Kicsit (igazából nagyon) aggódom, ma viszem Herkulót a műtétre... sok fogát ki kell húzni a doki szerint. 
Nagyon elevenen él bennem, hogy Marcika mennyit szenvedett, ezért meg fogom beszélni a dokival, hogy milyen életkilátásai vannak a fogai nélkül. Persze le is fogjuk tesztelni FELV-re és FIV-re, ha bármelyik pozitív lesz, akkor más a képlet, mert akkor másképp gyógyul, mert mindkét betegség az immunrendszerét támadja. 
Meglátjuk, de eldöntöttem, hogy bármilyen fájdalmas is, a CicaUrat (és magamat sem) nem engedem olyan sokáig szenvedni, mint a Marci szenvedett... pedig neki csak egy nyomorult seb volt az arcán. 
Szóval ma minden eldől... nagyon sajnálnám a CicaUrat elengedni, mert olyan kis szeretetrohamos, ölbe ülős lett... ki hitte volna erről a soha meg nem szelídülőnek látszó cicáról és amióta ivartalanítva is van, sehová nem csavarog. Itt lakik benn az udvarban, ki se megy innen. :) 
Még elő kell neki készítenem a helyet, ahová majd leteszem, amíg alszik a műtét után és ahol ébredezhet.

Kicsit olvastam a cicák foghúzásáról, azért biztatókat írnak, állítólag gyorsan gyógyul a seb a szájukban, persze ha a cica egészséges és utána jobb lesz nekik. Az igaz, hogy csak pépeset tudnak enni, de most is csak azt eszik és fájdalommal eszi, de legalább megeszi. Mióta tudom, hogy műtét lesz, azóta tömtem, mint a malacot, hogy hízzon kicsit, de ma már nem kaphat enni.  Szegénykém ott nézte az ablakból, hogy a többiek ettek, ő meg hoppon maradt. 

***

Esett végre az eső, 3 mm... nem sok, de nagyon kellett. Minden csepp víz számít most ebben a száraz időben. 
A veteményesben előkészítettem a helyet végre az Új-zélandi spenótnak is. 
Hát... nagyon mutatja a talaj, hogy ahol mulcs volt, ott milyen csodás, nedvesen porhanyós, pedig csak a kiszedett gyom volt egy részére visszarakva. Ahol nem volt, ott alig tudtam a kapát belevágni az összetöpörödött talajba.
Egy darab spenótot ültettem csak be, mert ha megindul, akkor beborít egy négyzetmétert is.  
Fogok beültetni egy másikat is másik helyre, kipróbálandó, hogy azon a helyen megél-e. A másik hely árnyékosabb, de ha ott is jól érezné magát, az jobb lenne. Egyrészt talajtakaróként is javítaná azt a részt, másrészt felszabadulna a helye... kezdem kinőni a veteményest. 
Majd néha megmutatom, hogy mivé tud fejlődni ez a kis vakarcs növény. Egyébként évek óta nem vetem, elszórja a magját és csak kiveszek palántát és a helyére ültetem. 

Egy életem, egy halálom, kiültettem a chayote tököt is, kihúztam egy rakás madzagot, hogy legyen mire kapaszkodnia, de a fák is ágasak, amiket beástam neki a talajba, hogy azokra fusson. Mire megnő, addigra a saláták úgyis elfogynak alóla és terpeszkedhet, amerre lát. Remélem életben marad, már annyira kíváncsi vagyok rá. Aztán majd lehet, hogy ezzel is úgy leszek, mint sok mással, mint pl. a citromuborkával, az egérdinnyével, a kiwanoval meg valami északi gyökérzöldséggel és még ki tudja mikkel amiket kipróbáltam, hogy sose lássam többet. :))) De ezt állítólag a világon sokan eszik, olyan nagyon rossz nem lehet. 

