Na, hát annyira  nem értek az ötévesekhez, (egyáltalán nem értek az ötévesekhez) de - kérésre - terveztem egy 1 négyzetméteres kertecskét, amit talán a gyerek is élvezni fog. Lehet, hogy picit sok növényt terveztem bele, de azt gondolom, hogy mindegyik olyan, amit valamiképpen szeretni fog. Mindegyiket máskor kell ültetni, másképp kell vele bánni. Nem állítom, hogy nem lesz vele a szülőnek is némi dolga, de végül is úgy tanulja meg a gyerek is, ha megmutatják neki. 

Azon gondolkodom, hogy magamnak is megcsinálom, már csak a kíváncsiság kedvéért is, hogy működik-e a dolog. Egyébként így, hogy centire kiszámoltam, hogy mit hová és mennyit, meglepő, hogy 1 négyzetméteren mennyi növényt el lehet ültetni. 

A műveléshez lehet kapni gyerekszerszámokat, pici ásó, kapa, gereblye... mert a talajt elő kell készíteni az ültetéshez. Fel kell lazítani, a magvaknak vagy vékony sornyi mélyedést kell húzni a földbe, vagy gödröcskét ásni. 

A magvakat úgy szoktam elültetni, hogy előtte a sorba vagy kis gödröcskébe vizet öntök, hogy a magok nedves talajra kerüljenek.

Nos terveztem két kicsi balkon paradicsomot, egy pirosat és egy sárgát, (május közepén kell ültetni, amikor a fagyosszentek már elmúltak, de ha jó idő van és védett helyen van a miniágyás, akkor akár korábban is ki lehet tenni. Ha mégis fagyok jönnének, akkor le lehet borítani papírdobozzal. A paradicsomot szerintem a gyerekek szeretik és nagy élmény leszedni az első terméseket és azon melegében megenni. És szép is. A paradicsomból ki kell törni a levélhónaljakban növő hajtásokat, mert akkor csak hajt, nem terem. 

Közéjük hagymát ültettem, egyrészt jó szomszédok a kertben, másrészt a gyerek is könnyen bedugdossa a földbe dughagymákat. Ezeket már március közepén, végén ki lehet ültetni, vagy április elején időjárásfüggő. A hagyma nem túl érzékeny a fagyokra. Hamar kihajt, még én is élvezem, amikor kibújnak a földből, mert az már az igazi tavasz és a növekedés jele, biztos vagyok abban, hogy a gyerek is élvezné. 

Terveztem egy szál petrezselymet is bedugni a földbe, (már márciusban kitehető) ebből hamar lesz petrezselyemzöldje, aztán később magba fog menni, erről a gyerek megtanulhatja, hogy lehet magokat is gyűjteni a jövő évre.

Következik a zöldborsó, szintén március közepe táján ki lehet ültetni és elég hamar kikel. Kb. 1 centinként egy borsó, a borsó nagy, a gyerek is könnyen berakosgatja a sorba, nem lesz sok, de a nyers borsót a világ legklasszabb dolga kizabálni a hüvelyéből még ott a kertben. A másik, hogy meg lehet vele tanulni, hogy lehet felkarózni egy növényt. Be lehet szúrni 2-3 kis botot a földbe és létezik borsóháló, de ilyen kevés mennyiségnél elég kihúzni a botok között 3 sornyi madzagot amire felfuthat, néha rásegíteni, a kacsokat rátekerni és a borsó szépen megkapaszkodik. A borsó elég hamar megterem, utána ki  lehet szedni a szárakat a földből és a helyére ültetni valami mást. Lehet akár a kikelt körömvirágból, vagy a büdöskéből tenni a helyére. 

Aztán jön egy rövidke sor sárgarépa, ez szintén már március közepén, április elején mehet a földbe, nagysokára (még 3 hét is eltelhet vagy több)  fog csak kikelni, de ezzel megtanulja az egyelést. Amikor már kicsit megnőttek a répák a zöldje) akkor ki kell húzgálni a fölösleget és csak párat hagyni, úgy 5-6 centi távolságra, hogy a gyökerek is majd meg tudjanak nőni. A répa mellé pár lilahagymát tettem, mert  a hagyma védi a répát a répalégytől. 

