Egyre több liliom kap helyet a kertben, de az az igazság, hogy most, hogy így összeszedtem őket egy helyre, magam is meglepődtem, hogy mennyi féle van és nincs minden rajta a képen. 
Van még kétféle óriás is, az egyiket várom, a másikat nem tudom, hogy fog-e virágot hozni az idén és még van egy sásliliom is, ami nem virágzott még. 
Van, amelyikről több kép is van. 

Ebben a melegben nem igazán lehetett kertészkedni napközben, ezért szépen elmentem a kertészetbe, az igazat megvallva, már alig vártam, hogy mehessek. Sajnos ezzel megint vége ennek a pár nap szabinak, pedig de jó lenne már itthon maradni és csak a kertészkedéssel foglalkozni. 

Viszont még előtte, kora reggel kinyargaltam a kertbe és leszedtem a zöldbabot. 14 fokos volt a reggel tegnap, kicsit még fáztam is. 4 doboz lett megint, azt hiszem, hogy most már elég is lesz. Egy dobozzal odaadtam apuéknak. 

Aztán megláttam, hogy érik a mag a hátul lévő szarkalábakon és össze-vissza voltak dőlöngézve is. Így aztán fogtam és kivágtam őket, egy részüket össze is daraboltam rögtön, de aztán azt gondoltam, hogy darabolni melegben is lehet, de hajlongani jobb, amikor hűvös van. Ezért tovább mentem és kivágtam az elnyílt muskotályzsályákat is (elöl még most is van egy csomó...) és visszavágtam az oreganót is, mert éppen virágozni készült. Nem akarok abból se magokat, már így is ki kell majd szedni belőle, mert tőről is nagyon szaporodik. Levágtam pár félredőlt ágat a fehér ürömből is, maradt elég. Szép a kasvirágokkal. Egyébként éppen most figyelem, hogy mennyi kasvirág van a kertben. 

Aztán még nekiestem és kigyomláltam két ágyást, mert akkora volt a fű, hogy nem látszottak ki a növények. Kiszabadultak a répák és pár karfiol, utóbbiakból szerintem nem lesz az égvilágon semmi. Sajnos. 

Levágtam egy csomó ágat a jezsámenről is, betuszkoltam a bokor alá, majd folyamatosan elkezdem aprítani. Tulajdonképpen ezzel előkészítettem magamnak, nem a melegben kell vele izzadni, így csak kiülök a kis székemre és az árnyékban szépen felaprítom és mehet a cserjék alá komposztnak és talajtakarónak. 

Aztán napközben szépen előkészítettem a zöldbabot a fagyasztásra. A blansírozás nem esett annyira jól a melegben, de azt muszáj, anélkül nem szeretem a zöldbabot lefagyasztani.  

A kertészetből pedig hoztam két palástfüvet, egy bugatölcsért, egy piros évelő (remélem) kúpvirágot, egy csodaszép színű tűzesőt, egy fehér lufivirágot és egy bordó levelű tollborzfüvet. Ismét eredményesnek nyilvánítom a napot. A kertben legalább értelme van annak, amit csinálok és látszik is az eredménye. 

A többi kép a virágokról, már nem igazán tudom követni, hogy mit osztottam és mit nem, szóval lehet, hogy lesz ami ismétlődik. 

Itt vannak a feltámogatott bugás hortenziák, nagyon a földön feküdtek a virágai. Tavaly ilyen picike volt még, mint a képen és lejjebb, ami most van. Tavaly még a kukoricacsuhét is köré tettem, hogy védjem a gyomtól és megőrizzem neki a nedvességet, de papír is volt körülötte. Nem egészen egy év a különbség a két kép között. :) 

Egyébként szerintem a hétvégi lendületemet is a képek adták, mert visszanéztem egy csomó állapotképet, amiket azért csináltam, hogy majd lássam hogyan változik a kert. 
Hinné valaki, hogy így nézett ki 2022. január 2-án és másfél év múlva (tegnap) már olyan, mint a következő képen? Hát ezért érdemes csinálni és ezért érdemes törni az ugart akár a júliusi melegben is. :) 

Tegnap, ha a reggeli kaszálás után már semmit nem csináltam volna egész nap, már akkor is nagyon elégedett lettem volna magammal, na de így! 

