A mai nap se telt el eredménytelenül. 

Lett egy új ágyásom, felcsodaásóztam. Kb. 8 nm helyet nyertem és még fogok tovább is haladni, ha az idő engedi. Most nagyon jó a talaj állapota, nagyon könnyű volt vele dolgozni. Morzsalékos, csak kiráztam belőle a gyomokat  és szinte magától szétmorzsolódott a föld. 

Apu is átbattyogott és levágta a maradék borostyánt, majd még ki kell ásni a gyökerét. Levette a hálót onnan, (hegesztett síkháló volt feltéve, kb. 5mm-es) és levitte a kerítéshez. Végül azt tettük fel még rá a kerítéshálóra, illetve kitámasztotta a kissé megdőlt betonoszlopot is egy faoszloppal. Nem szép, de tartja és őszintén remélem, hogy a szarvas nem fog máshol bejönni, mert az azt jelentené, hogy máshol is tönkreteszi a kerítésemet. 

Elég sok idő telt el azzal, hogy apu mellett inaskodtam, le és fel mászkáltam a különböző szerszámokért. 

Átültettem még a hibiszkuszt, de szerintem annak valamiért annyi. Nem tudom mi baja lett, talán túl tápoldatoztam, nem tudom, de virágot akart hozni, aztán egyszercsak eldobta a már majdnem kinyílt bimbót, lehervadtak a levelei, de még élni látszik. Meglátjuk mi lesz. Nem szeretnek engem ezek a benn átteleltetős növények. 

A fukszia is elkezdett hajtani aztán szinte az összes új hajtása lehervadt róla, egy maradt, azt próbálom most menteni. Szegénykém nagyon nyomorultul néz ki. 

Csak a rend kedvéért, hogy meglegyen később is, hogy milyen idő volt. Ma reggel itt -5 fok. A hó tegnap már délre elolvadt. Nagyon érdekes volt, mentem vásárolni tegnap délelőtt és anyuékhoz is, a szomszéd faluban a jobb oldalon hófehér havas volt a táj, a bal oldalon semmi... anyuéknál (kb. 10 km-re vannak) semmi. 

Tegnap nem kertészkedtem. Apu jött délután, elvitte a maradék fákat, amik a szétvert nyúlólakból maradtak még itt, meg a szőlőből kiszedett oszlopokat, majd eltüzeli. Segítettem neki felrakni az utánfutóra. Végre kitisztult már a kert nagyja.

Tegnap, ahogy körbejártam, láttam, hogy megint tele van a kert a szarvas nyomaival. Nem is értem, tavaly semmi gondom nem volt a vadakkal, de ez most bejött és úgy tűnik minden éjjel itt randalírozik a kertben. Össze van szarva a kert alsó része, lezabálta a tavalyi széthullajtott magokból kikelt búzavirágokat is és most reggel láttam, hogy az egyik adag tulipánlevelet is. Más kárt eddig nem tett, leszámítva persze a tönkretett kerítésemet. 

Ennek "örömére" tegnap megrendeltem egy napelemes, mozgásérzéskelős riasztót. Le fogom tenni a kert végébe. 110 fokos szögben lát, 5-8 méterre és a mozgásra hangjelzéssel is riaszt, illetve fénnyel is. Remélem elég lesz ha egy párszor rá hozza a frászt a szarvasra és elszokik innen. Amíg meg nem jön a herkentyű, addig nem is nyúlok a kerítéshez, mert ha megpróbálom visszarakni a dróthálót, akkor másutt fog próbálkozni és mégjobban tönkreteszi. Azt hiszem a kerítés kérdést alaposan végig kell gondolnom, mert nem igazán szeretnék foltozni. Lehet, hogy az egész dróthálót leszedetem a fenébe és valami mást teszek fel helyette.  Tavalyelőtt csináltattam... de ez a háló tényleg olyan, hogy egy erősebb ember kézzel is széttépi. 

