Az egyik ágyásból kiszedtem a borsót, a borsószalmát félre raktam, összedaraboltam és visszaraktam az ágyásra.
Ki kellett viszont előtte gyomlálni, mert telis-tele volt az egész ágyás folyondárral és minden egyéb gyommal, aztán elkezdtem felvillázni, amit gyorsan-frissen abba is hagytam, mert nem lehet belenyomni a villát a talajba, olyan, mint a beton. 

Gondolkodtam azon is, hogy beöntözöm, de végül ezt is elengedtem, nem segítek a gyomoknak nőni, ehelyett simán visszaraktam a gyomot, a borsószalmát és a maradék helyre szalmát raktam rá. Zöldbabot tervezek bele vetni, ami ugyan a borsó után nem szerencsés, de nem akarom üresen hagyni. Majd akkor öntözöm be, mielőtt vetni fogok bele. 
Eredetileg uborkát terveztem, de ebben a szárazságban nem küzdök vele, egyébként is van elég uborkám ültetve... persze akkor elég, ha teremni is fog, ami kérdéses, ha nem lesz eső, de még több öntöznivalót nem vetek már el.  

A többi borsó helyét is valószínűleg csak rendbe szedem, lemulcsolom és úgy marad, majd legfeljebb augusztus elején vetek bele őszi dolgokat, mint rapinit, müncheni sörretket, leveles kelt. Persze ez is attól függ, hogy lesz-e eső. 

Kéne vetni karalábét is és brokkolit is, hogy őszre legyen. Azért bízom abban, hogy előbb-utóbb csak ideérnek a csapadékosabb napok. 
Ha nem akkor baj lesz az idén. 
Egyelőre a mulcs jól teljesít, a padlizsánokra és a paprikákra raktam legelőször. Hétfőn öntöztem őket és tegnap reggel még nedves volt a talaj a padlizsán alatt, nem tudom mennyire adja vissza kép, de ugyanígy nedves volt a többi alatt is. 

Már azon gondolkodom, hogy a virágosban a Macrophyllák lesznek azok, amiket el fogok engedni, de csak ha nagyon muszáj. Nem amit most vettem, hanem azok a hagyományos kerti hortenziák, mert azok a legvízigényesebbek. Bár tegnap voltak soron, rengeteg vizet kaptak, sőt, timsót is tettem bele, ezt csak a kékítés miatt, bár lehet, hogy majd ki se tudnak virágozni. 
Néha úgy érzem, hogy semmit se ér a víz, amit kihordok, bár ez se igaz, mert igenis ér, szépen felszívják magukat, amikor megöntözöm őket, de nehezen nő minden és minden tápanyaghiányosnak tűnik a kertben. Főleg a dísznövények. 
Az egyik lilabogyó (a Callicarpa Dichotoma) már nagyon rosszul nézett ki valamelyik nap, lenn volt füle-farka, két kanna vizet vittem ki rá, azóta jól van. 
Vettem viszont vasat is lombtrágyázni, mert nem biztos, hogy magnéziumhiányuk van, hanem vashiány is lehet. Éppen beszélgettem valakivel a neten és Ő írta a vashiányt, utánanéztem és tényleg, ugyanolyan tüneteket okoz, mint a magnéziumhiány, nem is értem, hogy miért nem említik a cikkekben a kettőt együtt. Mert ha a tünet szinte ugyanaz, akkor vagy ez vagy az hiányzik a növénynek, érdemes lenne összekötni a két infót.

A virágok azért mindennek ellenére szépek, a bögrevirágokról hoztam több képet is, mert nagyon beléjük vagyok szeretve. 

Cickafarkak is vannak itt is, nagyon halvány rózsaszínek, meg fogok válni tőlük, nem kell ennyi majdnem fehér. 

Lózsálya. Rengeteget kiszedtem belőle tavasszal, de ettől csak megtáltosodott, a fenti képen látszik (balra fenn), hogy mennyi van belőle. Szeretem, mert igénytelen a végtelenségig és nekem nagyon bejön a színe. 

Clematis 'Arabella', látszik rajta a víz hiánya, egész apró virágai is vannak, de mindenkinek jut amennyi jut. Nagy beosztással kell lennem a vizet illetően. 

Kála, cserépben van, a kert legnagyobb iszákosa. 

