Apu hív a minap telefonon, hogy menjek át, mert adna valamit, nézzem meg, hogy kérem-e, mert akkor át is hozza. 
El nem tudtam képzelni, hogy miről is lehet szó, mentem, néztem.
Apu - ugyan beköttette a gázt - mégis fával fűt, mert nem tud megbékélni azzal, hogy kihűl a víz a radiátorban és aztán újra melegszik, na meg fázik is. 
Hozzá van szokva, hogy állandóan meleg van, nagyon szereti a meleget, ezért inkább bajlódik a fával. De nem ám, hogy hasított fát rendel, hanem méterfát, aztán szervezi, hogy vágják neki össze, aztán hasogassák össze, de ha esik 3 szem eső, akkor szó nélkül nem jönnek, vagy ha kevésnek találták a páleszt, akkor se... illetve ha kifizeti a napi melót, akkor másnap már nem olyan fontos a pénz annak aki ígérte és simán nem jön el. 

Nem is értem, a média állandóan a mélyszegénységről harsog, de nem ezt látom, én itt a környékben azt látom, hogy dolgozni nem nagyon akar senki, könnyű munkáért kéne a potya pénz, ha kapnak kis pénzt akkor elmennek piálni. 
Én pl. azért kezdtem el a beomlott veremmel bajlódni, mert nem találtam eleven embert, aki nekiállt volna egy csákánnyal, hogy szétbontsa. 
De semmi olyan munkára se lehet találni senkit, ami kis bíbelődéssel járna, amihez kéne szépérzék, odafigyelés, valódi odaadó szakértelem, nem. Egyszerű sablonmeló, gyorsan végezhető, hogy kipörögjön és jöjjön belőle a zseton mihamarabb. Ennyi ma Magyarországon a szolgáltatási szint. 
Akik magasabb minőséget kínálnak és végeznének, azok is komplex melót akarnak, ergo mindent is ők akarnak csinálni, persze aranyáron. 
Na mindegy is, nem erről akartam beszélni, hanem, hogy apukám - ugye - nekiállt fát hasogatni magának és talált pár lyukas, korhadó  közepű fatörzsdarabot. Kiütötte belőle a közepét és lett nekem két csodás lyukas fatörzsem a kertbe. Még csak le vannak téve, majd előkészítem nekik a helyet, az egyikre már tudom is, hogy a kövirózsa tálamat fogom rátenni. 

Ez egy május 7-i kép a kövirózsa tálról, azóta feltöltögettem a széleit homokos földdel, hogy a kövirózsák feljebb tudjanak rajta mászni. Azt szeretném, ha idővel, ahogy növekszenek, ne is látszódjon a tál széle sem. 

Herkuló azonnal birtokba vette a fatörzseket. :))

Növendékeket mutatok még. Ez a kettő közül az a mocsári hibiszkusz, amit benn a kertben ültettem el, pontosabban átültettem és ilyen szépen hajt ez is. 

Nagyon szépen nőnek az Írország harangjai ősszel szétszóródott magjaiból kelt ki magoncok is, de vannak ott sárga, narancssárga és piros Cosmos magoncok is. 

Ez pedig a tavaly erdőből hozott dugványomból kihajtott kis cserszömörcém. Többet is ledugtam a földbe, de csak ez az egy gyökeresedett be, nagyon remélem, hogy megmarad. 
Átültettem az "iskolából" az életfák alá, remélem nem lesz neki túl savanyú a talaj. Mindenesetre adtam nem kevés hamut a gödrébe az ültetéskor. 
Azért itt kapott helyet, mert állítólag nagyon bírja a szárazságot és az a hely bizony száraz. Most egyelőre még öntözni fogom, amíg meg nem erősödik, aztán majd meglátom, mit tud ezen a helyen produkálni. 
Fel vannak vágva az életfák ágai, hogy el lehessen menni alatta, ezért a cserszömörce itt kap reggeli és délutáni napot is. 

 És Böbike a fotelben huncutkodik. :)

1 fok volt kinn ma reggel... május 16-án... nem is emlékszem ilyen vacak, hideg májusra. Illetve talán 2023 májusa volt nagyon ronda (akkor már írtam az időjárást), de ennyire nem volt hideg, hanem inkább csak hűvös, borús volt, rengeteg esővel és a kertben nem fejlődött semmi jól, még ennyire sem, mint most. 

Az összes macska kinn töltötte az éjszakát, Böbike 1 fokban nem szokott kinn maradni, még elő se került, szerintem bebújt valahová és vacog. Benn meg megy a fűtés, mert nem fogok 18 és fél fokos házban ücsörögni. 
Le kéne már szigeteltetni az egész házat.  

Tegnap kimentem reggel fotózgatni és úgy maradtam. :D Mármint a kertben matatva. 
Kiszedtem egy csomó folyondárt a sziklakertből. A piros (most éppen sárgászöld) kövirózsák környékét szoktam szisztematikusan tisztogatni, mert azt szeretném, ha beterítenének ott egy szép, nagy darabot. 

Aztán kiszedtem mindenhonnan a sziklakertből a folyondárt, aztán odébb mentem kicsit és láttam, hogy az egyik pázsitviolámat is szinte beterítette már, illetve nagyon belenőttek a borzaskaták is, de amíg kicsik voltak, addig nem tudtam kiszedni belőle, most kiszedtem. Csak úgy a növények mellé (főleg a törpefenyő köré, az épp csak látszik a képen) fektettem a kiszedett növényeket, majd visszakomposztálódnak. 

