Éljen, már megint esett a nyomorult eső. Valaki adjon kalapokat, szeretném feldobálni... csak mert olyan rég volt már eső. Esne már bele a frász, de komolyan. 
Tegnap délután leszakadt egy akkora eső, hogy megint minden csupa sár lett, sőt szerintem éjjel is eshetett, mert nagyon vizes, sáros volt a reggel is.

Tegnap reggel korán, amíg jó hűvös volt, kimentem és felkapáltam a veteményes közepén húzódó ösvényt végig. Benne hagytam a füvet, majd szépen visszakomposztálódik a talajba. Remélem mindent elvagdostam és az eső után nem áll vissza semmi. 
Kicsit később felkapáltam a kiszedett bordó ágyásának a másik felét is. Egész szép nagyra nőtt Új-Zélandi spenótok voltak benne, azokat leszedtem, csináltam belőle délután (ha már esett) tejszínes spenótos-gombás mancsot tésztára. A gyökereit pedig kikapáltam, mert egy másik részen nő már, nem kell, hogy mindenütt legyen a kertben. 

Kiültettem egy fejes káposzta palántát (ma reggelre kilökte valami, újra be kellett dugni a földbe), a többi még nagyon kicsi, és 5 db lila káposztát is, de abból is hagytam még palántát, ha hamarabb megenné valaki, mint ahogy én szeretném. Reggelre egyet pótolni is kellett, nyomtalanul eltűnt, ahogy két bimbóskelt is pótolni kellett.
Ha picit felszáradna a föld és legalább pár nyavalyás napig úgy tudna maradni, akkor jól körbeszórnám fahamuval őket, de most még nem érdemes, minden csupa víz.  
Vetettem melléjük egy sor büdöskét is, egyrészt védelemnek, másrészt szeretném, hogy legyen a kertben büdöske. Majdnem mindet megették a csigák. 
Az idén először a talajba vetettem őket, de soha többé.  
Sokkal jobb palántát nevelni belőle és a szép nagyokat kiültetni, azt sokkal jobban meg is tudom védeni 

Kiültettem a piros cékla palántákat is, az se lett elég, ezért kiszedtem a felmagzott salátákat (végül is van még magom, majd jövőre hagyok magnak) és a helyükre vetettem egy sor céklát. 
Van amikor nem fogy a cékla, de most a savanyú is elfogyott és a cékla csatni is, amit még tavalyelőtt raktam be, elhasználtam kevert sütikbe. Belekeverem a tésztájába és nagyon finom. Almát is szoktam belereszelni és/vagy répát (a sütibe), sőt a sárga céklát is ezért szeretem, mert  azt is ugyanígy lehet használni. Van amikor eleve reszelt almával együtt teszem el. 

Aztán áthelyeztem a kis fóliaházikót a terasz árnyékos oldalára, mert még most is van benne egy csomó minden és a jövő hétre még 35 fokot is ígérnek, nem szeretném, hogy megégjenek benne a növények. Így csak a késő délutáni nap fogja érni, az se sokáig. 
Sőt még van is benne új vetés is, mert vetettem tegnap délután még római salátát és bordó lollót, utóbbi nagyon ízlik nekem. Nem is vagyok abban biztos, hogy túl sok hagyományos salátát fogok vetni a jövőben, legfeljebb főzeléknek, mert azt nagyon szeretem. De ez a bordó lolló, ez eddig nálam mindent vitt salátaügyileg. 

Aztán még a hátralévő hagyma-répa ágyást szerettem volna kigyomlálni és egy kalap alatt kiegyelni a répát, de csak a feléig jutottam, mert bekergetett az eső. 

Nem tudom egyébként, hogy altató volt-e az esőben vagy mi, de délután rám jött az álmosság és ledőltem kicsit... úgy is maradtam, hét óra körül keltem fel és ehhez képest egész éjjel aludtam és reggel se ébredtem olyan korán, mint szoktam. És most kipihentnek érzem magam, nem túlaludtnak. 
Úgy tűnik elég komoly alvásdeficitem volt már. 
Böbike nagyon élvezte a délutáni lepihenésemet, rögtön hozzám húzódott, aztán még be is takartam magam, mert fáztam, ő meg rögtön befészkelt a takaró alá és úgy aludtunk együtt. 

