Tegnap vetettem egy sor borsót és egy rövidke sor paszternákot, ennyire tellett ebédidőben. 
Már nagyon várom a hétvégét, bár megint esőt mondanak, de csak vasárnapra. Remélem szombaton ki tudok menni és felvillázni végre azokat az ágyásokat, amiket ősszel már nem engedett az idő. 

Kéne a hely a további veteményeknek, de ennyire még soha nem volt szétmászva a kert, mint erre a tavaszra. Ősszel ezekben az ágyásokban még voltak növények, kinn volt a brokkoli sokáig, a másikban pedig káposzták, utána meg vagy esett vagy fagyott. 
Tavaly pl. decemberben már egyáltalán nem lehetett semmit csinálni a kertben, míg az előző években még karácsonykor is simán villáztam az új részeket, amikről geotextillel kiirtottam a gyomot. 
Meglátom mi lesz, mert az előrejelzés szerint az egész jövő hét megint esősnek ígérkezik. 
Pedig azt terveztem, hogy az ősszel nagy nehezen (két eső között) felvillázott részeket is újra lazítom, mert a sok csapadék teljesen ledöngölte a talajt, de erre megint nem lett idő... nem tudom, hogy majd a gyökérzöldségekből mi lesz így. 

A hideg miatt kevés új virág nyílt ki, de a bársonyos tüdőfű még most is nagyon szép. 

Kezd nyílni a hófény is, olyan szép színe van, sajnos körülötte is nagyon összetöpörödött a talaj, de amint szárad kicsit, majd fellazítom és aztán lemulcsolom. 
És persze macskaláb a képen, ezúttal a Nyenyere trollkodott bele a képbe. Kis majom, állandóan a nyomomban van és az a szórakozása, hogy az összes jelölőkarómat kidönti. Nem győzöm visszarakni utána. Olyan kis tenyeres-talpas, mint Elza volt eleinte, még a virágokat is letapossa, megy tökön-paszulyon át, amerre lát... áááá! Pedig a cicák virágot sose törnek ki, olyan puha, finom léptekkel tudnak menni, de nem a Nyenyere! 
Mondjuk a Böbe is rontóskodott, de az még babakorában volt, amikor játszott és nagy hasasokat ugrott a frissen kihajtott liliomok közé, de már leszokott róla. 

Ez a másik puskin virág telep, szépen növöget, pedig ezek körül is úgy ledöngölte az eső a talajt, össze van tömörödve, mint a beton, azt hittem ki se tudnak majd bújni.  

Ma reggelre -3 fok volt, kimentem megnéztem a magnóliát és úgy tűnik talán megúszta és ki fogja még tudni nyitni a virágait, talán kicsit megbarnulnak majd a szélei... ahogy "rendesen". Szinte minden évben elfagy vagy részlegesen fagy el. 

Két napja így nézett ki és tegnap se volt sokkal jobban kinyílva, mert hideg volt. Sütött ugyan a nap, de szeles és hideg idő volt tegnap, talán ez mentette meg. Remélem nem lesz már több fagy és sikerül majd még szép képeket készíteni róla. 

Sikerült lefotóznom az örökmozgó Nyenyerét is (SzörnyElladeFrász), kis borzasztó macska azzal a rémes csiporgó-nyenyergő-károgó hangjával. Nem tudok mit csinálni vele, ez már ide szokott, tele van szeretettel és szeretet igénnyel, pedig nem annyira kedvelem őt, de sajnálom, na meg úgyse lehet elkergetni. Viszont több macska nem jöhet a házhoz. Megfogadtam, hogyha valaki megint idepottyant egyet, azt könyörtelenül elpottyantom én is másutt, mert nem vagyok menhely és nem is vágyom ilyen babérokra és anyagilag se győzöm. 
Valaki igazán befogadhatná...

Böbike is megadta az éjjel a szórakozást, fél 1-kor ébredtem arra, hogy öklendezik... és persze súrolhattam is a szőnyeget utána éccaka, jó nagyot rókázott, aztán még szellőztettünk, nekem jól kiverődött az álom a szememből, de azért végül kialudtam magam. 

Nagyon be van indulva a kert, a sásliliomok ilyenkor még sose voltak kihajtva, vagy ennyire nem. Őszintén remélem, hogy nem fognak elfagyni. 

Ez pedig nem hozott sok virágot, úgy tűnik kell neki pár év amíg megerősödik és jól elterjed. Ujjas keltike, (Corydalis solida). 
Viszont az is kikelt, amit tavaly az erdőről hoztam, szerintem az is ujjak keltike lesz. Az idén még odvasat is akarok szerezni, fehérben is és lilában is. 

Nagyon széppé vált a hunyorom is, jót tett neki, hogy levágtam a tavalyi leveleket róla. 

Egy újabb adag trombitavirágú nárcisz virágzott ki, (Narcissus ‘Holland Sensation’), ez már egészen szépen elszaporodott. 

