Tegnap nem váltottam meg a világot a kertben (sem), nem volt túl sok kedvem kinn lenni. 
Azért felvettem a 3 darab zellert végre, még kinn vannak a vödörben, majd ma megtisztítom őket és berakom a fagyasztóba. 

Végre bevettem cserépbe a Nierembergiát és két Penstemont is, amiket a Deres kertből hoztam még tavasszal, mert ezek nem télállók. Van még egy bugatölcsérem, az a fajta állítólag bírja a telet, majd kiderül. 
Ezek hárman (a Nierembergia és a Penstemonok) egyelőre a ház előtt vannak a déli fal tövében, majd csak akkor hozom be őket a verandára vagy a pincébe, amikor komolyabb fagyok lesznek várhatók. Addig csak hadd legyenek kinn a szabadban, mert benn sanszosabb, hogy a kevés fény miatt kipusztulnak. 

Most először csinálom ezt velük, őszintén remélem, hogy sikerül átmenteni őket a tavasznak. Kicsit félek, mert tavaly a kristályvirágom kiveszett és bármit is csináltam vele, nem tudtam megmenteni.

A fentiek teleltetésére szánt rémdobozt (amivel majd egy napot elcsesztem anno) végül szétütöttem, nem is volt stabil és nem akarok ilyen tákolt borzasztóságot az udvarba,  így is vannak még borzasztóságok, mint a régi verem, meg a disznóól... talán ez is oka, hogy elégedetlen vagyok az utóbbi időben. 
Ahhoz, hogy olyanná alakítsam az egészet, ahogy szeretném, sokkal több pénz kellene. 
Persze tudom, hogy pár éve Pesten egy akármilyen kulipintyóért és egy pár négyzetméternyi kis kertért odaadtam volna a fele királyságomat is, szóval nem jogos az elégedetlenségem.
Majd tavasszal, amikor újra úgy tudom alakítani, hogy az látványosabb legyen, na meg amikor majd minden kezd nőni és ismét alakul egy évnyit a kert képe, majd el fog múlni. Addig meg tervezgetek és amit tudok, meg is fogok valósítani. 

Az előkertben találtam egy szép, piros krizantémot, most kezd nyílni. Valamikor nyáron vettem, akkor virágzott, így meg is feledkeztem róla, már nem számítottam virágra tőle ebben az évben és lám. 

A kertben minden bokorban van egy macska...  Elzát nem találtam meg, de biztos ott gunnyasztott ő is valamelyik bokor alatt... 

...és megjelent a tetőn újra a MókaKépű is, mostanában már rendszeresen jön, valahogy le kéne szoktatni innen, mert lassan a falu összes macskáját én etetem már. Sikerült lefotózni őt, olyan érdekes, mókás pofija van. Bírom őt, de nem akarom idefogadni. Potyázós népek ezek a macskák.

Hetek óta slambuc járt az eszemben, ezért tegnap neki is rugaszkodtam és megfőztem kinn a bográcsban. Nem a klasszikus slambuc lett, mert tettem bele kolbászkarikákat is. 
A sima füstölt szalonnát apró kockákra vágtam és kisütöttem belőle a zsírt, aztán rádobtam a szintén kockára vágott hagymát, kicsit sütöttem, majd hozzáadtam a kolbászt is. 

Aztán kapott egy kis pirospaprikát, sót, felöntöttem vízzel, bele a krumplit és hagytam főni. Amikor a krumpli már majdnem jó volt, (ez eddig tulajdonképpen paprikáskrumpli) akkor tettem bele a tésztát. Nem volt itthon lebbencstésztám, ezért fodros kockát tettem bele. Aztán csak hagytam főni. 
Én nem tartom ezt a nem szabad keverni dolgot, mert nem látom értelmét. Nekem úgy jó, ha keverem, mert a megpuhult krumpli úgy megtörik és összekeveredik a tésztával. Sőt nem is rázogatom, nem is lehetne a bográcsot a kis üstkályhán csak úgy rázogatni, meg minek, ha óvatosan átforgathatom? Annyi slambuc lett, hogy napokig azt fogom enni, ha elfogy egyáltalán. És elmúla a karácsony, de nem múla el a slambuc. :D :D 

Alig akarom elhinni, hogy november közepe van, egy szál pulcsiban voltam kinn egész nap. Nemcsak a tűz mellett, hanem egyébként is. Még a díszgyertya is simán kinyílt...

Amikor kész lett a slambuc, ettem belőle kicsit, fincsi lett, aztán nekiálltam a répa helyét felcsodaásóvillázni. Az is meglett, rengeteg gyomot kiszedtem abból a részből is, már csak a 3 zeller van kinn, a paszternák és a petrezselyem, meg pár póréhagyma. Ma beveszem a zellereket is. 
A veteményes közepén (a képen a jobb oldalon) azt a zöld sávot kéne még felvillázni, mert tavaly se lazítottam fel és egy fűféle nagyon elszaporodott benne, ami megy szét a kert többi részére is és nem örülök neki. csak mire abból kiszedem a füvet... ááááá, lehet, hogy az idén is úgy marad. 

Aztán felvettem a keleti életfák alól a geotextilt, nagyon szépen kiirtotta a gyomot maga alatt, majd azt is felvillázom és mennek bele tavasszal árnyékliliomok, illetve végigrakom a szélét kővel. 

