Tegnap, ha a reggeli kaszálás után már semmit nem csináltam volna egész nap, már akkor is nagyon elégedett lettem volna magammal, na de így! 

Reggel (nem túl korán, hogy a környék azért ne erre ébredjen), beizzítottam a kaszát és levágtam a kert alsó részében a füvet, sőt, még az "erdőben" is, a fák alatt, hátul. Akkora volt a medvetalp, hogy a térdemig értek a levelek és már kezdett virágszárakat növeszteni. Azt nem állítom, hogy a legvégén már nem inkább csak kaszaboltam, mert nagyon elfáradtam vele, de a damil éppen kitartott. 
Aztán még feltöltöttem a kaszát benzinnel, tettem bele damilt. Áldom azt a srácot a piacon, aki a kezembe nyomta ezt a damilfejet. Nem kell hozzá, hogy három kezem legyen, hanem csak átfűzöm rajta a damilt, beigazítom kb. a feléhez és felcsévélem. Nem kell szétvenni a fejet. Fogok venni még egyet belőle. 

Nem volt most könnyű a kaszálás, mert úgy tűnik a vakond(ok), leköltöztek a kert végébe és baromi mennyiségű túrás van lenn és hatalmasak. Már azóta is túrt párat, mióta lekaszáltam. 

Aztán kiszedtem még a porcfüvet a mézbogyó körül, mert teljesen benőtte... én még akkorákat soha nem láttam, szinte elfásodik a szára, beterít egy m2-t is egy-egy. A kút körül szeretem, mert tavaly abban a nagy szárazságban egyedül ez a fű volt zöld, de borzasztóan szaporodik ez is, lenn a kert végében már nem kérek belőle. 

Felszedtem mégegy geotexilt, azt is kidobtam, mert szétmállott, még volt egy ugyanilyen mállott, azzal vártam délutánig, hogy odaérjen az árnyék. 
Tegnap már nehezebben volt viselhető a meleg, mint szombaton. 

Végszóra még kiástam az egyik helyről a nárciszhagymákat, mert valahogy elvándoroltak, tavasszal már egészen kinn voltak az ösvényen és nem is voltak valami szépek. 
Most már egy rakás hagymám van kiásva, díszhagyma, teltvirágú gyöngyike és most a nárciszok... na meg amiket rendeltem. Lesz mit ültetni ősszel. 

Van már sárga cukkinim és levettem az egyik "tökisszont" is, tuti összeporzódott tavaly (szerintem a főzőtökkel), mert az volt a legközelebb hozzá és érdekes módon már nő rajta egy másik is, az is TÖK (hihi) ugyanígy néz ki. Alkottam egy új fajtát! :D :D 

Délután leterítettem egy egész geotextilt az előző helyére, már nem szeretném, ha ha kinőne ott a gyom megint, ha már olyan sokáig takarva volt. 

Összedaraboltam még a valamelyik nap kiszedett vad őszirózsaszárakat is és elvittem a cserjék köré... valami hihetetlen, hogy a múltkor vastagon lerakott mulcs, hogy elvékonyodott. Az összes lemetszett szőlő, a feldarabolt, elvirágzott jezsámen ágak... megszáradtak, elporlottak a levelek és csak a fásabb részek vannak már ott. Zabálja fel a talaj élővilága az összeset. Már a konyhai szerves hulladékkal se vacakolok, simán beszórom a virágok közé, végül is annyira sűrű minden, hogy nem is látszik köztük. 

Egyébként egy csoda a kert, a levirágzott törökszegfűről már szedtem magot és volt még 2021-es magom, abból vetettem az újonnan felvillázott részre. Kinyílt a tavalyi léggömbvirágom is, pedig jó darabig abban se voltam, biztos, hogy egyáltalán megmaradt, de az orbáncfű, a harangvirágok és még a küllőrojt is nyomja, utóbbi már nem sokáig, de még szép lila foltot ad a kertben. 

Rózsaszín kakukkmák. 

Kinyíltak a trombitavirágok is, ez egynyári virág, de annyira szeretem, mert olyan különleges. 

Kasvirágok és kúpvirágok.

A macskafarkú veronika is még mindig nyílik és már látszik az óriás liliomaim ígérete, ott vannak a bimbók. Hatalmasra nőttek az idén, már most sokkal magasabbak mint én, szerintem 2 m fölött vannak. 

Ezek is kasvirágok és kúpvirágok, csak másik kasvirág. 

És egy újabb árnyékliliom is nyílik... a pókot nem piszkálom, hadd vadászgasson ott a virágok között.  Végül is a pókok is lakhatnak szép helyen, ugye? :)