A CicaÚr heverészik, azt nem írom, hogy a füvön, mert az már zömében kiégett. Herkuló viszont minden nap kiköveteli a simit, a hasvakarást és a fülvakarást, meg a fejbúbsimit is. Jól van egyébként, többé-kevésbé... néha most is folyik a nyála, néha mintha lenne benne pici genny, de nem büdös a szája. 
Tegnap cseppentettem is a szájába a cseppekből, amit kaptunk, az nemcsak fájdalomcsillapító, hanem gyulladáscsökkentő és fertőtlenítő is. Ha rosszabbodik, akkor vissza fogunk menni a dokihoz.
Viszont a CicaÚr mostanában már egyértelműen süket mint az ágyú... itt fekszik az ablakpárkányon (kívül) és tegnap még a kopogtatásomra se riadt fel. Ha szólok neki, nem hallja, csak ha megütögetem a tetőt hátul, vagy valamit, ami a közelében van és a rezgésre figyel. :) De nem baj, nem is foglalkozunk már semmivel, legyen tele hasa, kapja meg a simijét, érezze szeretve magát, más nem is kell. Nem megy ki az udvarból egyáltalán, mindig itthon van és szemmel tart. Gondolom azért figyel mindig annyira, mert nem hall, csak lát. 

Másodszor is elfogyott a patkányméreg... most már remélem kimúlik a Koma, mert valamelyik nap még láttam. Éppen kinéztem az ablakon hátul, ahol Herkuló szokott enni a tetőn és időnként a MosogatóCica is, hogy kell-e bevennem maradékot. Épp azért, hogy ne legyen kinn semmi, amit a PatkányKoma megehet, hát látom, hogy ott kandikál ki a feje a tető alól. Éppen vacsorázni érkezhetett. Elment, amikor kinyitottam az ablakot, aztán a következő nap láttam, hogy elfogyott a patkányméreg... jó lenne már megszabadulni tőle. Ha most se múlik ki, akkor veszek frisset, mert ez elég régi, bár a második adagot akkor bontottam fel, de akkor is régi, ott van lenn az alagsorban már vagy 3-4 éve. Lehet, hogy elveszítette a hatását? 
Azt írják róla, hogy nem romlik meg gyorsan és nálam se penészes nem volt, se egyéb baja nem volt, de ha kell, akkor veszek újat. 

Megint lemulcsoltam egy ágyást, ezúttal a cékla és a póréhagymák ágyására raktam jó sok szalmát. Előtte alaposan beöntöztem őket és a póréhagymát ki is gyomláltam. Picikék még, alig látszanak a kis szálak, de így remélem jobban meg fognak nőni. 

Kiszedtem (megint) a gyomot a bazsalikom közül is, alig nőnek, éppen csak kikeltek a magok, meg is öntöztem őket. Valahogy fel kéne nevelni ezeket a bazsalikomokat, de mintha az öntözés nem tenne nekik semmit. 
Öntöztem a petrezselyem és a répa ágyásaiban is, nem tűzött a nap, de halottnak a csók... ne is tudom mennyi vizet kéne ahhoz kihordanom, hogy akár egy centire is átáztassa a talajt. 
Na mindegy, amit tudok megteszek. Emlékszem, hogy végül 2022-ben is jóra fordult minden, a hatalmas, egy éve tartó aszály ellenére végül abban az évben mindenből csodás terméseim lettek. 
Az igaz, hogy a közel egyévi szárazság után, amikor megjöttek az esők, akkor a gyom is beborított mindent, nem is bírtam a kerttel abban az évben olyan burjánzás indult be az esőktől, de a termésem is nagyon szép lett. 

A hagyma az idén is szép már, bár meg vagyok lepve, hogy már dőlnek el a hagymaszárak. Kicsit korán van neki, de hagyom még, mert még zöldek és jó lenne, ha még nőnének is egy kicsit. Kb. július közepén szoktam felszedni a hagymát. 

A lilabogyó roskadásig van virággal, akkora élet van rajta, hogy csoda. Tettem is fel egy felvételt róla a YT-ra. 
Nemcsak rovarélet van ám rajta,  felfedezték a madarak is, délután azt hittem szét fogják teljesen verni a bokrot, annyira szedték a rovarokat. Főleg a nagy, fehér popsis poszméhek imádják a virágját, hát a madarak jól megritkíthatták őket, de hát nekik is enni kell. :(

Levendula. Nem vagyok egy nagy levendulás, de mindenképpen kell a kertbe. Itt eléggé benn van a susnyásban, de azért virágzik. 

A Comet tearózsám, ennek megtaláltam a cetlijét. 

Kövirózsa virágja. 

Már legalább 3 marék bogyót ettem le a mézalmácskáról, nagyon finom kis gyümölcs. Pici még a fácska is, tavaly ültettem, de szépen fejlődik. 

A Madonna liliomok nagyon szépek és nagyon illatosak is. 

Ebben a sarokban ez az oszlopos tiszafa meg van táltosodva. Nő, mint a bolond, meg kellett támasztanom, mert egészen elhajlott pedig ennek állnia kéne, mint a cövek, de gyengék a hajtásai. Van egy, amit egy évvel korábban ültettem el és feleekkora sincs... 

Bársonyos kakukkszegfű. 

