Enyhe idő van ma reggelre, 4 fok van kinn, borús, nedves, de nem esett sok eső. Nem esett elég eső, sajnos. Nedves ugyan a talaj, de szerintem csak a teteje, mélyebben biztos nagyon száraz lehet, olyan régen volt normális mennyiségű csapadék. 

Nem tudom más hogy van vele, de nekem már lassan az összes szabadidőmet az teszi ki, hogy növényeket nézegetek. Úgy  kell visszafognom magam, hogy ne rendeljek meg mindent, ami a szemem elé kerül. Már így se tudom, hogy hová fogom tenni, amik majd érkeznek, bár májusig lesz idő előkészíteni egy csomó helyet, hacsak nem válik a talaj betonná. Mert ha kiszárad, a mostani geotextillel letakart részek hamar nagyon keménnyé válhatnak. Meglátom majd, hogy alakul. Ez a kielégítetlen kertészkedhetnék már kezd az agyamra menni. :))))

Nézegettem tegnap a virágmagokat is... hát... azon agyaltam, hogy fogom ezt a rengeteg virágot mind felnevelni. Az egynyáriakat ki fogom tenni a földbe, de nagyon meg kell majd jegyeznem, hogy mi hová került, mert tavaly a nagy szárazság miatt nem keltek ki. Az idén nem szeretnék így járni, mindent öntöznöm kell majd. Vagy kicsi cserepekbe teszem és úgy rakom ki, amikor már kikeltek. Gondolkodtam azon is, hogy ketté vagy háromba vágott WC papír gurigákba teszem őket, sorban be egy nagy műanyag dobozba s abban kelesztem ki, így a gurigával együtt be lehet tenni a talajba. A propagátort azért nem szerettem meg, mert nagyon nehéz belőle kiszedni úgy, hogy a növény ne sérüljön. Nehéz öntözni is a propagátorban, nem egyforma a vízigényük sem a különböző növényeknek... persze lehet, hogy valamit rosszul csinálok, de akkor se szeretem, bár ezt már írtam máskor is.

Láttam viszont egy jó öntözési módszert, a permetezővel nagyon klasszul lehet a vizet is nyomni a növényekre, így nem hajlanak el, amikor még nagyon picikék. Mert a propagátorban tavaly nekem is az is problémát okozott, hogy némelyik pici magonc lefeküdt a földre, amikor öntöztem és el is pusztult tőle. 
Tavaly ilyen volt a propagátor, (még az alja sincs eredetileg kilyukasztva) és nem sok növény maradt meg belőle. Kevés benne a föld, nagyon hamar kiszáradt... ááááá, nem jó, na! 

Elkezdtem levagdosni és visszamulcsolni a tavalyi elszáradt szárakat a lágyszárúakról. Mondjuk nem a kokárdavirággal kellett volna kezdenem, mert azt egyszerűen nem viszi az olló. Végül bevágtam az emésztőgödörbe, amit éppen komposztnak valókkal töltök fel.  
A kúpvirág szára viszont nagyon jól törik és vágható is, azokat összedaraboltam (még nem mindet) és leterítettem a száraz darabokat a nyári orgona alá. Ezek mind mehetnek vissza a talajra. 
Sőt, ősszel azt hiszem az egynyáriakat is visszadarabolom a talajra az évelőágyásokba, ott helyben is el tudnak komposztálódni  és védik is a fagytól az évelőket. 

Nem sok időm volt, mert csak ebédidőben mentem ki, de pl. a lángvirágon már látom az apró hajtásokat és a krizantémokon is. 

Arra gondoltam, hogy a tavaly a komposztra rakott és nem eldarabolt növényeket is össze fogom aprítani és visszarakom az évelőágyásba, hogy tartsa nekem a nedvességet és a gyomokat se engedi kihajtani. 
Viszont szükségem lesz egy machetére, vagy egy éles bárdra, mert az aprítást metszőollóval nem lehet megcsinálni, de egy nagy, éles bozótvágókéssel könnyen összevagdoshatnám a növényi darabokat. Emiatt nem fogok nem fogok szecskázót venni, annyi nincs és egyébként is azt olvasom ezekről az aprítókról, hogy állandóan beakadnak még az ágakkal is és tisztogatni kell.
Szóval kell valami, amivel egy tőkére rakva könnyen összedarabolom az elszáradt vagy zöld növényi részeket. 

Tegnap a hideg ellenére is kimentem a kertbe, mert olyan szépen sütött a nap, hogy nem volt kedvem benn maradni. Na meg a reggeli jógám valahogy elmaradt, nem volt kedvem hozzá, ki kellett pótolni más mozgással a hiányát. 

Elvittem 3 zsák cuccot megint a tuják alól és az új sziklakertből. Szeretném ha elszaporodna alatta a borostyán. Egy részen gyöngyvirág van, illetve akarok még fürtös gyöngyikéket is tenni oda, mert azok mindenhol megnőnek és szaporodnak is, mint a csicsóka. A levele is megmarad végig zöldnek, illetve leszárad, de rögtön ki is hajt, szóval szebb lenne zölden, mint az a nagy kopárság ami most van alattuk. 

Találtam valami szúrós levelűt is, biztos a magját hozta valahonnan a szél, majd beveszem cserépbe. Szerintem mahónia lehet, nem bánnám, ha megmaradna. Ahol már nő a borostyán, ott nehezebb volt kipiszkálni a leveleket és a tuják lehullott termését és leveleit, de nagyjából kiszedtem, előtte ilyen volt:

Utána szép tiszta lett a terep, nem látszanak, de rengeteg növendék tuja és borostyán van és ott van valahol az is, amit mahóniának gondolok, majd megjelölöm egy pálcával. A páfrány levelét nem szedtem fel, hogy nehogy rálépkedjek. Otthagytam a sisakvirág kidőlt szárát is ugyanezért, csak a magházakat szedtem le róla és behoztam a magokat. Kíváncsi vagyok, hogy kikelnek-e majd, nem tudom, hogy ezeknek kell-e a hidegsokk a kikeléshez. Meg fogom látni tavasszal, mert ültetni is akarok belőle, de sok szét is szóródott, kíváncsi vagyok lesznek-e magoncok. 

Az árnyékliliomnál egy kicsit mérgelődtem, mert 2 pocokjáratot  is találtam. Ezek a dögök imádják a gyökerét, tavaly is kizabálták. Ez egy új és úgy tűnik, hogy ezt is kizabálják. Nem akarok viszont rágcsálóirtót kitenni, mert félek, a cicák  megeszik. Az egyik lyukat betemettem, meglátom holnap, hogy ki lesz-e fúrva megint. 

Elza befeküdt a macskamenta elszáradt szárai közé és ott kábítózott, aztán, mint egy őrült fel és alá rohangált a tuják törzsén, meg egy faoszlopon. :)))) 

Böbike meg úgy tűnik tanult egy kicsit. Valamelyik éjjel megint kinn maradt, reggelre -2 fok volt, dideregve jött be, nem ment ki azóta éjszakára, cserébe párszor felébresztett hajnalban és akkor ment ki. Na ez is megszűnt, mert tegnap reggel a -7 fokba ment ki fél ötkor, én meg visszafeküdtem és csak fél 7-kor engedtem be. Ma nem ébresztett fel. :)))))
A Kis Majom hozzá van szokva a benti léthez, nem igazán tudja, hogy milyen kinti cicának lenni, attól függetlenül, hogy tavasztól őszig kinn szokta tölteni az éjszakákat, de olyankor meleg van. Most tapasztalt legalább egy kics nomád életet a hidegben. Egyből jobban  megbecsüli a benti jó helyét.