Reggel (nem túl korán, hogy a környék azért ne erre ébredjen), beizzítottam a kaszát és levágtam a kert alsó részében a füvet, sőt, még az "erdőben" is, a fák alatt, hátul. Akkora volt a medvetalp, hogy a térdemig értek a levelek és már kezdett virágszárakat növeszteni. Azt nem állítom, hogy a legvégén már nem inkább csak kaszaboltam, mert nagyon elfáradtam vele, de a damil éppen kitartott. 
Aztán még feltöltöttem a kaszát benzinnel, tettem bele damilt. Áldom azt a srácot a piacon, aki a kezembe nyomta ezt a damilfejet. Nem kell hozzá, hogy három kezem legyen, hanem csak átfűzöm rajta a damilt, beigazítom kb. a feléhez és felcsévélem. Nem kell szétvenni a fejet. Fogok venni még egyet belőle. 

Nem volt most könnyű a kaszálás, mert úgy tűnik a vakond(ok), leköltöztek a kert végébe és baromi mennyiségű túrás van lenn és hatalmasak. Már azóta is túrt párat, mióta lekaszáltam. 

Aztán kiszedtem még a porcfüvet a mézbogyó körül, mert teljesen benőtte... én még akkorákat soha nem láttam, szinte elfásodik a szára, beterít egy m2-t is egy-egy. A kút körül szeretem, mert tavaly abban a nagy szárazságban egyedül ez a fű volt zöld, de borzasztóan szaporodik ez is, lenn a kert végében már nem kérek belőle. 

Felszedtem mégegy geotexilt, azt is kidobtam, mert szétmállott, még volt egy ugyanilyen mállott, azzal vártam délutánig, hogy odaérjen az árnyék. 
Tegnap már nehezebben volt viselhető a meleg, mint szombaton. 

Végszóra még kiástam az egyik helyről a nárciszhagymákat, mert valahogy elvándoroltak, tavasszal már egészen kinn voltak az ösvényen és nem is voltak valami szépek. 
Most már egy rakás hagymám van kiásva, díszhagyma, teltvirágú gyöngyike és most a nárciszok... na meg amiket rendeltem. Lesz mit ültetni ősszel. 

Van már sárga cukkinim és levettem az egyik "tökisszont" is, tuti összeporzódott tavaly (szerintem a főzőtökkel), mert az volt a legközelebb hozzá és érdekes módon már nő rajta egy másik is, az is TÖK (hihi) ugyanígy néz ki. Alkottam egy új fajtát! :D :D 

Délután leterítettem egy egész geotextilt az előző helyére, már nem szeretném, ha ha kinőne ott a gyom megint, ha már olyan sokáig takarva volt. 

Összedaraboltam még a valamelyik nap kiszedett vad őszirózsaszárakat is és elvittem a cserjék köré... valami hihetetlen, hogy a múltkor vastagon lerakott mulcs, hogy elvékonyodott. Az összes lemetszett szőlő, a feldarabolt, elvirágzott jezsámen ágak... megszáradtak, elporlottak a levelek és csak a fásabb részek vannak már ott. Zabálja fel a talaj élővilága az összeset. Már a konyhai szerves hulladékkal se vacakolok, simán beszórom a virágok közé, végül is annyira sűrű minden, hogy nem is látszik köztük. 

Egyébként egy csoda a kert, a levirágzott törökszegfűről már szedtem magot és volt még 2021-es magom, abból vetettem az újonnan felvillázott részre. Kinyílt a tavalyi léggömbvirágom is, pedig jó darabig abban se voltam, biztos, hogy egyáltalán megmaradt, de az orbáncfű, a harangvirágok és még a küllőrojt is nyomja, utóbbi már nem sokáig, de még szép lila foltot ad a kertben. 

Rózsaszín kakukkmák. 

Kinyíltak a trombitavirágok is, ez egynyári virág, de annyira szeretem, mert olyan különleges. 

Kasvirágok és kúpvirágok.

A macskafarkú veronika is még mindig nyílik és már látszik az óriás liliomaim ígérete, ott vannak a bimbók. Hatalmasra nőttek az idén, már most sokkal magasabbak mint én, szerintem 2 m fölött vannak. 

Ezek is kasvirágok és kúpvirágok, csak másik kasvirág. 

És egy újabb árnyékliliom is nyílik... a pókot nem piszkálom, hadd vadászgasson ott a virágok között.  Végül is a pókok is lakhatnak szép helyen, ugye? :)