Szép gyökere fejlődött, ilyen féloldalasan volt betéve a földbe benn is, a háta kinn volt. Állítólag nagyon könnyen berohad, azért kell így ültetni és nagyon óvatosan kell öntözni, gazdag és jó vízáteresztő talajba tenni. A berohadást meg is tapasztaltam a másikkal, ami sajnos idejekorán kidöglött. Még jó, hogy nem egyszerre ültettem el őket... 
3 szép hajtása van, két nagyobb és egy kicsike, majd meglátom, hogy merre  és mennyire futkározik. Elvileg kell metszeni, mert kordában is kell tartani és irányítani, hogy ne csak a hajtásait növessze, hanem a terméseket is. 
Illetve ehetőek a hajtásai és a levelei is, sőt az élőhelyén állítólag nagy gumót növeszt a föld alatt is és azt is eszik, de itt nem télálló nálunk, ezért sajnos ezt nem tudjuk kipróbálni. 
Lesz viszont belőle (ha életben marad és megnő) jó, nagy mulcstömegem és nem utolsósorban remélhetőleg szép, kis egymagvú tököcskék is nőnek majd rajta. 

Az előkertben a gyömbérgyökerek teljesen kinyíltak, csodaszépek és mellettük szintén kivirágzott a tavaly LIDL-ben vásárolt szibériai írisz is (Iris sibirica 'Blue king'). Úgy is írhattam volna, hogy a huszadszor vásárolt... sokáig vacakoltam vele, amíg sikerült életben tartani, de már van belőle 2 is (mármint kék). Ez, amelyik már nyílik, egy még nem virágzik, azt az idén neveltem és van egy harmadik is, amit szintén Blue king-nek vettem, de valami csoda barnás színe van, nemsokára az is kinyílik. Egyébként nem bánom, hogy nem ez a kék lett, mert így annak az árán jutottam egy egészen különleges szibériai íriszhez.
Jah, és van egy negyedik is, aputól kaptam, mert neki is van a kertjében és ősszel abból hozott egy tövet, de nem teljesen ugyanolyan, mint a bolti, szóval most bőség van! :) 

Ezt kaptam aputól. 

Ezek sima, magas íriszek. 

Ez is egy csoda, az igaz, hogy ilyet nem rendeltem, ki tudja melyik helyett jött. Elég sok nem maradt meg anno, nem is rendelek azóta semmit abból a webáruházból. Nem mintha nem tetszene, mert gyönyörű, inkább a  sok nem életképes és rettentően pindurka, fonnyadt, rosszul kinéző gumó miatt ábrándultam ki. Annyira szét voltak darabolva, hogy minél több eladható legyen belőlük, hogy szerintem amiatt nem voltak életképesek, de hozzáteszem, hogy az én talajom se kedvezett a túlélésükhöz. Ezért is nem írom, hogy melyik áruda volt. 

Harangláb, annyira tetszik a formája. 

Ez pedig egy csodaszép, kék gólyaorr. 

Leszedtem az összes fagyvédő takarót a palántákról a veteményesben, ha ezután is lesz még fagy, akkor már úgyis mindegy.
Kiültettem az összes paradicsomot, a zellereket, a paprikákat, a póréhagymákat és a padlizsánokat is, a virágos kertbe pedig kiköltöztek a Kleopátra tűje palánták. 

A zellereket beültettem a paradicsomok közé.

Itt a jobb oldalon van még hely, oda majd az okrákat fogom kiültetni. 
Egyébként az összes nagyon erősen be van öntözve, csak nem látszik a vastag fűnyesedéktől. 

A paprikák mellé húztam mély árkokat, abba fogom önteni a vizet, amikor locsolok. Így nem fog annyira megkeményedni a talajuk, nem kell annyit kapálni sem. 
Az ágakkal a bazsalikomok helye van letakarva, mert a cicák mindent széttúrnak. Több helyre is vetettem, sok bazsalikomot, de még nem nagyon látom a nyomát, az igaz, hogy nem is csoda ebben a hideg időben, a bazsalikom a meleget szereti. 

