Hú, ez tényleg nagy lett!

Lereszeltem egy részét gyufaszálra, mert úgy szeretem a karalábélevest. 3 zacskóval lett, de vagdostam nagyobb darabokat is, mert húslevesbe úgy szeretem, illetve kis kockákat zöldségleveshez. Olyan büdös lett tőle a fagyasztóban, hogy el lehet ájulni. Ki se merem nyitni.  Az egész karalábés hóbelebanc le fog költözni a lenti fagyasztóba. 
Innentől kezdve viszont csak ilyen karalábét fogok ültetni, mert nagyon szépen terem és nagyon kiadós. Nem kell belőle sok, pár darab elég és egyáltalán nem fásodik. 

És milyen fasza répám is nőtt! :D :D A Kis Ormányos! 

Jah, és ezután azt hiszem nem vethetem rá magam az ágyra csak úgy. Tegnap ugyanis eltűnt a Böbe, mindenütt kerestem, még a szekrénybe is benéztem és a fürdőbe is, hogy nem alszik-e a benti szőnyegen. Böbe sehol! Szólítgatom, de néma csend. 
Előtte az ágyon feküdt, de ott se láttam. Felkapcsoltam a villanyt és akkor vettem észre egy fura hurkát a takarón, óvatosan rátettem a kezem és azt mondta: Nyáááá! :)))) Na, hát bebújt a Malac a takaró alá és ott aludt. Szerintem fázik, pedig már megy a fűtés is, de előtte együtt henyéltünk és szerintem jól felmelegítettem a hátát, aztán amikor elmentem, akkor fázott a macskabunda. 
Hogy levegőt hogy kap azt nem tudom, de sokáig ott tanyázott a takaró alatt. :)))

Tegnapra csak a padlizsánok ágyásának a felvillázását terveztem. Akkora tyúkhúrok voltak benne, hogy ekkorákat én még nem is láttam. Lassan, de elkezdett feldolgozódni a veteményes. Még elég sok minden kinn van, de pl. a brokkolikat ki fogom szedni, mert nem nevezhető brokkolinak, ami azokon nő és csak a helyet foglalják és türelmem sincs már hozzá. (jobbra fenn látszanak a képen).

Tegnap Böbike követett engem a kertben, (Elza már beköltözött a verandára) olyan aranyos volt, porfürdőzött, imádja, aztán meg jön be nekem a nagy poros bundijával, de azt a hempergést, azt látni kellett volna. :) 

Itt látszik a púpliliom is, kár, hogy az a betegség a leveleit megtámadta, mert egyébként rengeteg virág van rajta. Tömve van velük.
Böbike meg... azok a mozdulatok, ahogy menni tud, mint a nagyragadozók! :)))) Minitigrisem. :) 

 A már emlegetett paprikáim, lehet, hogy jobb lett volna felfűzni őket, de se időm, se kedvem. 

Ez a pár rézvirágom nyílt csak ki az idén, de jó nagyra nőttek. 

A kisebbik tűztövis és a cserszömörce.

Így megnőtt a tamariska és mellette a nagyobbik tűztövis. 

Kinyílt a sisakvirág is az Asterek és a fehér krizantém mellett. Ez az a sisakvirág, amit magról neveltem és tavaly azt hittem kipusztult, mert úgy július környékén egyszerűen eltűnt. Nagy meglepetés volt, amikor tavasszal kihajtott. Ez élete első virágzása. 

 Egyébként így őszre szokott előjönni bennem, hogy mást is akarok csinálni, nemcsak a kertet. Tavasztól ez mindig megszűnik, mert akkor már szinte reszketek, hogy a kertben lehessek és ez a lendület mindig elvisz egészen őszig, de megfigyeltem, hogy őszre általában elég is lesz belőle és megnő az igényem más dolgokra is. 
Most van az, amikor nem sok időt akarok a kertben tölteni, de így most jó, mert haladok is kicsit, de más dolgokra is szánok időt. 
De azért a kert mégis mindenütt jelen van, tegnap pl. hoztam az erdőről egy szép erdei kutyatejet. Kicsike még, de láttam mellette a nagy bokrot is, nagyon szép. Formára majdnem olyan, mint a képen a kutyatejem, csak ez sötétzöld. Nagyon örülnék, ha be tudna állni a kertemben, mert tuti áttelelős, jóval magasabbról hoztam. Beültettem a magnólia alá, a palástfüvek elé, hogy majd adjon nekik árnyékot, mert nyáron a délutáni nap süti azt a részt. 
Ha nem áll be, akkor majd hozok tavasszal, megjegyeztem, hogy hol találtam, volt sok belőle. 