Szintén egy bársonyos lény. :) Böbike horpaszt a fotelben. Újabban megint bejár aludni. Egész nap a hangját se hallani. Alszik, mint a vöcsök, néha horkol is egy kicsit, vagy dudál. A takarót nemrég mostam ki, mert annyira össze tudja koszolni. Valamelyik este láttam őt, hogy kinn a ház előtt, az út szélén a porban feküdt abban a jellegzetes hanyattfekvő pózában. :)))) Nem tudom, hogy miért szeret az összes cica annyira porfürdőzni, aztán meg jön be és leereszti magáról az összes port a takaróra, de neki meg van engedve. Nagy Boca, úgy szeretem őt! :) 

Mulcsoltam a kertben. Ígértek nagy esőket, de itt még egy csepp víz se esett le, nemhogy nagy zivatar.
Annyira száraz a talaj, hogy valahogy az öntözés vizét legalább egy kicsit meg akarom védeni a sima elpárolgásról,  jobb, ha minden cseppjét a növény használja fel, illetve a talaj felforrósodását is visszafogja kicsit. 
Szalmával mulcsoltam, nem a legjobb, mert azt olvastam, hogy nitrogént von el a bomlásához, ezért majd lehet, hogy pótolnom kell, bár van a talajban egyelőre bőven, ezt mutatta a tavaszi tyúkhúr mennyisége a kertben. 
A paprika és a padlizsán ágyását mulcsoltam le vele, a többin (zömében) van még a fűnyesedékből, ami a fűnyíróból jött ki, de a múltkor még a borsó kifejtett héját is a talajra szórtam vissza. 
Mivel nem nedves a talaj, így szárazon kellett leraknom, de kora reggel csináltam egy nagyszabású, bőséges öntözést, így a víz már alatta folyt le és szét is a növények körül és már nem engedi olyan gyorsan elpárologni. 
Remélem most már nőni is fognak, mert nem nagyon haladnak sehová. Ilyenkor már sokkal nagyobbnak kellene lenniük. 
Lenn a kert végében a kis oregoni hamiscipruson szoktam látni, hogy mennyire jól nedvesen tartja körülötte a mulcs a talajt. 

Kivittem két nagy szénabálát is a fedett részből. A veteményesbe azért nem viszem, mert magot szór, van így is elég gyom, nem akarom még szaporítani is. 
A szénát a kapu előtt terítettem szét a tavasszal átültetett mocsári hibiszkusz köré és a külső, kerítés melletti virágcsík szélébe, hadd irtsa maga alatt a füvet. 
Egy másik bálát a datolyaszilva és a kínai álbirs köré terítettem és az új sziklakert fölött lévő kartonpapírra, ami szintén gyomtalanítani hivatott és még jutott az egyik jujuba köré is, az már eléggé megette a tavasszal kirakott szénát. A másik jujuba körül még vastag, levágott fűtakaró van. 
Majd ezeket is belocsolom, hogy ellegyenek egy darabig, mert az igazat megvallva még csak most kezdjük a nyarat, de a puttonyom már kezd tele lenni az öntözéssel. 

Már napok óta szemezek itt a közeli városban egy rózsával. Hatalmas bokor van a temető előtt és a rózsa nagyon szép, de mindig elmentem mellette. Végül tegnap rászántam magam és hoztam belőle 3 hajtást. Csupa tetű volt az egész bokor, csöpögött a tetvekből kijövő mézharmattól, azon csodálkoztam, hogy nem volt tele hangyával, mert azok még tenyésztik is a tetveket a mézharmat miatt. 
Itthon jól lemostam, beleértve a levelek fonákját is, levágtam a fölösleges leveleket és vízbe tettem és lefedtem, hogy párában legyen. Orchidea kaspókat használtam hozzá, így nem kellett zacskózni. Remélem, hogy hamarosan gyökeret ereszt és lesz egy újabb rózsám, aminek nem tudom a nevét. 

Egyébként nem jó kinn lenni, nagyon meleg van, tegnap nem esett jól semmit csinálni.  
Nyílnak a virágok, de van egy kis pauza ebben is. Egyrészt ami nyílik se olyan szép, mint kellene, már nagyon nagy a szárazság, illetve az egynyáriak csak most indulnak, remélem lesz erejük kinyílni.
Írország harangjai. 

Évelő szarkalábak. 

Ez a szegény futórózsa a legszebb nyílásában is hervadt a vízhiánytól. 

A ligetszépe kapott némi vizet, de a másik telep nem, az ki se tudta nyitni a virágait. 

Mákkóró és Clematis, a mákkóró mögött viszont burjánzik a tűztövis... azt nem zavarja a szárazság. 

Égőszerelem, sajnos ezek sem szépek az idén. 

Macskafarkú veronika, kapott már inni kicsit, mert napok óta egyállapotban van. 

Sárga és piros cickafark.

 A kert lentről felfelé fotózva, lassan kinyílnak a liliomok és a bal oldalon lévő barátcserje is.