Az endívia salátáim... nem is tudom... nekem eddig nem hasonlítanak endíviára, de tény, hogy saláta. :))))
Van mellettük egy körömvirág növendék is, a bal oldalon pedig egy mizuna növekszik. 

Még benn vannak a kis fóliaházban a dinnyék, az uborkák, az okrák, a pepino és a citronellák, az alagsorban a chayote tök, a lakásban pedig a gyömbérgyökér, de lassan kihordom az összeset. Lesz, ami lesz. 

Újra próbálkozom az Ilex Crenata szaporításával is, eddig nem sikerült, se tavaly tavasszal, se az őszi dugványaim nem gyökeresedtek be. 
Most loptam az ötletet az indonéz sráctól, Alex-től, akit a YT-on követek, ő úgy szaporítja pl. a bors cserjéket, hogy beáztatja cukros vízbe egy időre, aztán beülteti a cserépbe és bezacskózza. 
Na, hát ugyanezt csináltam az Ilex dugványaimmal, 3 cserépben van 3 nagyobb és mindegyikben több kicsi hajtás. Így még nem próbáltam, meglátjuk mi sül ki belőle. Ha sikeres leszek, akkor lesz egy rakás Ilex-em, ha nem, akkor is meg kellett metszeni. 
Sima dugványként eddig nem sikerült, akkor sem, ha tavasszal dugtam le, akkor sem, ha ősszel és vízben is próbáltam már gyökereztetni, az se sikerült. Márpedig valahogy biztos lehet ezt a növényt is szaporítani... majd rájövok. A neten csak annyit találtam róla, hogy félfás dugvánnyal kell ősszel, de nekem az nem működött. 

És akkor virágok. 
A kertben 3 helyen van pünkösdi rózsa, egy az előkertben, egy a szomszéd kerítése oldalában, egy pedig hátul a nagy virágosban. 
Sajnos az előkerti nem olyan szép, lassan elnyomja mellette a fehér bazsarózsa, az nagyon jól érzi magát azon a helyen. A másik oldalról pedig a kerti pletyka van mellette, de nem ásom ki, minden megsérülne, majd vagy összeszedi magát vagy megadja. Bár... lehet, hogy a pletykát majd megrítkítom kicsit a közelében. 

Ez hátul van a nagy virágosban, emellett is fehér bazsarózsa van, de ez itt szépen erősödik, pedig a bazsarózsa egyre hatalmasabb mellette, de van hová húzódnia, nem is fogok oda ültetni semmit. 

Emellett is bazsarózsa van, egy szép, rózsaszín, de hagytam közöttük elég helyet. 

Szintén most nyílik az erdei borkóróm. Magról neveltem, de tavaly nagy csalódás volt a virágzása, olyan csúnya, piszkosfehér virágot hozott, hogy nem voltam biztos abban, hogy megtartom. Az idén már van egy kis lilás beütése és szebb is, dúsabb is... maradhat. :)

Itt lakik a dzsumbujban.

Itt még nem nyílt ki teljesen...

... és kinyílva (rózsabogárral).  

A rossz idő se telt haszontalanul. Vasárnap ugyan semmi kedvem nem volt kimenni a kertbe, mert el volt borulva, hűvös is volt, a szél is fújt, de már rájöttem, hogy csak ki kell menni és úgyis úgy maradok. Elkezdek matatni itt, matatni ott és úgy belefeledkezem, hogy akkor jövök be, amikor már nagyon szomjas vagy éhes vagyok. 

Most is nekiálltam egy olyasminek, amit egy ideje halogatok, pedig sokat szépítene a kerten és kevesebb dolgom is lenne utána. 
Van egy kicsi rész a veteményes egyik szélén az ösvényen (ami egyelőre még nagyon rendezetlen), amit benőtt az ezüstös hölgymál. Hogy honnan jött be a kertbe, azt nem tudom, mert nem láttam itt a környéken sehol, de volt egy tenyérnyi kis telep, amikor idejöttem és meghagytam. Ma már elfoglal egy fél négyzetmétert is és nagyon örülök neki, mert alig van ki a földből, de nagyon jó talajtakaró. Lehet rajta taposni is, télen is megmaradnak a levelei, tehát nem csupaszodik meg a talaj. 