Elza meg ma reggel nagyon összeverekedett a Nyenyerével, tele van kitépett szőrökkel a lépcsőház, majd fel kell takarítanom. Máskor is volt már ilyen, csak nem tudtam, hogy kik marakodtak. Érdekes egyébként, a Nyenyere nagyon liliputi cica, de bátor. Nem adja meg magát, pedig Elza egy tank. Az lehet a baj, hogy a lépcsőház már Elza és Böbe felségterülete és a Nyenyere sértegeti a határokat. 
Valahogy gazdát kellene találni ennek a cicának. 

A kertben az Árnyas kert kezd nagyon brillírozni megint. Megkezdték a virágzást a tollbugák. 

A kert többi részében a cickafarkak vannak porondon. 

Ennek a pirosnak majd új helyet kell találnom, mert nem jó neki ahol van. 

Indulnak a bugás hortenziák is. 

Japán gyöngyvessző. 

The Fairy rózsa. 

Az Arabella Clamatisom, ez tulajdonképpen talajtakaró klemátisz lenne, de nem engedtem le a földre. Ebben a sok esőben jól is tettem. Ontja a virágot.  

Ma reggel is csak 9 fok volt...

Ezekkel a nyomorult kullancselegyekkel nagyon kell vigyázni. 
Tegnap reggel kimentem és kigyomláltam az egyik hagymaágyást és megkapáltam a padlizsánt is. Észrevettem közben, hogy egy kullancslégy rászállt a nadrágomra, le is löktem magamról, de amikor bejöttem, akkor éreztem, hogy valami van a pulcsimban és benne volt a dög. 
Eléggé tehetetlen jószág egyébként, mert leesett a földre (a múltkor is volt egy ilyen ami lepuffant a földre), de agyontaposni nem lehet. Bakker, vertem a papuccsal, de éppen csak elszédült, gyorsan kettényomtam a körmömmel. 
Nem tudom miből van ez az állat, de néha már úgy érzem, hogy teljesen ellenünk fordul a természet, bár az is igaz, hogy nem csodálkozom. 

Megint hoztam dugványnak való ágakat, egy parkban találtam egy cserjét. Örökzöldnek tűnik, de nem tudom mi ez, illetve olyan, mint a babérmeggy, de akkor a másikat nem tudom, hogy mi, amit eddig babérmeggynek néztem. Na, jól nézek ki. :))

Tegnap gyomlálós nap volt, méghozzá a veteményesben. Kigyomláltam egy másik hagyma-répa ágyást is és megkapáltam a vegyes paprika-padlizsán-zelleres ágyást is, aztán még átmentem a petrezselymes ágyásba is és nem az egészet, de a petrezselymes részét is kigyomláltam, megkapáltam. Muszáj volt, mert a már harmadjára vetett, de végre kikelt kis petrezselymek nem tudtak nőni a gyomtól. 

Azok az apró picikék a harmadjára vetett petrezselyem, mert csak annyi kelt ki az első vetésből, ami a képen látszik. Egyeltem is, amiket kihúztam, azokat visszadugtam a földbe és belocsoltam, még az életben nem palántáltam petrezselymet, majd meglátom lesz-e belőle valami. 
Nem tudom mi van egyébként a petrezselyemmel és a répával, mert a tavaly se sikerültek, nem kelnek ki a magok. Régebben soha nem volt ilyen problémám, de azt hiszem úgy fogom megoldani, hogy magamnak fogok magot termeszteni. A salátát is azért hagytam meg, aztán jó lesz mulcsnak. 

Ez a petrezselyem melletti ágyás az ellenkező oldalról fotózva, zöldbab van benne. Még az a hagyma nincs kigyomlálva ami a jobb oldalon van, közte répa van, még azt is ki kell egyelni. 
A hálóra uborkát szeretnék futtatni, de nem akar felfutni, majd segíteni kell neki. Valamelyik nap olvastam, hogy van, aki kacsolja az uborkát... még az életben nem hallottam erről, de egy tövön majd kipróbálom, végül is, ha fel akarom futtatni, akkor kell ritkítani, mert az uborka nagyon ágas-bogasra tud nőni. 

A veteményes közepén megy keresztül egy szélesebb út, abból is kapáltam ki gyomot, de csak kb. egy méternyit haladtam, már nagyon meleg volt és abbahagytam. 
Még visszavágtam a baracklevelű harangvirágot, mert nem szeretném, hogy szétszórja a magját. 
Egyébként kezdem felfedezni a harangvirágokat (és ezzel gyűjteni is), nagyon szépek ám és olyan sokféle van. 

