Tegnap végül csak kiderült végre, hogy mi a baja Herkulesnek. Kitettem neki a reggelit és beleharapott, aztán a falattal a szájában elszaladt és nem mert visszajönni a kajához. 
Még akkor is azt hittem, hogy a hely a probléma, hogy biztos a kóborok ellátták a baját és nem mer enni. Annál is inkább, mert lenn a cicadobozokba se ment bele egy ideje. 
Tegnapelőtt lenn evett a dobozok mellett, ez is a teóriámat erősítette, akkor még meg tudta enni a kaját, 2 dobozzal is megvett. A hátán is van egy nagy seb, ami már gyógyul, az is biztos verekedés "eredménye".

Viszont tegnap a kitett kajához nem mert mégegyszer hozzányúlni, de az ablakból se ment el. Gondoltam megkínálom a Böbe maradékával és amikor nekiesett és szó szerint felordított a CicaÚr, amint beleharapott az ételbe, akkor jöttem rá, hogy a biztos a fogához ért a falat és fájdalmas lehetett neki. Pedig ez puha, nedves eledel volt, de ezt se tudta megenni. Szegénykém, bizos azt hitte, hogy a kaja okozza neki a fájdalmat, biztos ezért nem nyúlt hozzá többé már utána. 

Teljesen kétségbeestem, hogy most mi lesz? Végül készítettem neki cicakaja turmixot, a dobozos kaját pici meleg vízzel leturmixoltam, ilyenből két dobozzal rögtön elnyallintott. Herkulesnél  bármi is történjék, az étvágya az töretlen. :))))  

Aztán úgy voltam vele, hogy most már tényleg lesz, ami lesz, a CicaUrat muszáj lesz megfogni és elvinni az orvoshoz, mert azt nem fogom végignézni, hogy lassan éhenpusztul, ha nem tud rendesen enni, meg biztos a foga is fáj, ráadásul jönnek az eszméletlen fagyok és ha nem megy be egyik dobozba se, akkor meg is fog fázni, ha meg nem fagy. 

Kitettem a lépcsőre a cicahordozó dobozt, kinyitottam az ajtaját és a CicaÚr kb. 5 perc múlva benn is volt... szerintem tudja, hogy segítségre van szüksége. Nem is jött ki a hordozóból, de ez még délben volt, a doki meg csak 4-től rendelt. 

Ott hagytam egy darabig, benne volt vagy egy órát is, a hordozó ajtaja nyitva, de azt gondoltam, hogy ez hideg neki ott a lépcsőházban, ezért bezártam a dobozt és bevittem őt a pincébe, ott jó meleg van. Nem a földre tettem, hanem bevittem az egyik szigetelt cicadobozt és annak a tetejére tettem. Lementem kb. másfél óra múlva megnézni... aludt. 
Attól tartottam, hogy majd bepisil-kakil nekem és ha emiatt ki kellene venni, akkor nem tudom őt elkapni és visszarakni, de úgy voltam vele,  hogyha szarosan is, de elviszem az orvoshoz, mert most megvan és nem biztos, hogy lesz másik alkalom, hogy nyakoncsípjem őt. 

Aztán elmentünk a dokihoz, jó sokat kellett várni és a fogával sajnos a doki most nem tudott mit kezdeni, de megnézte, hogy nagyon fogköves és azt is megtalálta, hogy melyik foga fáj. Nem volt egyszerű menet a CicaUrat megtartani, a szegény asszisztensnő megküzdött a macsekkel rendesen.
Mint kiderült, macskanáthája is van és a szeme is nyavalyás lett, lázas is volt egy kicsit. Nem csoda, ha megfázott, mert nem ment be a dobozokba napok óta.
Kapott szurit a láz és fájdalom ellen, illetve anitibiotikumot. El kell majd mennem még kiváltani a szemcseppet  is amit kapott, de hogy fogom neki becsepegtetni a szemébe, azt nem tudom. A doki is azt mondta, hogy sok szerencsét kíván hozzá. :)))))

