvirágok, a kleopátra tűje és pár kúpvirág díszlik és a büdöskék is, de róluk majd külön. 

Az előkertben a tarackoló kékgyökér már akkora telepet képzett, hogy csoda. Nagyon szép virág, csodaszép kék színe van és egyre jobban tele van virággal, aztán később majd az őszi lombszínével fog díszíteni.

Kivirágzott az idén vásárolt Clematis is, szép lesz! 

A titónia közelről. :) 

Ahhoz képest, hogy napközben nyári kánikulák vannak és mára is 33 fokot ígérnek, a mai reggel igazán őszies. 
Ide húzódott egy nagy köd észak felől. Nagyon korán ébredtem ma, még sötét volt, de felkeltem, hogy mindent kinyissak, hogy hűljön a ház. Éjjel a redőnyök lenn vannak és a réseken nem jár úgy a levegő, de nem merem felhúzva hagyni. 
Ami azt illeti muszáj volt felkelnem, mert Böbike 5 percenként jött és a képembe dugta a kis nedves orrát, aztán kirohant az ajtóhoz, szóval ki kellett őt engedni és utána már nem feküdtem vissza. 
Szeretem a hajnalokat, a csendet, illetve az állathangokat is. Éjjel mintha a hegyek felől már szarvasbőgést is hozott volna a szél. Tényleg nagyon őszi hangulat uralkodik, aztán majd napközben elsöpri a hőség. 

Ma hoztam képeket arról a részről, amiről tegnap írtam. Ide telepítettem az új bugás hortenziát és majd szépen tele is fogom ültetni növényekkel, ahogy haladok hátrafelé a kertben az életfák alatt. 
Az a nagylevelű egy macskahere lesz.

Itt pedig szépen fejlődik a Cola növényem, amit tavaly kiástam az előző helyéről, mert akkorára nőtt, hogy mindent kigyilkolt maga körül. Nagyon nehéz volt kivenni, a gyökere is megsérült, de túlélte és szépen be is bokrosodott, csak még nem akkora, mint volt, de majd jövőre szépen megnő. Legalább 1 méteres hajtásai voltak az előző helyen, remélem itt is így lesz. Nagy, sűrű növény, az lesz a dolga, hogy takarja a komposztálót.  

Még mindig a keleti tuják alatti rész, szépen besűrűsödött, a tüdőfű is szétszórta a magját és elég sok magoncom van, jövőre lehet, hogy ezt is ritkítani kell majd. 

A lila őszirózsák.

Kivirágzott az idén szintén magról nevelt menyecskeszem is. Egy vékony kis szálacska maradt meg, ebben se voltam biztos, de ez már úgy tűnik túlélő. Gyengécske még, de majd jövőre szerintem sokkal erősebb lesz. 

Megaszalódtak a paradicsomjaim is, tegnap beáztattam almaecetes (3 rész víz, 1 rész ecet) lébe mielőtt az üvegbe raktam volna őket. Állítólag ez azért fontos, hogy a botulizmust megelőzzük vele. Nem kell sok, én 3 evőkanál vizet és 1 evőkanál almaecetet használtam, a kb. 20 dkg aszalt paradicsomhoz.
Aztán kapott még száraz zöldfűszert a tetejébe (kakukkfű, oregano, bazsalikom és kicsi borsikafű - mind saját) és nyakon öntöttem őket az extra szűz olívaolajjal. Szerintem ez elég is lesz télire és az olaj is nagyon jóízű lesz majd.