A geotextilt pedig átvittem a borzalmasan tyúkhúros és minden gyomos részre és leterítettem a tamariska köré-mellé. 

Nem lehet azt az egész részt takarni, mert nagyon sok minden van benne... így elkezdtem végül a hagyományos ásóvillával meglazítani a talajt és egy pici részen kiszedtem a füvet. Ha még nem lesznek fagyok és mindig egy kicsit kiszedek, talán ráncba tudom szedni azt a részt, de olyan kilátástalannak látszik. Istenbizony tök tanácstalan vagyok, hogy mi a lótököt kéne vele csinálni. Be fogom ültetni sűrű aljnövényzettel azt a részt ott a cserjék alatt, na de addig is mi legyen? 

Leraktam még egy kicsi darab (volt levágva) geotextilt a boglárkacserje bokor mellé is, mert ott (is) nagyon elgyomosodott. 

Nem tudom... most eléggé tele van a puttonyom a kerttel. Lehet, hogy az ősz teszi, vagy nem tudom mi teszi, de kissé türelmetlen vagyok, lettem. 
Mintha nem haladnék egyről a kettőre, hanem visszafelé. Ami már rendben volt, úgy elvadult 2 hónap alatt, hogy most nem tudok vele mit kezdeni. Nem látom kialakulni az egészet, a kerti ösvények, amiket nem raktam ki semmivel, azok is begyomosodtak... mindent szedett-vedettnek látok... elégedetlen vagyok. Nem tetszik a kertem.
Lehet, hogy jó is, hogy jön a tél, kicsit megpihenek már. 
Valószínűleg írni is ritkábban fogok, télen nem lesz túl sok kerti téma és még egy-két hét és nem lesz mit fotózni se. 

Az az igazság, hogy nem tudom, hogy jövőre majd hogy legyen a veteményesben. 

Az biztos, hogy a mulcsolás nélkül a nyáron nem élték volna túl a növények, de annyi gyom és szemét van utána, hogy nem vagyok biztos abban, hogy nekem ebben a  formában megéri  ezzel vesződni. 
Nem tudom azt sem igazolni, amit olyan sokan állítanak, hogy a mulcs alatt nem nő a gyom, mert nő. Simán nő alatta a folyondár, a kövér porcsin is átverekszi magát rajta, a paprikafű (kicsiny gombvirág) is, sőt a disznóparéj is vígan tenyészik a mulcs ellenére. 
Ősszel, amikor nedvesebbre és csapadékosabbra fordult az idő, kinőtt alatta a tyúkhúr is és rengeteg piros árvacsalán (sajnos nálam ebből is sok van). 
Arról már nem is beszélve, hogy a szalmából rengeteg zab kelt ki, ami nagyon szívós növény, egész telepeket nevel és nagyon kapaszkodik a talajba, sőt, ha kihúzom és csak lefektetem a földre (gondolván, hogy ő maga is jó lesz mulcsnak, akkor szépen visszagyökeresedik. 
A szénából pedig rengeteg fű kelt ki... szóval több  és nehezebb vele a dolgom, mintha kapálnék, bár az is biztos, hogy a mulcs alatt megmarad a nedvesség és sokkal hűvösebb a talaj is, sőt, nagyon jó porhanyós alatta a talaj.

Szóval van jó és rossz oldala is. Azon kezdtem el gondolkodni, hogy mi lenne alkalmasabb mulcsnak, mint a szalma vagy a széna? Valami, ami nem gyomosít. A fűkaszálék is nagyon jó, amikor még nem ment magba a fű, de annyi kaszálnivalóm nincs és ha aszály van, akkor meg semennyi sincs.

A virágoskert azt hiszem  megoldja saját magát, mert szinte mindent visszadarabolok a növények közé a talajra most is és majd tavasszal az elszáradt hajtásokat is.

A virágosban így visszadaraboltam mindent, a büdöskéket, az összes kiszedett egynyárit, de benne van a fűnyesedék és a lehullott falevelek is. Szemetesnek látszik, de amikor majd minden kihajt tavasszal és nyáron, akkor ebből már semmi sem fog látszódni. 
Nyár elején visszadaraboltam a rengeteg búzavirágot is, már nyár végére semmi sem látszott belőle, egészen hihetetlen, mert van ahol kb. 5 centi vastag lett a búzavirágtakaró, de ráment a margaréta is a talajra, nyoma se látszik egyiknek se, mármint darabos formában nem. 

A veteményes azonban elég nagy és pl. a kiszedett borsószárak is nagyon jók voltak az idén erre a célra, de nem elég. 
Idén ősszel különszedtem a kiszedett új-zélandi spenótot is, de az is hullatja a magját, bár ami majd kikel az is jó lesz mulcsnak, meg jó lenne még valami nagylevelű, ami folyamatosan nő és a leveleit fel lehet használni... talán marharépa, vagy cukorrépa és akkor őt magát is visszadarabolom ősszel a talajra. 

Ki kéne ezt találni, mert a terjedőben lévő szőnyeg és papírtakarásos, fél méter vastag trágya és szalma ráhordós irányba nem akarok elmenni, van itt rendes és jó minőségű talaj, elég, ha ezt védem és táplálom.