Ezek a a sárga bojtok pedig a Rip Van Winkle nárciszok, (Narcissus 'Rip Van Winkle'), nem gondoltam, hogy meg fognak maradni, mert nagyon az ágyás szélében vannak és elég sokat tapostam azon a részen, de ahogy látom nem nagyon hederítettek rá. 

Kinyíltak a kék jácintok is, imádom a színüket, annyira kék, de annyira és azt szerintem aki olvas már tudja, hogy mennyire imádom a kék virágokat. 

Ezt a pirosas ibolyát is az erdőről hoztam tavaly, mert ilyen színűm még nincsen, de ahogy látom legalább olyan szapora lesz, mint a többi fajta, majd kordában kell tartanom. 
Az idén egyébként olyan gyorsan elnyíltak az ibolyák, hogy mire észbe kaptam, hogy jó lenne ibolyavirágos cukrot és szirupot készíteni, addigra lement a virágzás. 

A tavaly kiültetett primulám, nem állítom, hogy gyönyörű, de legalább hozott virágokat. Van másik is, ami egyelőre nem mozdult még meg, nem tudom majd lesz-e rajta valami. 

A puskin virág is (Puschkinia scilloides) is kezd nyílni, ebből is van két telep is a kertben, ezért biztosan lesznek még képek róla. Nem jól látszik a képen, de rengeteg apró kis szálacska van a növény mellett, ezek szerintem magoncok és - ugyan biztos kell nekik 2-3 év, de - nagy teleppé fogják növelni ezt a pár hagymából indult növényt. 

Tegnap annyira csodaszép, napos idő volt, végre megtaláltam a tavasz feelinget, mert hiába volt tavasziasnak mondott idő már február óta, a sok borús, esős nap miatt valahogy mégsem sikerült elkapnom a tavasz ígéretét. 
Ki is rohantam a kertbe (ebédidőben) és a másik előkészített ágyásba elvetettem két sor répát, egy sor sima pirosat és egy sor bordó színű répát, hagymasorok közé. 

A dughagymákkal némileg túlzásba estem... nem szándékosan, kevésnek találtam (emlékezetből) amit vettem és vettem még hozzá az OBI-ban is... most jó sok van, lövésem sincs, hogy hová ültessem el. Kicsit majd át kell terveznem a kertet miatta. 

A következő a borsó lesz, mert nagyon szeretném már a földben tudni, bár ezzel se vagyok elkésve, az utóbbi években mindig később vetettem el. 
Nem terveztem helyet paszternáknak sem, mert tavaly nem is volt a kertben, de az idén legalább egy pár darabot szeretnék, csak egy rövidke sort, majd kitalálom, hogy hová kerüljön. 

Hétvégén vettem pattogatott kukorica magot is két csomaggal, annak is kell majd hely... jó nagy áttervezésre lesz szükségem és ezzel az idén is megdől az a tervem, hogy nem terpeszkedek át a másik oldalba a veteményessel, mert de. Átterpeszkedek vele, jobban, mint eddig. 

A jácintok már csodásak, ez a telep teljesen kivirágzott és a rózsaszínűek is kinyíltak és bódító az illatuk. 

A bársonyos tüdőfű is milyen hatalmas telepet képez már, mellette még mindig virágzik az Erica Carnea. 

Ez végre a tavaly őszi ültetésből való krókusz, ami felismerhető: Crocus minimus 'Spring Beauty'.

Szépen cseperedik a bordó levelű borbolyám is, sajnos nem tudom pontosan, hogy melyik fajta, azt hiszem a Berberis thunbergii 'Red Chief'. Jó szúrós, majd virágzás után megmetszem kicsit, hogy kordában tartsam a növekedését. Ott mászkálok el mellette, nem kellene, hogy megszurkáljon. Az az egész terület amúgy is szúrósra sikeredett, mert ott van mellette a tűztövis is. 

Ez a japán gyöngyvessző (Spiraea japonica), nagyon szépek a tavaszi friss hajtásai, bár az ősz színeit hozza, de gyönyörű. Már visszametszettem, a virágait a friss hajtásain fogja hozni. Viszont nem tudom, hogy majd az átültetést hogy fogja viselni, mert mindkettőt (van másik is) át fogom tenni másik helyre. Az idén elég nagy átszervezést tervezek a kertben. 

A kőcicámat is átraktam, mert a sziklakertnél teljesen benőtte a varjúháj. Itt is látszik, hogy mennyire szaporodik ez a fajtája, azt hiszem az idén ebből is sokat ki fogok szedni és általában a sziklakertet is át fogom rendezni. Meg akarok szabadulni a nagyon erőszakosan terjedő növényektől. Nem teljesen, de visszaveszek már elfoglalt területet tőlük és mást is fogok oda ültetni, illetve majd jobban kordában fogom tartani őket ott, ahol megmaradnak.