Az az igazság, hogy nem tudom, hogy jövőre majd hogy legyen a veteményesben. 

Az biztos, hogy a mulcsolás nélkül a nyáron nem élték volna túl a növények, de annyi gyom és szemét van utána, hogy nem vagyok biztos abban, hogy nekem ebben a  formában megéri  ezzel vesződni. 
Nem tudom azt sem igazolni, amit olyan sokan állítanak, hogy a mulcs alatt nem nő a gyom, mert nő. Simán nő alatta a folyondár, a kövér porcsin is átverekszi magát rajta, a paprikafű (kicsiny gombvirág) is, sőt a disznóparéj is vígan tenyészik a mulcs ellenére. 
Ősszel, amikor nedvesebbre és csapadékosabbra fordult az idő, kinőtt alatta a tyúkhúr is és rengeteg piros árvacsalán (sajnos nálam ebből is sok van). 
Arról már nem is beszélve, hogy a szalmából rengeteg zab kelt ki, ami nagyon szívós növény, egész telepeket nevel és nagyon kapaszkodik a talajba, sőt, ha kihúzom és csak lefektetem a földre (gondolván, hogy ő maga is jó lesz mulcsnak, akkor szépen visszagyökeresedik. 
A szénából pedig rengeteg fű kelt ki... szóval több  és nehezebb vele a dolgom, mintha kapálnék, bár az is biztos, hogy a mulcs alatt megmarad a nedvesség és sokkal hűvösebb a talaj is, sőt, nagyon jó porhanyós alatta a talaj.

Szóval van jó és rossz oldala is. Azon kezdtem el gondolkodni, hogy mi lenne alkalmasabb mulcsnak, mint a szalma vagy a széna? Valami, ami nem gyomosít. A fűkaszálék is nagyon jó, amikor még nem ment magba a fű, de annyi kaszálnivalóm nincs és ha aszály van, akkor meg semennyi sincs.

A virágoskert azt hiszem  megoldja saját magát, mert szinte mindent visszadarabolok a növények közé a talajra most is és majd tavasszal az elszáradt hajtásokat is.

A virágosban így visszadaraboltam mindent, a büdöskéket, az összes kiszedett egynyárit, de benne van a fűnyesedék és a lehullott falevelek is. Szemetesnek látszik, de amikor majd minden kihajt tavasszal és nyáron, akkor ebből már semmi sem fog látszódni. 
Nyár elején visszadaraboltam a rengeteg búzavirágot is, már nyár végére semmi sem látszott belőle, egészen hihetetlen, mert van ahol kb. 5 centi vastag lett a búzavirágtakaró, de ráment a margaréta is a talajra, nyoma se látszik egyiknek se, mármint darabos formában nem. 

A veteményes azonban elég nagy és pl. a kiszedett borsószárak is nagyon jók voltak az idén erre a célra, de nem elég. 
Idén ősszel különszedtem a kiszedett új-zélandi spenótot is, de az is hullatja a magját, bár ami majd kikel az is jó lesz mulcsnak, meg jó lenne még valami nagylevelű, ami folyamatosan nő és a leveleit fel lehet használni... talán marharépa, vagy cukorrépa és akkor őt magát is visszadarabolom ősszel a talajra. 

Ki kéne ezt találni, mert a terjedőben lévő szőnyeg és papírtakarásos, fél méter vastag trágya és szalma ráhordós irányba nem akarok elmenni, van itt rendes és jó minőségű talaj, elég, ha ezt védem és táplálom.