Amikor hazajöttünk, bevittem a CicaUrat a pincébe és mire visszaértem hozzá (vízzel és némi nyallintani való kajával), addigra kijött a hordozóból és meg is simogattam. Persze nem volt hová mennie előlem, mert a pince előterében csináltam neki helyet, az meg elég kicsi, de meleg, mert ott mennek a fűtéscsövek. 
Tűrte a simit, abban reménykedek, hogy megszelídül kicsit és akkor majd be tudom vinni, hogy a fogát is megcsinálják és azt mondta a doki, hogy az ivartalanításra nem is kell bejelenteni, azt kandúrnál a sima rendelésnél is megcsinálja, de szerintem ha már altatják majd, akkor szeretném egyszerre lerendezni. Csak majd meg kell őt fogni, mert azt nem hinném, hogy a hordozóba mégegyszer bemerészkedik. Bár tegnap este otthagytam neki nyitva, hogy akár bele is feküdhessen és hogy elfelejtse a hozzá fűződő élményeit. Az is jó, hogy - ugyan nagyon nehéz volt őt kiszedni a dokinál a hordozóból - a vizsgálat után oda menekülhetett vissza, akkor az volt neki a menedék. Remélem, hogy - minden dokis viszontagsága ellenére - a CicaÚr úgy is raktározta el az emlékezetében, hogy az egy biztonságos hely számára. 

Most viszont 10 napig szedni fogja a gyógyszerét (antibiotikumot), addig nem csinálunk semmit, ha kell, akkor addig turmixolni fogom neki a kaját és 10 napig szelídíteni fogom még.  
Kerül amibe kerül, de rendbe akarom hozatni ezt a cicát, olyan sokat szenvedett már, most látom a lehetőséget arra, hogy sikerülhet. 
Elza is hogy nézett ki, azt hittem nem lesz macska belőle, most meg egy szép CicaAsszonyság. Kicsit dagi mostanában, de majd tavasztól leszaladgálja, akkor már sokat vannak kinn. 

Reggel az első utam a pincébe vezetett, de minden rendben van. Vittem neki turmixolt kaját megint, benne a gyógyszerrel, gond nélkül benyalta. 
Az szokatlan volt neki, hogy ott lépkedek, kicsit rendezkedtem és a  madarak kajájáért is be kellett mennem a belső helyiségbe, de a CicaÚr maradt a helyén. Simiztem és nagyon élvezte. Dorombolt és hozzám is simult, azt hiszem megvan végre a Cicaúr, már nem aggódok, hogy el tudom-e vinni legközelebb a dokihoz. :)
Pisi-kaki nyomát nem látom, pedig - egyelőre almosdoboz híján - egy papírdobozba tettem neki almot, majd azt is venni kell. 
Próbáltam kiengedni, hogy a dolgát elvégezze, de nem akart kimenni. Hagyom őt benn, majd időnként megnézem, hogy mit csinál és ki akar-e menni. Amíg ilyen hideg van kinn, nem is bánom, ha benn marad a cica. 
Majd ez is ki fog alakulni, majd megtanulja, hogy ki lehet menni és vissza is lehet jönni. Okosak ők, mindent megértenek egy idő után. :) 

Ez a CicaÚr ősszel:

Jól seggre estem reggel a kertben. 
Kimentem, hogy megint betakarjam a kutyatejeket, mert jönnek a nagy fagyok, de annyira csúszik minden, mint a korcsolyapálya, de nem jég, hanem sár.  Szerencse, hogy guggoltam és úgy csúsztam el, így nem ütöttem meg magam, csak kicsit nehéz volt felállni a sárban. :))))
Muszáj letakarni a növényeket. Sajnos tavaly tavasszal is lefagyott (akkor még csak egy kutyatejem volt). A tavalyi szárakon hozná a virágait, tehát fontos, hogy megússzák a fagyokat. Nem tudom, hogy így majd képesek lesznek-e megmaradni, mert -11 fokot is ígérnek, de én megtettem a védelmükben, amit meg lehetett tenni. 

Ilyen az 'Ascot Rainbow', amikor virágzik, nem szeretném elveszíteni.  Ráadásul az idén már sokkal nagyobb, tavaly ennyi maradt belőle csak. 

