A tegnapi nap másról szólt, de azért  jutott a kertre is egy kis idő, némi kis haladást elkönyvelhetek ott is. Majd ma meglátom mit tudok még megcsinálni, de a mai nap sincs egészében a kertre szánva. 

Egyrészt levagdostam a lila akác belógó ágait, mert már karcolták volna az autó tetejét és az arcomba is belelógtak. Tavasszal nagyon vissza fogom vágni, akkor is, ha nem fog virágozni. Az igaz, hogy az idén se virágzott szépen... nem tudom jól metszeni ezt a növényt. Szóval tavasszal vissza lesz nyesve, valami olyan méretre, amit karban tudok tartani. 

Kiszedtem még a maradék 3 tő paradicsomot,  illetve elkezdtem a nagyon, de tényleg nagyon elfüvesedett részeket felvillázni. Érdekes, hogy ahol mulcsolok, ott ennyire elfüvesedik a kert, cserébe viszont nagyon könnyen kiszedhető a gyom. Úgy csinálom, hogy felnyomkodom a villával, nagyon porhanyós a talaj alatta és csak fel kell szednem a füvet. A folyondárok is egészen felengedik a nagyon vastag gyökérrészeket és nagyon hosszúkat (néha métereseket) tudok kiszedni, persze ez nem akadályozza meg abban, hogy jövőre mégis kihajtson. 

Két kis darab (paradicsomok voltak itt) kész lett, ennyivel is előbbre vagyok. Majd október végétől leszek hosszabb  szabin (remélem, bár megint kezd őrületté válni a meló, én nem értem miért így kell működni, ahogy), majd akkor tervezem a nagyobb dolgokat. 

 Ilyen füves volt a terület, nem is látszik hol volt az ágyás, legfeljebb itt az alsó szélében a sorban álló bazsalikomok mutatják. Kiszedtem azt is, már nagyon sokat tettem el a fagyasztóba, jobban szeretem úgy, mint szárítva. 

Egy kis részt sikerült felvilláznom. Nagyon jó porhanyós a föld, a legjobb  lenne az egész veteményest most megcsinálni, de sajnos most nincs rá időm. Viszont elkezdtem a középen lévő ösvényt is feltörni, mert se tavaly, se tavalyelőtt nem villáztam fel és borzasztóan el van gyomosodva, szinte karbantarthatatlan volt már az idén. Ezt a járatot megtartom, mert szükség van rá, de lehet, hogy le fogom takarni, egy része most is le van, de azt is benőtte a fű... lesz sok komposztom a sok fűből, az már biztos. 
Beszedtem tegnap rengeteg piros paprikát is, egy hegyes fajtát és a cayenne borsokat, beraktam őket a pincébe száradni. 

Gombákkal is tele van a  kert, de nem eszem meg, mert úgy látom, hogy karbolszagú csiperke. Vannak, akik leforrázzák és eszik, de én nem merem. 

És persze a virágok, ez a begónia egy igazi túlélő, tavasszal nem tettem ki, mert azt hittem rég kiszáradt a gumója. Valamikor augusztus elején vettem észre, hogy - benn a pincében, a sötétben, ahol tavaly ősz óta vizet se kapott - egy  kis hajtás van rajta. Kitettem, megöntöztem és kivirágzott. Kész csoda. :) 

Az Asterek csodássá varázsolják a kertet, nagyon szép most, megyünk bele az október közepébe és csupa szín a virágoskert.