Azt olvastam róla, hogy kiválaszt valamit magából, ami miatt más növények nem élnek meg közötte. Nem tudom ez mennyire igaz, tényleg nem tudják elnyomni a gyomok, de évente egyszer azért ki szoktam takarítani, mert ahogy látom az ibolyát nem zavarja, de a fehér herét sem. Szoktam közte találni folyondárt is, de az valóban nem fényeskedik közte és puha gólyaorrot is, ez utóbbit nem zavarja szerintem az égvilágon semmi. 
Állítólag az USA-ba behurcolták valahogy ezt a növényt és nagyon veszélyes invazív fajnak számít, mert nagyon gyorsan terjed és már több száz hektár legelőt beterített és persze kaszálhatatlan, elgyengíthetetlen, nem csoda, ha rettegnek tőle. 
Itt nem terjed olyan gyorsan, szépen kúsznak a kis indái, amiknek a végén kis növényke fejlődik ki és szépen betakarja a talajt.

Ezért felkapáltam egy részt, a mélyebben fekvő gyökereket, mint pl. a pitypang gyökere késsel kivagdostam és beültettem a hölgymált a helyükre és jól belocsoltam. 
Mindig van kiszedni való is, mert úgy látom, hogy a megművelt részek felé gyorsabban igyekszik és ott nagyobbak is. Ezeket szedtem ki és  ültettem el. 
Hosszú menet lesz, amíg az egész ösvényt ki tudom majd takarítani és beültetni, de megéri, mert utána már csak a veteményes felé kell kordában tartanom és be lesz borítva az ösvény és még nyírni se kell. 

Itt látszik, hogy ahol szárazabb, ott az ezüstös, szőrös  levélfonákját fordítja a nap felé, így védekezik a nap ellen.
Nem száradt ki eddig a legnagyobb aszályban sem, legfeljebb kicsit összesöndörödnek a levelei, de mindent kibír. 
Majd szépen haladok vele tovább és lesz egy klassz, ezüstös-zöld ösvényem. 

Így néz ki közelről. 

A másik nagyon jó talajtakaró, de az árnyékos helyekre való inkább, a pénzlevelű lizinka. 

A másik, ami majdnem készen van az a cserjés melletti ösvény szegélye. A végében nagyon nagy a fű, majd előbb le kell vágnom, de vasárnap nem akartam zúgatni a gépet. Még egy téglát fogok letenni, lezárandó az egészet és akkor ez is megvan. 

Majd úgyis benövik valamennyire a növények, a bal oldalira már rá is terjeszkedett a napvirág cserje. 

Illetve még egy dologgal elkezdtem rendezkedni valamit: van egy pár, fal bontásból visszamaradt tufakő is, amiket megtartottam. Ahogy a téglaköveket raktam le, kijött egy csomó föld és beszórtam a kövek közé, aztán  még szórtam bele kavicsot és a tufakövek mállásából keletkező morzsalékot és darabokat is. 

Ez egy nagyon száraz és elég napos rész itt, persze ha a tufakő megázik, tartja egy darabig a nedvességet, de ebből inkább gyorsan ki fog szaladni a víz. 
Arra gondoltam, hogy teszek bele kövirózsát, kőfali pintyőt, délszaki kutyatejet és pázsitviolát, esetleg egy pici telep réti szegfűt, aztán meglátom melyiknek lesz benne ereje szaporodni. 
Ezek mind napimádók és nagyon szárazságtűrők. 
Varjúhájakat nem akarok, mert azok nagyon terjedősek, elég velük birkózni a sziklakertben. 
Ha benövik a növények, akkor a tufa se fog olyan gyorsan mállani, illetve mire szétmegy, addigra már be lesz terítve a növényekkel és egy szép kis élőhely lesz. 
Majd mutatom úgyis, hogy mi lett belőle.