 Bajban vagyok a macskákkal is. Herkules csak fogy, olyan könnyű már mint a pihe. A hátán van egy seb, de gyógyul, nem gennyed, nem az a baj, hanem szerintem ez most lelki ügy. 
Azt gondolom, hogy megtámadták a kóborok és Herkuló elveszítette az uralkodói státuszát az udvarban. Egy ideje figyeltem már, hogy nem megy be a dobozba, pedig eddig az összes dobozban lakott. Hol az egyikben, hol a másikban, de nem engedett oda senkit, pedig van kinn 4 doboz is. 
Azt is meg kell hagyni, hogy a CicaÚr nem kicsit önző...
Pár napja be volt húzódva a száraz falevelekbe egy olyan részen, ahová nem esik be az eső. Be akart jönni a verandára is párszor és - utólag nézve - szerintem segítséget kért, csak nem értettem mit akar, azt hittem Elza után ácsingózik, mert szokott. 
Ma reggel vált számomra is egyértelművé, hogy mi lehet, mert nem merte megenni az ételét. Elkezdett enni, de két perc múlva azt vettem észre, hogy a MókaKépű zabálja Herkules kajáját és szegény Herkuló vissza se mert jönni, akárhogy hívtam. Csak ült a tető szélén és nézett, végül elment. 
Lementem utána, az autó alatt kuporgott... vittem le neki kaját, két dobozzal is. Igazítottam a dobozokon, az egyikbe tettem ki egy nagy darab vastag, gyapjú-szerű takarót, ami maradt a növényekre vett takaróból. A legtélibb dobozban is megigazítottam a takarót, de majd amikor nagyon hideg lesz, szeretném őt bevinni a pincébe, nem tudom, hogy majd sikerül-e. Kicsi az esélye, ez a cica itt lakik ötödik éve és nem szelídült meg.  

Nagyon bánom már, hogy adtam a kóboroknak is enni. Nem is biztos, hogy kóborok, de az biztos, hogy mindig éhesek és most már válogatnak is. Ők nem azt kapják, amit Herkules, hanem olcsóbb kajákat és most már nem jó nekik.
Szerintem Böbét is ők bántották, bár az bőven lehetett Elza is, mert tőle nagyon fél Böbike. 

Most a fagyok előtt már nem szüntetem be a kajáltatásukat, de utána csak szárazat fogok kitenni és ha nem eszik, akkor úgy jártak. Az nem lehet, hogy az én cicáim tiszta stresszben vannak, mert ezek itt eluralják az udvart. Arról nem is beszélve, hogy nem tudom és nem is akarom  6 macska kajáját finanszírozni, mert baromi sokba kerülnek.
3-at fogadtam be, róluk gondoskodom is, de a többi el fog innen szokni, vagy így, vagy úgy. Most megint nagyon elegem van belőlük! 

Így még nem voltam, hetekig válogattam az évelő virágmagokat a Kincsesligeten és nem tudtam eldönteni, hogy mit rendeljek. Felvettem a kedvencekbe, át a kosárba,  aztán olvasgattam róla és töröltem. Mert vannak virágok, amik tetszenének, de elég sokról írják azt, hogy érdemes tópartra ültetni, én meg nem akarok nagyon vízigényes növényeket. Az igaz, hogy tavaly volt eső dögivel, de nem lesz ez mindig így és már most is vannak olyan növényeim (pl. a hortenziák), amik szeretik a nedvességet. Így töröltem a csinos gerlefejet, a kínai zergeboglárt és még párat.

Ugyanakkor nem tudom mennyire kell hinni a leírásoknak, mert pl. a kínai hamuvirágot is nagyon "iszákosnak" írták le, de 2022-ben azt a nagy szárazságot jobban bírta, mint a medveköröm. 

Ami miatt még hezitáltam az az, hogy az idén nincs új, feltört terület a kertben (a sok eső miatt), nem lenne hová ültetni. Már így is zsúfoltság van, mert rengeteg fajta növényt ültettem. Elsősorban arra mentem rá, hogy minél nagyobb legyen a fajtaválaszték a kertben, de nem igazán volt tervezett az ültetésem. 
Egyrészt ahogy haladtam a parlagfeltöréssel, úgy ültettem be az üres helyeket, másrészt itt-ott kissé túlságosan is benőtték, ezért újra fogom tervezni, kellenek a sétányok a kertben, de erről már írtam. 

Végül csak megrendeltem őket, majd csinálok nekik helyet. Majd palántát fogok nevelni, az se baj,  ha csak ősszel ültetem ki, addig meg csak tudok még csinálni helyet. 

