Beindult a fűnyíróm, öntöttem bele kis olajat még. Nem kellett sok, szerintem nem is az volt a baja, hanem inkább túlszívhatta magát. 
Olyan füstöléssel indult, mint egy mozdony, de csak rövid ideig tartott, aztán ment szépen. Meg vagyok nyugodva. 

Ennek örömére le is nyírtam a füvet a cserjés mellett. Ez nem sok, de nem akartam nagyon megerőszakolni, csak látni akartam,  hogy tényleg működik. 
Fokozatosan haladok a fűnyírással, mindenütt nagyon nagyra nőtt a fű. Le kell még nyírni a veteményes oldalában is, a ház előtt is, ott majd kaszálni is kell, ahová a fűnyíróval nem tudok hozzáférni és a kert végében is kell majd kaszálni... nem kevés, de mindig csinálok egy kicsit, aztán kezdhetem elölről. Mindenesetre a fűnyíróval sokkal könnyebb, mint ha mindenütt kaszálnom kellene. 

Azt hiszem a kertészettel van valami hetedik érzékem, mert mindig olyankor megyek be, amikor találok valamit, amit régóta keresek. Tegnap szó szerint rám jött a mehetnék, eredetileg marhatrágyáért mentem, vehetnék közelebb is, de most oda akartam menni és lám... találtam oregoni hamisciprust! Mióta keresem! 

Anno ez volt az első cserje, amit vettem a kertbe, de az sajnos kipusztult. Azóta is keresem, de még a neten se nagyon találtam, mintha kiment volna a divatból, mindenütt tuják és borókák vannak csak, pedig ez egy csodás növény. Ennek ellenére ősszel el fogok menni és szedek magot arról az oregoniról, amit találtam itt a szomszéd városban, mert szerintem ez, amit most vettem nem olyan. 
Különben szeretem ezt a kertészetet, mert figyelnek arra, hogy az ember mit keres. Most meghozták az oregonit, de máskor  pl. palástfüvet is így vettem náluk, hogy kerestem és hoztak és a pettyegetett orvosi tüdőfüvet is. 
Hoztam még egy szép, nagy babérmeggyet is.
Mind a kettőt a ház melletti tuják mögé fogom beültetni, mert a tuják betegek és előbb-utóbb ki kell őket onnan vágni majd, de szerintem ezt már írtam. Azt szeretném, hogy legyen egy felnövekvő örökzöld cserje-fa védősáv addigra, mire a tuják kimennek onnan. 

A kert nagyon szépen virágzik, azt hittem nem lesz semmi már júliusra, de mindig jön valami újabb. :) 

Ezek egynyári mályvák, pár éve egy virágvetőmag szalaggal együtt vettem, akkor szedtem belőle magot. Azóta nem vetettem ilyet, de az idén már csak azért is, hogy majd szedek újabb magot róla, hogy vesszen ki a választékomból. 

Az árnyékliliomok is nyílnak, most már szinte folyamatosan van virág valamelyiken. 

Az Árnyas kertben a szárnyastermésű borkórók nyílnak most, nagyon örülök ennek a növények. 3 van, mindet magról neveltem tavaly. 

Ez pedig a szintén magról nevelt mákkóróm. 

Évelő kúpvirág a mákkóró mellett. 

A piros liliomok is megint gyönyörűen virágoznak, csodaszépek.