A fűszerek, a kapor és a bazsalikom opcionálisak, azért terveztem, mert mindkettő nagyon illatos és mivel a gyerekekben minden megmarad, azt is megtanulja vele, hogy a fűszernövények is nagyon fontos részei a kertnek. 

Ezt két bokor zöldbab követi, 5-6 szemet egy fészekbe. A babot áprilisban, György napján (vagy akörül) kell ültetni. A gyerek babot is könnyen elülteti és nagyon látványos, amikor kihajt, mert szép, nagy levelei vannak. Utána pedig gyorsan növekszik. A gyerekeknek a 10 perc múlva és a majd holnap még nem igazán jelent sokat, nincs még meg nekik a késleltetés, ezért ha kiássa és megnézi, hogy hajt-e már, az se nagy baj. és szerintem sanszos, hogy ki fogja ásni valamelyiket. :)))

Aztán jön a körömvirág, hogy virág is legyen a kertben. Azt is el lehet tenni április elején, elég hamar kel és őszig virágzik, ráadásul a szirmai ehetőek. Ebből a virágból készülhet zsírral jó kis gyógykrém is télire. Erről is lehet aztán ősszel magot gyűjteni. 

Középen pedig büdöske van (bársonyvirág), ami védelmet nyújt a fonálférgek ellen minden növénynek és szintén egész nyáron, késő őszig virágzik. Április elején helybe lehet ültetni, pár szem magot középre, aztán amikor kihajtott elég egyet meghagyni. Ha nem törpe büdöske, akkor szép nagyra nő. Én a narancssárga-bordó változatokat szeretem, nem óriás, hanem olyan közepes, de így is kell neki a 40*40 hely, mert szép terebélyesre tudnak nőni. Erről is lehet aztán ősszel magot gyűjteni. 

Ebben a pindurka kertben nagyon sok dolog van, amivel sikere lehet és amit a gyerek a kertészkedésről megtanulhat. Aztán később, majd felnőtt korában nem is fogja tudni, honnan tudja, hogy kell kertészkedni. Mert ebben benne van, hogy mit mikor kell, mennyit, hogy néz ki a növény az egyes fejlődési fázisaiban, hogy lehet megvédeni a fagytól, hogy kell felfuttatni karórai, egyelni, palántát átültetni, gyomlálni, esetleg öntözni, magot gyűjteni és nem utolsósorban a növények szeretetét, a gondoskodást. 

És persze az is benne van, hogy valami tönkremegy, mert megeszi a bogár, vagy valami gombabetegség, de a növényvédelem még a gyereknek korai lenne. Ha nagyon belelendülne, akkor egy üvegben lehet csalánlevet áztatni és azzal belocsolni, illetve permetezni a növényeket. Bármilyen spriccelős flakon jó hozzá, csak át kell szűrni.

Nekem gyerekkoromban egy nagy ládakertem volt, minden elképzelhető és hadra fogható edényt és ládát beültettem, bár akkor már nagyobb voltam. Előtte, kicsi koromban pedig babot ültettem, még a domboldalakba  is babot ültettem a környéken, amiket persze később nem gondoztam, csak addig érdekeltek, amíg kikeltek, de rengeteg babot elültettem.:))))

Nomost nem tudom mennyire lett ez gyerekkert, de valahogy meg kell rá tanítani, az meg a szülőnek is elfoglaltság, de egy nagyszülőnek szerintem magának is élvezet. :))) Mert végül is az a lényege, hogy a gyereknek fogalma legyen arról, hogy miről szól a kertészkedés, mert ha csak úgy csinálunk mintha, akkor nem fogja szeretni, vagy legalábbis nem azt szereti  meg ami a valóságban a kert. Márpedig egy valóságos, igazi  kert az maga a mennyország! És ismerkedni lehet benne a természet többi részével is, méhecskék, bogarak, lehet tudni, hogy miért fontos az eső, a napsütés, mit jelentenek az évszakok. 1 négyzetméteren nagyon sokat meg lehet ismerni a természetből.

