Kicsit leeresztettem
Szombaton némileg elkeskenyedve és kedvemet vesztve, földig lógó orral jöttem be a kertből. Még az is megfordult a fejemben, hogy minek is csinálom én ezt és nem kellene-e valami más hobbiszerű elfoglaltság után néznem.
Az egésznek az oka a folyondár, ami annyira el van szaporodva, hogy gyakorlatilag beteríti az egész kertet. Azzal, hogy egyéb gyomokat kiszedtem, valahogy utat nyitottam számára és most tombol a kertemben és naponta centiket nő.
Nem is volt kedvem emiatt, de nem is csináltam túl sok mindent szombaton.
Amit megtettem, az az, hogy levágtam a Clematis 'Alpina'-t, mert kivettem alóla az eltört boltívet. Ez se járult hozzá igazán a jókedvemhez. Bár... lehet, hogy meg fogok szabadulni ettől a fajta Clematistól, mert ez az előző évi hajtásain hozza a virágait, tehát hagyni kell nőni és túlságosan elterpeszkedik.
A boltív meg annyira vacak minőségű , hogy az már szégyen. Nem is tudom, hogy merik egyáltalán eladni. Szerintem amit betettem helyette (ugyanolyan) az se fog tartani semeddig.
Szétszedni se lehet már, azt terveztem, hogy lecsavarozom az alsó lábait és lesz egy alacsonyabb boltívem, de az egész be volt rohadva, rozsdásodva. Végül fogtam, összehajtottam, megtapostam, széttördeltem és több darabban bevágtam a kukába.
Kigyomláltam a pawpaw és a mézalmácska ágyását is. Sok benne az üres hely még, vasárnap bele is ültettem a kevés büdöske palántámat, pár piros és sárga alacsony Cosmost és pár amarántot, amik annyira kicsik, hogy nem is tudom, hogy majd megmaradnak-e, de még így is üres. Lehet, hogy az idén így is hagyom, legalább könnyebben ki tudom irtani belőle a szürke madársóskát, mert az is nő már megint rengeteg. És akkor őszig megtervezem és majd akkor vagy jövő tavasszal beültetem az ágyást.
Szedtem le egy csomó lestyánlevelet is, tettem el a fagyasztóba, de szárítok is belőle. Ilyenkor a legszebb, frissek, ropogósak. Ha nem lesz a nyár elég csapadékos, később már nehéz róla jó minőségű leveleket nyerni. Visszavágtam a virágozni induló szárait is, mert az is gyengíti a töveket.
Aztán vasárnap kimentem és eleinte csak molyoltam azzal a pár kis virág palántával, amiket kiültettem. Sétáltam kedvetlenül a kertben, végül nekiálltam az egyik helyen kiszedni a rohadt folyondárt és úgy belelendültem, hogy kigyomláltam két nagy virágágyást és ettől visszajött a kedvem is.
Mert megy ez, lehet ezt a kertet szépen is tartani, csak neki kell lódulni és csinálni kell. Nem lett látványosan szép, mert a kiszedett füveket mind visszaraktam az ágyásokra, de kell nekik a komposzt, mert nagyon kemény a föld.
Ahová a fűnyíróból, illetve a kaszálásból visszaraktam a füvet, ott csodás alatta a talaj, az igaz, hogy ott a legnagyobbak a folyondárok is, mert úgy látszik kedvező nekik a növekedéshez a jó puha, nedves talaj. Cserébe könnyebb kihúzni őket.
Viszont 5 percig fog tartani, mert ez a nyavalyás növény úgy nő, mint a gomba.
Rengeteg további büdös hunyort találtam gyomlálásnál, be kéne őket venni cserepekbe vagy valami iskolát csinálni nekik. Találtam egy medveköröm növendéket is.
Átültettem a kis kihajtott bugás hortenziámat is arra a helyre, amit véglegesnek szánok neki. Azon gondolkodtam, hogy sokkal több hortenziát kéne tenni a kertbe. Remélem a dugványaimból lesz pár darab sikeres is.
Kóvályogtam még a kertben és helyet kerestem a tavalyi dugványból nőtt cserszömörcémnek is, de nem tudom még, hogy hová tegyem.
Olyan érdekes ez, van, amikor jó hosszú ideig nem tudom, hogy egy növényt hová ültessek, de amikor megtalálom neki a helyet, akkor olyan magától értetődődnek tűnik és nem tudom, hogy miért nem volt ez meg már az első percben.
Nincs jó helyen viszont az egyik lilabogyó, az amelyik sose bogyózik. Kitakarja félig a japán füzet, ezért úgy döntöttem, hogy ha most se lesz rajta bogyó, akkor ősszel kiveszem onnan. Maga a bokor nem szép, semmi érdekes nincs rajta, ősszel a lila bogyók lennének érdekesek, de ha nem lesz bogyó az idén sem, akkor minek?
A labdarózsák még mindig nagyon szépek.
Prérigyertya, nem túlozza el a virágzást, eddig ez az egy van rajta.
Kinyíltak a halványlila íriszek is, ezek a magnólia alatt éldegélnek, úgy tűnik elég jól.
Ez egy érdekes felfedezés számomra, hogy beültetek egy növényt valami lehetetlen helyre és ott jól érzi magát.
Ezek az íriszek úgy kerültek ide, hogy egyszerűen nem volt máshol hely, erre végleges lett, mert nagyon szépen fejlődnek.
Máskor meg napokig, de van, hogy hetekig járkálok körbe-körbe míg megtalálom a helyet és a következő szezonban meg ásom ki és viszem új helyre, mert nem érzi jól magát... ki érti ezt?
Harangláb az Árnyas kertben. Nagyon szép a színe, de találtam még világosabb rózsaszínt is, azt várom, hogy jobban kinyíljon, mert csodaszép, bár még fiatal és kicsike.
Szintén az Árnyas kert, nagyon szépen nő fel minden. Az idén a páfrányok meglepően nagyok, már csak azért is érdekes, mert nem volt túl sok csapadék és mégis.