Aztán kiszedtem a folyondárt még egy részen, ahol majd folytatni akarom a szegélykövek lerakását, tulajdonképpen egy csalán állított meg, mert nem volt rajtam kesztyű. Nem is tudom hogy történhetett ez meg, soha semmit nem csinálok kesztyű nélkül, olyanok is lettek a kezeim... ilyenkor aztán súrolom, hogy kinézzen valahogy. 

Aztán észrevettem, hogy a nagyobbik bugás hortenziámnak az egyik ága sárgás, rögtön kapott is egy nagy adag vizet tápoldattal.  Megöntöztem a nemrég kiültetett egynyári virágokat is, felforgattam a cserepeket a tökfélékről és a paradicsomokról, amiket a fagyok ígérgetése miatt tettem rájuk. 

Ránéztem az egyik japán juharomra is az Árnyas kertben, szegény nagyon megfagyott április elején a nagy fagyokban, de azért kínlódik, hogy életben maradjon, neki is vittem egy nagy kanna vizet tápoldattal és lemetszettem róla az elfagyott ágakat, ágrészeket amik már nyilvánvalóan nem élnek. 
Itt még az elfagyott ágakkal van, nem tudom lesz-e még ebből valami. 

Ennyit a gondtalan fotózgatásról a kertben. :)))))
Egyébként jó, hogy megcsináltam, mert napközben többször is esett és eső után már nem jó a nedves fűben matatni. 

Újak nem nagyon nyílnak még, de a gyömbérgyökéren egyre több virág van, nagyon szép. 

Haranglábak még mindig. 

Bolgár nektárhagyma.

Díszhagyma. 

Haranglábak.

Magas varjúháj, nagyon dekoratív egész évben. 

Szellőrózsák.

Tegnap megint a verem körül mókoltam. Felvilláztam a maradék részeket, illetve úgy gondoltam, hogy kicsivel kijjebb terjesztem azt a részt, ezért letakartam egy szétszedett papírdobozzal, mert nagyon kemény volt, ott már nem volt erőm villázni. Azért ez 40 éve parlag, nem egyszerű feltörni. 
A doboz alatt pár hét alatt majd szépen megpuhul és könnyebben kiszedem a gyomokat is. 
Tettem be 4 cementlapot is, hogy ne taposgáljam össze, hanem így van mire lépnem. 

Hordtam ki a beomlott részt eltakarandó fákat is, amik évek óta be vannak rakva, mivel azonban nem tüzelek fával (csak kerti sütögetés/főzőcskénél), így nem nagyon fogy. Hát... ez aztán a rovarhotel! Valamik szerte-széjjel furkálták már ezeket a fákat, jó is, hogy kivittem belőle. Majd szépen elkorhadoznak ott a kertben, én meg pótolom, amikor összeesik a rakás. 

Vettem ki a kert másik részéből pénzlevelű lizinkákat is és beültettem a felvillázott részbe őket, hadd induljanak el talajtakarónak. A lizinka nagyon szépen fedi a talajt, tartja a nedvességet és nagyon, de nagyon mutatós is. 
A szárazabb részekre, a verem tetejére vittem át a sziklakertből kőfali pintyőt, az kb. mindenhol megél és az is nagyon mutatós és gyorsan növekszik, egy pár kövirózsát és kakukkfüvet. 

Beültettem 3 tő rózsaszín kínai szellőrózsát is, bedugtam egy letört szárat egy magas varjúhájból és átültettem oda két ernyős verbénát, mert magasra nőnek és hadd takarjanak már a nyáron, amennyit lehet.
Vittem át a püspöksüvegből is két tövet  az árnyékos részére.  Aztán majd meglátom, ahogy alakul és növekszenek benne a növények, hogy mi maradhat. 

Ez a verem túloldalán lévő madárbirs, alatta meténg... ezek marha jól érzik együtt magukat, a madárbirs méteres-másfél méteres ágakat növesztett, elterül a fél "domb" tetején és belepi a meténg, úgy emelgettem ki belőle. 
Olyan sűrű, hogy reménykedek, hogy ezt már nem tudja a tarack elnyomni. 
A túloldala van legyomirtózva, ott a tarack kipusztulni látszik, de nem még nem akarok előre inni a medve, akarom mondani a tarack bőrére. 
Egyelőre nem ültetek bele semmit, még kivárok. 

A püspöksüvegből további 4 tövet ültettem át a hólyagvessző mellé. Egészen szép, sűrűvé kezd válni a környezete, a tavasszal átvitt árnyékliliom is nagyon szép, a mellette lévő erdei kutyatej is és hatalmas telepet képez már mellette a füzérajak is.

Nem messze tőle van egy szárnyas kecskerágó, ami ilyenkor nem nagy szám, de ősszel olyan pirossá válik, hogy csak úgy tündököl a kertben. 
A kecskerágó mellett van még hely, oda még nem tudom, hogy mit ültessek... nem tudom mekkora lesz a kecskerágó. Egyelőre takarva van levágott fűvel az a rész (is). 

A végére azért mutatok szépet is, ugrunk egyet a kert elejébe, így néz ki az Árnyas kert most.