Szombaton csináltam muszakát, de azt hiszem egy darabig nem fogok ilyet készíteni megint. 
Nagyon macerás és akkora kalóriabomba, hogy meg kell gondolni, hogy az ember akar-e ilyet enni. 
Főzés közben elgondolkodtam, hogy a készítője kb. mindent belerakott, amit otthon talált, vagy az volt-e a cél, hogy a fogyasztója utána 3 napig ne legyen éhes. :)))) Nem is tettem bele mindent, amit a recept írt, mert már így too much nekem. 
Le is fagyasztottam belőle egy adagot, mert az életben nem fog elfogyni. Majd előveszem valamikor, amikor nem lesz kedvem főzni. 

A következő szerint készítettem el: 

A padlizsánt felkarikáztam (kb 15 szelet lett belőle) és pici olajon só nélkül pirosra sütöttem mind a két oldalukat, akkor sóztam, amikor megsült. Az olajat néha utána kell spriccelni, mert a padlizsán olyan, mint a szivacs és felszívja. 

Szintén kevés olajon apróra vágott hagymát és fokhagymát sütöttem le, abba ment bele egy fél kilód darálthús (sertést tettem bele, de az eredeti recept marhát ír), só, sok, friss bazsalikom, oreganó, 1 teaskanál barnacukor és fél tk. őrölt fahéj, bors, illetve két doboz sűrített paradicsom. 
Az egészet összefőztem és a végén beleütöttem egy egész tojást és alaposan elkevertem benne. (no, a tojás az egyik, amit nem értek benne, szerintem nem oszt, nem szoroz)

Aztán készítettem besamelmártást. Vajat olvasztottam, abban lisztet pirítottam (mintha rántást csinálnék) és felengedtem tejjel, amíg sűrű nem lett, kapott sót és reszeltem bele szerecsendiót, majd egy nagy marék reszelt sajtot szórtam bele. A recept gouda-t ír, de nekem trappistám volt itthon. 

A repect szerint kell még egy héjában főtt krumpli is, de nem főztem meg, hanem csak felkarikáztam a nyers krumplit és még felkarikáztam egy nagy paradicsomot is. 

És akkor egy jénai tálba berétegeztem: 

Kikentem pici olajjal az alját, abba ment a lesózott krumpliszeletek fele, arra a sült padlizsánkarikák fele, aztán ráöntöttem a paradicsomos-húsos masszát. Majd a massza tetejére a besamel mártás felét, arra raktam a maradék padlizsánt, majd a krumplit, a paradicsomkarikákat és a tetejére öntöttem a maradék besamelt és beraktam az előmelegített sütőbe 180 fokra egy jó háromnegyed órára. 
Szerintem jobb lett volna a húsos réteget kettévenni és közé is önteni besamelt, mert így túl sok volt a tetején. 

Amit kihagytam, az a besamelből két tojássárgája, a receptben az is volt, de nekem ez már így is borzalmasan sok. Főleg a zsiradék szörnyen sok benne, ezért ha mégegyszer csinálok ilyet, akkor a padlizsánt grillezni fogom, mert az vette fel a legtöbb olajat. 

Egyébként nagyon finom lett, épp olyan, mint amit Görögországban ettem már párszor. 
Egyedül a sült paradicsomot nem komálom benne, persze tudom, hogy az íze miatt kell, de a paradicsom szeletet nem eszem meg sütve. 

 Egyébként érdekes, de csak 134 kcal-ra jön ki belőle 10 dkg. 

 Ma reggel meg azzal kezdtem, hogy kirongyoltam és behoztam a száraz alá a kerti bútorról a párnákat, hogy ne ázzanak el. Tegnap megfeledkeztem róla. Nyáron nem szoktam behozni, ha megázik, majd megszárad, de most egy ideig már hűvösebb időt mondanak, bár a ma reggel 22 fokos, szóval nem tudom, hogy hol van már az a lehűlés. 
Még az is lehet, hogy majd aztán a hideget fogjuk szidni. Valamelyik évben is volt ilyen, amikor a nyári egyszál semmiből egyenesen a kabátba ugrottunk át.
Viszont már az eső nagyon kellene. 
A japán szellőrózsákra 3 kanna vizet vittem ki, az 24 liter és gyakorlatilag meg se látszik, fel se szívták magukat...