Persze nem szereti mindenki a kertet, mert vagy megutáltatták vele, vagy azt se tudja mi az és sok embernél ez egyenlő a nemszeretemmel, vagy a mondás szerint él, miszerint "Ne vásárolj semmit aminek nyele van, mert azzal dolgozni kell!" 

A lényeg, hogy nem kell erőltetni, de ha nem érdekli őt, akkor is érdemes egy szezont rendesen végigvinni a mini  kertben és csak mutatni neki, hogy lássa mi lesz belőle. 

Tegnap köveket kaptam apukámtól! Szép nagyok és nem is kevés. Mit mondjak? Nagyon örültem neki! Decemberben már én is hoztam a kocsi hátuljában párat, de ez sokkal több és nagyobbak is, szebbek is, vannak közöttük szép laposak is. Jól meg volt rakva az utánfutója, magának is vitt a saját kertjébe. Van vagy 30 darab!

Ki hitte volna, hogy az ember pár nagy kőnek is hogy tud örülni, de tényleg így van. Mint a lottó ötösnek, na jó, annak valószínűleg jobban örülnék, de most a kövekkel is nagyon boldog vagyok. Be fogom őket szépen ágyazni a földbe és jöhetnek az újabb sziklakerti dudvák! Úgyis kitört rajtam a gyűjthetnék azokra is már tavaly, meg általában mindenre, ami ültethető. :))))

Majd ha beépítettem őket, akkor lesz róla kép is, és persze akkor is, amikor beültetem a sziklakertiekkel és utána is,a mikor növekednek benne. Az a jó a kertben, hogy mindig történik valami, soha nem ugyanolyan, mindig változik. 

És még egy lehetséges segítség is jelentkezett, a srác aki behordta a köveket, mondta, hogy szokott ház körüli munkákat vállalni, szóljak neki, ha kell valami. Ez jó, mert egy vidéki ház körül mindig van valami. Pl. ott a nagy sitthalom, amit már elkezdtem ugyan elhordani, de aztán jött a hideg idő és összefagyott az egész, majd akkor lehet hozzányúlni megint, amikor kienged és kiszárad, mert nedvesen nehéz és vizet nem akarok cipelni. 

Ma egyébként Balázs napja van, azt tartják, ha ezen a napon esik, akkor nyáron a jég elveri a termést. 

Az az időjárás jósló népi megfigyelés, vagy hiedelem kötődik a naphoz, hogyha a medve kijön a barlangjából és meglátja az árnyékát (tehát ha süt nap), akkor visszamegy és alszik tovább, a tél és a hideg pedig még 40 napig tart.

Érdekes ez a 40 nap, mert elég sok ilyen hiedelemben beköszön. Ha pedig nem látja meg az árnyékát, akkor elindul élelmet keresni, a tavasz pedig hamarosan beköszönt. 

De medve nélkül is úgy vélték a régiek, hogy ha február 2-án jó idő van, akkor későn fog tavaszodni.

Most 10 óra körül van és még nem sütött ki eddig a nap, viszont az idő elég tavaszias, még az illatok is. A medve tehát - ha már kijött - nem látta meg az árnyékát, de nekem mindig az a bajom ezekkel a népi megfigyelésekkel, hogy még a megfogalmazásuk sem egzakt. Mert mikor jön ki a medve? A nap folyamán bármikor? Na, jó, csak kekeckedek. 

És azzal is vitatkozhatnék, hogy mi a jó idő? Mert ugyan odakinn most szürke és párás, kezd kicsit ködössé válni, de tavaszias is. Nekem ez jó idő, ahhoz képest, hogy február 2-át írunk.

Meglátjuk a délutánt is, hogy későn kelő medvék mit látnak, de én már eldöntöttem, hogy az én medvém délelőtt jött ki és nem látta meg az árnyékát, ergo jön a tavasz. Aztán a tavasz meg majd úgyis akkor jön, amikor akar. :)))