Mi több, viharok sorozata. Szombat hajnaltól egészen reggelig sorban érkeztek a zivatarok, iszonyú mennyiségű esővel, dörgéssel-villámlással. Olyan villámlás volt, hogy féltem. Nem igazán tudtam aludni, időnként félszendergésben voltam, de nagyon tomboló szelet nem hallottam.
A kert sincs nagyon szétverve, egy-két paradicsomkarón kellett igazítani reggel. Az utcában viszont kidőlt egy szilvafa, de az szerintem inkább a meggyengült talaj miatt, egy lejtőn állt és ledőlt az útra. Alig tudtam elmenni mellette a kocsival, de mire visszafelé jöttem, már eltakarították onnan.
Viszont annyi víz lejött, ami még sosem, egészen a pincelejárómig folyt le a víz. Az pedig egy fedett rész a ház teljes szélességében, ott van a fatároló és a kocsibeálló is. A víz egészen a hátsó részig folyt be, elérte a berakott fát is, ilyen még soha nem volt. Direkt nem betonoztattam le, hogyha befolyik is némi víz, akkor a föld elnyelje.
Fel se merült, hogy oda hátra is befolyhat, eddig a legnagyobb viharban is max. fél méterre lett nedves a tető széle alatt, de most... nem is tudom, hogy jöhetett lefelé az áldás az égből, hogy ennyire vizes lett minden. Rémületes volt a vihar, illetve viharok... mindig mondom én, hogy valami zavar van erőben, az a sok tavalyi ima az esőért most ért oda. :)))) De most már elég lenne, de ez meg majd jövőre ér oda? Nnnna, hát jól nézünk ki.
Napközben azt hiszem elértem a tűrőképességem határát a fülledtség miatt. Anno Hongkong volt ilyen, bár ott nem 85%, hanem 99% volt a páratartalom, de tegnap itt se kellett megmozdulni sem ahhoz, hogy leverjen a veríték. Vasárnapra 22 fokot ígérnek maximum... hát hajrá, mert ez már kibírhatatlan, ami ma van.
Tegnap délután Böbikét visszavittem az állatorvoshoz, mert úgy éreztem, hogy megint genny gyűlik benne és szerettem volna azt a sebet is ellenőriztetni, amit a popsija mellett dörzsölt ki a gallérral.
Szerencsére teljesen rendben van, azért kapott még egy penicillin injekciót, mert sajnos az antibiotikumot nem tudtam vele beszedetni. Az első két negyed szemet szépen megette a kezemből, mert ízesített a gyógyszer, de a többit már nem. Azt hiszem még kettőt megevett kajában, de aztán már a kaját se ette meg, amibe belecsempésztem neki. Eszméletlenül fineszes ez a kis dög! :))) Herkules ette meg a gyógyszereket, de neki meg sose árt, mert mindig minden baja van.
Böbike nagyon lefogyott, már a múlt héten is csak 4 kiló volt, amikor a dokinál voltunk, tegnap már csak 3.80 kg.
Ő előtte legalább 4 kg 30 deka lehetett, vissza kell hizlalnom a Kis Csókát, be is tankoltam ma falatokkal, hogy legyen neki itthon minden, amit csak szeret.
Tegnap szedtem szilvát és este ki is magoztam. Olyan lekvár receptet találtam, amit összerétegezek, egy napig hagyom állni és csak főzni kell, kevergetni se nagyon. 2,5 kiló szilva, ennyi fér a lábasomba.
Jó sokáig főztem, 4 kis üveggel lett, remélem el fog állni.
Még délelőtt kimentem és szedtem megint vagy 3 kilót és este szépen kimagozgatom a TV előtt és holnap újabb adagot főzök.
Kivettem a "kész" karalábékat is, legyalultam gyufaszálra (úgy szeretem levesbe) és eltettem a fagyasztóba.
Aztán még behoztam a kovászos uborkákat is. Az egyik sajnos bepenészesedett, szerintem a leszorító lapkától, úgyhogy marha mérges voltam. Egyrészt mert mehetett a szemétre, másrészt ebben a fülledt melegben becipeltem az a nagy üveget, aztán meg kicipeltem kiönteni.
A másik az jó volt, szétraktam üvegekbe, egy a hűtőbe enni, a többi kapott egy kis tartósítót és jó lesz télire... már ha sikerül és eláll. Minden esetre raktam alájuk műanyag dobozokat, ha kiforrna, ne a polcra folyjon a lötyi. Egyszer jártam így, az első évben. Csupa ragadós szmötyi volt az egész polc, vért izzadtam, mire letakarítottam és nem szeretek takarítani.
Ezeket kell a leghamarabb elfogyasztani, mert nem olyan elállós, mint a savanyú uborka.
