Huh, hideg reggelre ébredtünk ma, -5 fok volt és minden csupa dér. Nem is rendeztem túl nagy kertészkedést, összesöpörtem némi levelet, amit elhordtam a komposztra és kb. ennyi volt a mai haszon, amit  hajtottam a ház körül. 

A fagy hatására kb. látszik, hogy melyik krizantémok nem lesznek áttelelők, de még nem temetem őket, meglátom tavasszal mi bújik elő. 

Volt még kinn a földben két nagy zellerem is, azokat kivettem és behoztam. 

Aztán azt éreztem a kapubejáróban, hogy rémesen büdös van és ott volt egy nagy rakás szar... nem tudom, hogy a macskák csinálták-e, de a macska el szokta kotorni, nem a betonra rakja le, szóval nem tudom mi volt, de el kellett onnan takarítanom, mert ha kinyitom a kaput, akkor szétmázoltam volna vele. Szórtam rá macskaalmot és összekotortam... aztán eszembe jutott, hogy lehet hagyni kellett volna megfagyni... praktikusan. Na mindegy, ezen a szaron is túl lettem, mint a tótember a talicskán, leöntöttem mosószeres vízzel után és elsöpörtem... akárhonnan is lett, úgy döntöttem szerencsét hoz és pont. :))))))

Azt hiszem, most fog következni a macskaéheztetés, mert az nem járja, hogy mind a ketten (a vadak) ülnek a teli kajástálkák fölött (tele van a száraztápos is és nedveset kapnak külön-külön), és... éheznek. Annyira kitartóak bazmeg, hogy képesek egész nap szenvedve lesni befelé, miközben az összes kajás edény tele van az orruk előtt. Amit tegnap még szerettek, az pár nap múlva már nem kell. Pedig változatos ízeket kapnak, nem szoktam másnap is ugyanazt adni nekik. Eleinte mindent ettek, aztán nem kellett a pulykás, aztán már a marhás se, a halas se, most már a csirkés se kell... lassan nem lesz mit adni nekik. 

A jutifalatot azt persze kilószámra tudná nyelni Elza, Herkulesnek az se kell. Böbe nem válogat ennyire, elég sokat ő se eszik meg, de amit most a vadak művelnek, az már tényleg túlzás. Ha másnapos, akkor már nem eszik meg. Ha hideg, akkor se, de nagyon meleg se legyen. 

Szóval holnaptól egy hétig száraz kaja lesz kitéve és víz. Kampó, annyi. Majd megtudják, hogy mi a magyarok istene, illetve tudják, mert olyan csontos éhenkórászok voltak, hogy az szinte elképzelhetetlen, de úgy tűnik hamar felejtenek a kétdisznók. 

Böbének meg újabban szertartásai lettek, reggel 5-kor odajön, az orromhoz dugja (pont a hegyéhez) a kis nedves orrát és felébreszt. Csikiz kicsit a bajszijával, aztán hempergés következik, 5 perc hassimi (jaj olyan jó az a bundis fehér pocija!), utána 5-10 perc vadászgatás a kezemre, vagy a lábamra. A lényeg, hogy be kell dugni a takaró alá és mozgatni, kaparászni, mint az egér, ő pedig vadászik rá. Ráugrik, benyúkál a kezével  a takaró alá és megpróbálja elkapni a kezemet. De nem karmol, olyan aranyos, amint megérzi a kezemet egyből visszahúzza a karmait. :) 

Úgy megszerettem ezt a kis majmócát, még a szaga is jó, kis Nyalottszagú Coca! 

Este meg a TV előtt az ölemben heverész, kinyúlik, rám hajtja még a fejét is és néz engem,  aztán elalszik. Néha belezsibbad a karom, hogy tartani kell őt, de annyira aranyos, hogy nincs szívem megmozdítani. 

Valamelyik nap levittem a bougainvilleát a pincébe teleltetni és mára teljesen lekopaszodott. Bár írják a teleltetésről szóló leírások, hogy lehullhatnak a levelei, ezért nagyon nem aggódom. Állítólag tavasszal újra kihajt, csak arra kell vigyázni, hogy ne öntözzem túl és a kártevőkre is figyelni kell. Emlékszem, májusban vettem, amikor anyunak kerestem virágot anyák napjára. 

Azt gondolom, hogy nem szereti magát a helyváltoztatást sem, mert amikor hazahoztam, akkor az összes virágát lehullatta, de aztán szépen kivirágzott újra és már éppen kezdett megint tele lenni "bimbóval", amikor be kellett hozni, mert jöttek a fagyok. Eléggé fagyérzékeny, ezért nem kockáztattam, hogy kinn maradjon, a ki- behurcibálás pedig már ebben az időszakban veszélyes és a növények nem szeretnek vándorolni. 

Ha több jó helyem lenne a teleltetésre, akkor vennék más színűeket is, mert van ám sokféle, de így megelégszem ezzel, remélem megmarad és jövőre is hoz majd szép virágokat, bár amik a színes tömeget adják, nem is igazi virágok, hanem fellevelek.  

Azt írják, hogy nem szabad sokat locsolni nyáron sem, de én nem ezt tapasztaltam. Szereti a vizet és mivel a  tűző napon van jó helye, így iszik is lég sokat. Persze nem kell vízipálmaként bánni vele, én nem hagytam sosem sokáig szárazon, de az igaz, hogy vízben sem állt soha. 

Nagyon szép növény, a mediterránumot idézi, Görögországban láttam életemben először ilyet, magasra futott és sűrűn a házak falain, gyönyörű volt és most már itthon is elérhető.