Macskamenta alacsony - Nepeta mussinii (faassenii), - a macskamentát azért rendeltem, mert ami nekem van, az nem szép. Ez remélhetőleg az a szép, kék virágú lesz, amire eredetileg is vágytam. 
Keleti mák évelő színkeverék - Papaver orientale-hybr. 'Pizzicato',
Erdei tündérfürt - Aruncus dioicus,
Őszi napfényvirág vörös árnyalatok - Helenium autumnale 'Helena Red Shades', - tavaly a sárga már nagyon szép nagyra nőtté s fantasztikus színfoltot adott az éppen pirosodó tűztövisek mellett. 
Chilei gyömbérgyökér kárminpiros - Geum chiloense 'Mrs. Bradshaw', - van már itthon Geum, de korallpiros és sehol nem tudtam szert tenni tavaly más színekre. Ezért jön most ez és még a lista végén lesz egy sárga is. 
Nagyezerjófű - Dictamnus albus var. purpureus,
Árvalányhaj - Stipa Tenuissima 'Pony Tails', - árvalányhajjal már próbálkoztam, de nem sikerült, valószínűleg nem volt jó a mag. 
Hosszúlevelű veronika 'kék árnyalatok' - Veronica longifolia 'Blue Shades', - ez is érdekes lesz. Tavaly a virginiai veronikával próbálkoztam, egy se kelt ki. 
Csomós harangvirág színkeverék - Campanula glomerata 'mix', - csomós veronikát eddig nem vettem, mert úgy voltam vele, hogy olyan gyakori virág, csak sikerül kérni valahonnan, vagy cserélni, hát nem sikerült. 
Vörös méhbalzsam színkeverék - Monarda didyma 'Panorama mix', - őszintén remélem, hogy lesz közte piros is, szeretném pótolni, amit tavaly sikeresen kinyírtam. 
Arkansasi csillagmeténg - Amsonia hubrichtii,
Chilei gyömbérgyökér dupla napsárga - Geum chiloense 'Sunrise'. 

Arról is írtam, hogy amiatt is átrendezésre lesz szükség, hogy rohamosan nőnek a cserjék. Eddig az üres helyeken évelők voltak, de ahogy a cserjék növekednek és vetik az árnyékot maguk alatt-körül, úgy lesz szükség másféle növényekre a környezetükben, a meglévőket pedig új helyre kell majd ültetnem, ami - ugye - most nincs. 

Csináltam pár fotót az ÁrnyasKert végéről is, mert azt is el akarom rendezni az idén. Csupa moha lett megint, van ott két nagyon öreg szőlőtőke, amiket ki fogok vágni és a kis szilvafát is. 3 szilvafa van, mind nagyon beteg és bár tavaly rogyásig voltak szilvával, egyet fogok meghagyni. Azt megpróbálom lekezelni és meggyógyítani, a másik kettőnek mennie kell. 
Amikor lefagynak, akkor csak a helyet foglalják ott nekem, amikor tele vannak, akkor nem tudok mit kezdeni annyi gyümölccsel, tavaly is apuék szedték le végül azon túl, hogy főztem lekvárt is, raktam be befőttet is és apuék is mindezt, plusz még egy rakás cefre is lett belőle. Nem kell ennyi, majd kerül a helyükre más. 

Persze azért vannak itt is növények, a kép bal oldalán a földön heverő szárak mutatják a narancssárga sásliliom helyét, a többi viszont üres. 
Sajnos a szomszéd kerítése nagyon dől befelé, de semmi esély arra, hogy megcsináltassa. Ott vannak még nagy bőrlevelek is, de azokat szerintem ki fogom szedni és a helyükre fog kerülni a tündérfürt. Jó magas növény, nem kell majd látnom tőle a dőlő betonfalat, mégse cserje. Ha egyszer valaki mégis megcsinálja azt ott, akkor simán kiszedem a növényt, átültetem addig, cserjével ezt nem tudom megtenni. Télen ugyan nem takar, de télen nem is vagyok kinn és a szomszéd se. 

Itt is rajzolgatok mostanában, hogy majd hová kerüljön az ösvény. Praktikusan akarom őket vezetni, hogy könnyen járhatók legyenek a kert többi része felé. 
Sajnos be kell látnom, hogy nem vagyok elég fantáziadús, amikor kertet tervezek, valamiért nem tudom egészben látni és úgy tervezni. Ilyen kis részletekkel haladok, ahogy kiismerem a klímáját. 
Ennek a kertnek elég sokféle klímájú része van és a talaja is változatos. Jól át kell gondolni, hogy mit hová.
De jó lenne már nekilendülni! 

Itt elengedtem a borostyánt, hogy takarja be a talajt, de folyton szaggatni kell, főleg a kőfalról, hogy ne másszon át a szomszédba. Lehet, hogy fel fogom szedni, mert idővel már karbantarthatatlan lesz. Így is hatalmas, látszik, ahogy az utolsó életfára fel van csavarodva a törzse. Jó vastag, teljesen ellepte már az életfát, de azt hagyom ott, szeretik a madarak, el tudnak bújni benne, vagy fészkelni és tele van terméssel is nekik. Szeretik megenni. 

Ez a sarok nyáron ilyen volt: 

Itt is látszik, hogy nyáron nem olyan üres ez a rész, ami nagyon füves, az kerül majd betelepítésre az idén.