Viszont megkezdtem az őszi hagynák kiültetését, egyelőre egy adag tulipán ment ki az előkertbe. Van egy keskeny rész az egyik árnyékliliom előtt, oda ültettem be őket. Az árnyékliliom még sehol sincs, amikor a tulipánok már nyílnak, lesz helyük tőle, aztán mire azok elvirágoznak, addigra megnőhet az árnyékliliom. 
Van egy másik ilyen rész is, de ott meg kell várnom, amíg megázik a talaj, mert most beton, mozdíthatatlan. 

A trombitavirágok nagyon bírják a szárazságot, még most is vígan virágoznak, ezeket majd az eső fogja tönkretenni. Már ha lesz...

Ősziesek már a fények, de a kert azért szép, ha kicsit kopottas is. 

A fehér japán szellőrózsa jobban bírja mint a rózsaszínek, azokat már öntözéssel se tudom megfrissíteni, itt kötöttebb a talaj, jobban tartja a vizet.

Imádom a varjúhájakat, ők mentik meg a kert kinézetét most, hogy ne egy száraz, szomjazó kórótenger legyen. 

Utolsó kép az őszi kikericsekről, ez a garnitúra lassan elnyílik. 

A szarkalábak másodvirágzása a nyár elejét idézi, az igaz, hogy nem olyan magasak most, de meglepően jól bírják a szárazságot, ezeket egyszer se öntöztem meg. 

Tegnap 29 fok kinn délután, kissé borongós és hűvösnek éreztem az időt. Mi lesz télen? 
Úgy hozzászokunk a meleghez, hogy télen meg majd meg fogunk fagyni. Persze az ember mindenhez hozzászokik...
Délután cseppent is 3 szem eső, nem mérhető mennyiség, de érdekes módon a növények mégis feléledtek tőle. 

Egyébként meg mit csináltam? Gőzöm sincs, hogy lesz-e belőle valami, de a leszáradt paradicsomokról leszedtem a száraz leveleket és mindent. A rothadó vagy agyonszívogatott terméseket is, tulajdonképpen csak csupasz szárak maradtak egy-egy alacsonyabban lévő hónaljhajtással, vagy az se, csak a csupasz szár. A szárakat alacsonyra vágtam és jól belocsoltam őket. Ha hosszú lesz az ősz és meleg is lesz, még akár paradicsom is lehet rajta, ha más nem, akkor zöldparadicsom, ami jó lesz savanyúnak, vagy lekvárnak. Bár az esélye kicsi, mert az éjszakák már hűvösek lesznek az előrejelzés szerint és a nappalok is rövidebbek. 

Már ki se merem tenni, de megint voltam a LIDL-ben... az eredménye 2 csomag hagyma, egy fekete tulipán és egy csomag nárciszkeverék. Meg szoktam őket jelölni, hogy hol vettem, hogy tudjam kikeltek-e, ha netán nem, akkor melyik honnan volt, de nem jellemző, hogy nem kelnek ki. 
Most már majd győzzem ezt a rengeteg hagymát kiültetni a kertbe.

Ismét leszedtem a padlizsánokat is, megint rengeteg lett. Lehet, hogy hétvégére csinálok már végre muszakát belőle, minden van hozzá itthon. A többit lesütöttem, ahogy szoktam, szerintem egész télen padlizsánkrémet fogok zabálni. Na meg cukkinikrémet, még szerencse, hogy nem nagyon tudom megunni. Tulajdonképpen ezeket szoktam variálni, illetve még hummuszt szoktam készíteni, vagy répakrémet, esetleg céklakrémet. És az idén már van egy nagy rakás zakuszkám is. Éhen halni nem fogok, az már biztos igaz. 
3 doboz padlizsánkrém lett belőle. 

Az almasajtom nem akarja az igazat, nem szárad és folyós maradt. Most benn van a sütőben, 50 fok alatti hőfokon és próbálom szárítani kicsit. Lehet, hogy kellett volna még tenni bele pektint, vagy sokkal tovább főzni. 
Ha végképp nem szárad, akkor majd elkenem vékonyan szilikonlapon és úgy szárítom ki. 

Nekiláttam tegnap az előző este megfőtt almák elkészítésének. 
Aki nem olvasta annak: az almákat megmostam és héjastól, benne hagyva a magházat is (a pektin miatt, ami a zselésedéshez kell), kevés vízben megfőztem. Természetesen a hibás részeket, a szár körüli részeket és a virág maradékát kivágtam belőle előtte. 