Nagyon durva amit a szarvas képes megugrani. 2,8 m-es betonoszlopaim vannak, 1,8 m magas a háló, és fölötte van 3 sor szögesdrót és olyan simán átjött rajta, hogy az valami eszméletlen. A betonoszlopot majdnem eltörte...  mondjuk az se volt jól megtámasztva, egy ilyen magas oszlopot a felső harmadánál kell támasztani, nem az alsónál. Miért van az, hogy én tudom nő létemre, a "szakik" meg nem? 

Olvasgattam kicsit a vadkárokról és az biztos, hogy ez a drótháló nem maradhat a kerítésen, mert ezt a vaddisznó is úgy átviszi, mint az ágyúgolyó. Láttam pár képet fórumokon... szóval valami baromi erős kerítést kell csináltatnom. 

Olvastam az ultrahangos vadriasztókról is, de eléggé egyhangú az a vélemény, hogy egy kalap szamócát se érnek, viszont jó drágák. 

Ma reggel észrevettem valamit a konyhaplafonon is, mintha beázás lenne... nem is tudom, mintha az utóbbi időben csak gondok jönnének... Így aztán mivel kezdi az ember a vasárnapot? Létráért le a pincébe, felcűgöl és padlásra fel. Nincs beázás, olyan száraz a padlás mint a puskapor, lövésem sincs minek a nyomát látom a konyhaplafonon. Vagy ki tudja mióta van ott és nem vettem észre és felszáradt, de ha beázott volna valaha is a padlás, annak azért lenne nyoma. Nem emlékszem, hogy bármit is felspicceltem volna a plafonig... rejtély a konyhában, de azért krimit nem fogok írni belőle.

Én már nem is kommentelem, csak úgy röviden:  a picsábamá' ezzel az időjárással. 

Ilyenkor szoktam gondolkodni, hogy hol van már az a felmelegedés. Mert itt nálunk, összességében azt tapasztalom (mert szeretem megfigyelni az időjárást), hogy inkább szélsőséges lett. 

Sokan azt szajkózzák ész nélkül, hogy már nincs tavasz és ősz, de ez sem igaz. Tavaly nem volt szép őszünk, eléggé borús és csapadékos volt, de a megelőző két évben csodálatos, nagyon hosszú ősz volt. Tavaly a tavasz is csodaszép volt, csak kissé száraz. Az utóbbi években nagyon szép tavaszok voltak. 

Inkább eltolódtak az évszakok, később jön a tél. Régebben decemberben már javában dúlt a hideg, az utóbbi években inkább januárban kezdődik meg az a fajta tél, amit mi télnek hívunk és később jön a tavasz. 20 évvel ezelőtt március 15-én már általában a sárgarépa, a borsó, a petrezselyem, a saláta, a retek, a lóbab már a földben volt. Emlékszem, hogy akkoriban is volt olyan, hogy elültettük és másnap ráhavazott, de utána meleg volt és a beolvadt hótól olyan gyönyörű lett a termés, hogy csoda. Mostanában meg március 15-én az van, hogy "Ne szálljanak ki az autóikból!" :)))

Egyébként tavaly is esett  nagy hó, pontosan március 23-án, a fotókból tudom. Tavaly  ilyenkor előrébb volt valamivel a természet, már kezdtek nyílni és színesedni a jácintok, őket takarta be a hó.

Most is jól behavazott, de annyira hideg a föld, hogy még semmit sem lehetett beleültetni (illetve lehetne, de minek?), ebben a márciusban szinte nem is volt olyan reggel, amikor ne fagyott volna és általában -4 fölött nem nagyon voltak a reggeli hőmérsékletek. Ma is -4 fok van és hó... és vasárnap éjjelre -7 fokot ígérnek. 

Már nagyon tele van a puttonyom ezzel az időjárással, mintha egyre messzebbre kerülne a tavasz, istenbizony, mintha minél jobban várom, annál jobban szívatna a tél, de az vigasztal, hogy most már hiába erőlködik, akkor is eljön a tavasz. 

A tavaszt a palántáim jelképezik az ablakban.