A tegnapi nap másról szólt, de azért  jutott a kertre is egy kis idő, némi kis haladást elkönyvelhetek ott is. Majd ma meglátom mit tudok még megcsinálni, de a mai nap sincs egészében a kertre szánva. 

Egyrészt levagdostam a lila akác belógó ágait, mert már karcolták volna az autó tetejét és az arcomba is belelógtak. Tavasszal nagyon vissza fogom vágni, akkor is, ha nem fog virágozni. Az igaz, hogy az idén se virágzott szépen... nem tudom jól metszeni ezt a növényt. Szóval tavasszal vissza lesz nyesve, valami olyan méretre, amit karban tudok tartani. 

Kiszedtem még a maradék 3 tő paradicsomot,  illetve elkezdtem a nagyon, de tényleg nagyon elfüvesedett részeket felvillázni. Érdekes, hogy ahol mulcsolok, ott ennyire elfüvesedik a kert, cserébe viszont nagyon könnyen kiszedhető a gyom. Úgy csinálom, hogy felnyomkodom a villával, nagyon porhanyós a talaj alatta és csak fel kell szednem a füvet. A folyondárok is egészen felengedik a nagyon vastag gyökérrészeket és nagyon hosszúkat (néha métereseket) tudok kiszedni, persze ez nem akadályozza meg abban, hogy jövőre mégis kihajtson. 

Két kis darab (paradicsomok voltak itt) kész lett, ennyivel is előbbre vagyok. Majd október végétől leszek hosszabb  szabin (remélem, bár megint kezd őrületté válni a meló, én nem értem miért így kell működni, ahogy), majd akkor tervezem a nagyobb dolgokat. 

 Ilyen füves volt a terület, nem is látszik hol volt az ágyás, legfeljebb itt az alsó szélében a sorban álló bazsalikomok mutatják. Kiszedtem azt is, már nagyon sokat tettem el a fagyasztóba, jobban szeretem úgy, mint szárítva. 

Egy kis részt sikerült felvilláznom. Nagyon jó porhanyós a föld, a legjobb  lenne az egész veteményest most megcsinálni, de sajnos most nincs rá időm. Viszont elkezdtem a középen lévő ösvényt is feltörni, mert se tavaly, se tavalyelőtt nem villáztam fel és borzasztóan el van gyomosodva, szinte karbantarthatatlan volt már az idén. Ezt a járatot megtartom, mert szükség van rá, de lehet, hogy le fogom takarni, egy része most is le van, de azt is benőtte a fű... lesz sok komposztom a sok fűből, az már biztos. 
Beszedtem tegnap rengeteg piros paprikát is, egy hegyes fajtát és a cayenne borsokat, beraktam őket a pincébe száradni. 

Gombákkal is tele van a  kert, de nem eszem meg, mert úgy látom, hogy karbolszagú csiperke. Vannak, akik leforrázzák és eszik, de én nem merem. 

És persze a virágok, ez a begónia egy igazi túlélő, tavasszal nem tettem ki, mert azt hittem rég kiszáradt a gumója. Valamikor augusztus elején vettem észre, hogy - benn a pincében, a sötétben, ahol tavaly ősz óta vizet se kapott - egy  kis hajtás van rajta. Kitettem, megöntöztem és kivirágzott. Kész csoda. :) 

Az Asterek csodássá varázsolják a kertet, nagyon szép most, megyünk bele az október közepébe és csupa szín a virágoskert.