Tegnap pedig leszűrtem róla a levet (nagyon finom egyébként), kivagdostam belőle a magházakat is. 
Az alma levéből kivettem kb. egy decit és 40 deka cukorral (az alma kb. 2-2,5 kiló volt, nem mértem meg), szirupot főztem, amit levettem a tűzről és amibe aztán beletettem a főtt, lecsurgatott almát. Vannak receptek, ahol kilónként 60 dkg cukrot írnak és amikor kiszárad, még cukorba is hempergetik, de ki a fene enné azt meg? Én nagyon Gombóc Artúr vagyok, de a receptekben szereplő cukormennyiségtől még én is elborzadok időnként. 
Az almát botturmix-al jól összeturmixoltam és visszatettem a tűzre. 
Nagyon köpköd, ezért jobb híján rátettem a zománcos tésztaszűrőmet, ami jó is volt rá, így nem lett csupa alma minden, csak a szűrő. 
Elég gyakran kellett kevergetni, hogy oda ne égjen és sokáig is főtt. Jól el akartam párologtatni belőle a nedvességet, hogy könnyen ki tudjon majd száradni, de azt hiszem még tovább kellett volna, de nem volt több türelmem hozzá.

Közben elővettem az őzgerincet, kibéleltem folpackkal, illetve még két lapos tálat is, abba került bele a pép. Abban hagytam kihűlni, benne lesz akár egy-két napot (vagy többet is, mert elég folyós még ma reggel is), aztán majd kiborítom egy tiszta, száraz pelenkára, amit süteményes rácsra fogok tenni, hogy alulról is szellőzzön, úgy könnyebben kiszárad.
Mivel még ilyenkor is csöpög (legalábbis két éve a birsalma sajt csöpögött), a rács alá teszek alufóliát és arra pár réteg papírtörlőt, hogy ne legyen ragadós még a nemtudommi is, de bármi más is jó alá, ami felfogja a kicsöpögő levet.

Most így nem túl gusztusos, de ahogy szárad, úgy lesz egyre jobb majd. A végén szeletelhetőnek kell lennie. 
Megint felhasználtam egy csomó potyadék almát, ez se ment veszendőbe. 

Reggel pedig kinn voltam a kertben a nagy szél süvítésben, öntöztem egy csomót megint, megtöltöttem a hordókat vízzel a kútból és  megkapáltam a múltkor félbehagyott répaágyást. Sajnos a répák két oldalára elvetett hagymamagokból, amikből dughagymát reméltem, semmi nem lett. Ami kihajtott azt is kikapáltam, mert annyira felverte a gyom, főleg a porcsin, hogy esélytelen volt kihamupipőkézni belőle a hagymát és 10 szem minek is. 

Leszedtem egy rakás paprikát is, az idén tényleg nem panaszkodhatok, mert rengeteg csodaszép paprikám termett és még terem is. Pedig nem is locsoltam őket agyon, inkább ritkábban, de akkor nagyon. 
Ez már a sokadik leszedett adag, tettem el belőle enni, akarok körözöttet csinálni és megtöltöm vele a paprikát, azt magában is megeszem. 
Másik részét megsütöttem, de sajnos volt benne kettő is, amit úgy megszívogattak a polosok, hogy inkább eldobtam. 
A sült paprikákat elteszem a fagyasztóba és télen kis ecetes salátalével és némi olívaolajjal leöntve csodás lesz savanyúságnak pl. húsok vagy akár krumpli mellé. 

Az aszalt cuccokat beleraktam olyan kis zsákokba, amit a szőlőre vettem... nem tudom  jó ötlet-e, de ebben szellőzik. 
Tavaly papírzacskóba tettem és mivel magas volt a páratartalom a sok eső miatt, még a zacskó is kissé nyirkos volt a kamrában, ezért jobbnak látom így. Meglátom mi lesz belőle. 

Voltam a LIDL-ben is, megint sikerült találnom olyan tulipánt, amit nem tudtam otthagyni... de most megúsztam a gyűjtőszenvedélyemet 1 fajtával.

A kert a nagy szárazság ellenére jól érzi magát, bár sok minden kókadozik, megyek is mindjárt öntözni. Ma a hortenziák lesznek a sorosak és a japán szellőrózsák megint. Ez a viharos szél, ami fúj, borzasztó, kiszárítja a maradék csepp vizeket is és főleg a harmatot is. Ez most károsabb, mint a 3 hete tartó szárazság. Augusztus közepén volt utoljára eső, akkor 3 nap alatt esett kb. 40 mm, azóta semmi és most ez a szél... 

Mindennek ellenére másodvirágzik a szarkaláb.

És persze csodásak a magas varjúhájak, most egy közelit hoztam az egyikről.