Nah, végre jó hűvös reggel volt tegnap, csak 12 fok volt és én azonnal kinyargaltam, előkaptam a kaszát és levágtam a füvet a ház előtt és a szomszéd gondozatlan telkén is haladtam vagy 10 métert befelé a ház fala és a saját kerítésem mellett, de akkora a csalán, hogy nem bírtam végigmenni. Úgy kellett emelgetni a kaszát, hogy a nálam magasabb, behajló csalánokat is lekaszabolja. Elfáradtam bele, majd folytatom valamelyik nap. 
Rendezettség az nem lett ennek ellenére, mert nekiestem a hatalmasra nőtt és már elnyílt vadmályváknak és visszavágtam őket és a zsályát is, a muskotályzsályákat is és amit még találtam. Kihúzkodtam a 70 centis füveket is és megtaláltam alatta a tavasszal kiültetett bársonyos kakukkszegfűket is. 
Még lesz mit visszavágni, de azok már vissza lesznek darabolva a saját helyükre, a tegnap visszavágottakat viszont össze fogom darabolni és elhordom, nem szeretném a vadmályvát tovább szaporítani és már tele van maggal.
Egyelőre ott hevernek, ezért nincs rendezettség a ház előtt. 

Sőt... megspékeltem az egészet még azzal, hogy letakartam egy részt keménypapírral, mert nem akarom én azt a részt örökkön örökké kaszálni, lesznek részek, amiket beültetek növényekkel. Egy lejtős részre tettem a papírt és nem is fogom megvárni, hogy kiölje a füvet maga alatt, hanem majd kivágom egy részen és be fogok ültetni egy pár tő tarackoló kékgyökeret, hadd terjedjen és majd tele lesz nekem csodaszép kék virágokkal az a rész. 

Szeretem az ilyen kora reggeli nekilendüléseket, annyi mindent meg lehet csinálni és akkor is eredményesnek és hasznosnak érzem a napot, ha utána már semmit nem csinálok a kertben.

Megtámasztottam az egyik titóniát is, mert valamelyik nap a nagy esőben megdőlt. Jó nagy, vastag karó kellett hozzá. Érdekes, hogy ezek a virágok milyen kecsesnek tűnnek, de valójában olyan robosztusak, alig bírtam felemelni, akkora nagyra nőtt. 

Kezd nyílni a Helenium is, nagyom megszerettem ezt a virágot. Kicsit hamar virágzik az idén ez is, tavaly már pirosodtak a tűztövis bogyói, amikor virágzott és nagyon jól mutattak együtt. Nem tudom az idén nyílik-e addig. 

Most indulnak ezek a rózsaszínű phloxok is, ezek sokáig virágoznak. Mögötte már olyan dús a Clematis Alpina. Tavaly beköltözött mellé egy erdei iszalag és mire észrevettem, már akkora volt, hogy alig tudtam kivágni. Az Alpina clematisból pedig két apró, vékony szálacska maradt, azt se tudtam túléli-e majd. Túlélte és nő is mint a bolond. Ez olyan fajta, amit nem nagyon kell metszeni, az idei hajtásain fog jövőre virágozni, sok-sok apró lila virágot fog hozni. A Montana is ilyen, még egy olyat szeretnék majd. 

Idei magvetésből, kivirágzott a piros gyömbérgyökerem is. Ez nagyon jól sikerült, van kiültetve belőle egy csomó (legalább 6 tő), nagyon szép a színe, nekem jobban bejön mint azon korall pirosak, amik már vannak. És úgy néz ki, hogy a sárga tömött virágúból is kikelt egy darab, lassan ki is ültetem a kertbe. 

Nyílnak az árnyékliliomok is, most egy csomó lila nyílik, de már a nagyon illatos fehérek is készülődnek.