A képen viszont a kánya harangvirág van ( a magas lila), az alján ligetszépe és lózsálya, illetve látszik rajta (a  vékony karó mellett) a mézalmácska is. Ezen a részen lakik a pawpaw is (alsó kép). 

Jah és azt nem is tudom már, hogy írtam-e, találtam tűzgyöngyvirág szaporulatot az árnyékliliom alatt. Véletlenül vettem észre, be is vettem cserépbe már kettőt, még egy van. Majd azt is beveszem a csatavirág szaporulatokkal együtt, mert abból is van sok. 

Macskafarkú veronika.

Japán gyöngyvessző

Kaliforniai kakukkmákok

Az elnyílt borzaskaták, lesz mag bőven!

Medveköröm és ligetszépe

Az első liliomok is kinyíltak. 

Nagyon szép most a kaméleonvirág és nyílik is. 

Nah, fogadalom ide vagy oda, ebben a hónapban is vettem növényt... de legalább már nem annyit és nem annyiért vásárolok.
Be van kalkulálva egy összeg, amit rákölthetek havonta a kertre és ezt igyekszem nem túllépni. Külön növényre és külön kerti egyebekre (pl. csigagyilok) van rászánt budget-om.
Ahogy megyünk bele a nyárba, úgyis egyre kevesebbet fogok venni és akkor a rászánt pénzt majd ősszel tudom elkölteni. Akarok majd gyümölcsfát és szükség lesz egy csomó marhatrágyára is.
Szóval a múltkor a LIDL-ből valamelyik nap hazajött velem (most mit csináljak, beugrott a kosárba, hihi!) egy világoskék virágú Clematis, most nincs meg fejből a fajtája, de majd úgyis mutatni fogom, amikor lesz róla kép virágzásban. Ez a 7. fajta Clematisom...

Illetve megint történt egy beleimádás egy növénybe, a FB-on láttam egy angliai kert képeit és kék atracélt (Anchusa azurea), és persze azonnal találtam is magot a Virágvarázslónál... és ha már ki kell fizetni a postaköltséget, akkor az ember nem egyet rendel. Így aztán jött még Szakállal harangvirág (Campanula barbata), Bajkáli csucsóka (Scutellaria baicalensis) és Tárnicslevelű veronika (Veronica gentianoides). Mind kék... ugye, mert imádom a kék virágokat.

A reggeli kertmustra rendben találta a kertet, azon kívül, hogy 9 fok volt kinn ma reggel. Hűvös és minden csupa víz, viszont nem találtam túl sok csigát. Meztelent alig, most több a házas, de most már azokkal is módszeresebb leszek és kidobálom őket innen.
Életben vannak a kiültetett zöldségpalántáim is és a Kleopátra tűje palánták is.

Most már talán jobb idő lesz, elkezdem kiszedni a füvet is a kertből és most inkább a veteményesre fogok koncentrálni, mert nagyon füves és megpróbálok valami rendszert vinni bele, mert az utóbbi időben csak kapkodtam ide meg oda. Sajnos az időjárás nem igazán engedett ki, ezért általában azokat a gyomokat húzgáltam ki, vagy vágtam le, amik virágoztak, hogy legalább magot ne szórjanak. Nagyon virágozni kezdett a toklászfű, azt a cicák miatt kellett irtani, a parlagi és a szürke madársóska és a paprikafű is, hivatalos nevén gyakori gombvirág.
Most viszont már jönnek a talpas muharok és a kövér porcsin, egyiket se szeretném engedni magot hozni, mert mind a kettő rémes. A hajam is égnek áll, amikor jönnek azzal, hogy egyem meg... szerintem akinek ilyen ötletei vannak, az nem látott még kertben úgy igazából elszaporodva porcsint.
Egyébként tényleg finom, de ennyit nem lehet megenni.

A macskáimra is egy csomót kellett költenem, mert valamelyik kóbor rühös lett és idehozta a betegséget. Herkules az első adag csepegtetőtől jól lett, de a Nyenyerének kellett újra, mert kiújult rajta és a Mosogatónak is újra kellett (szerintem ő hozta ránk a bajt).
Böbét becsepegtettem megelőzésképpen, Elzának úgy tűnik semmi baja, de tegnap láttam a MókaKépűn, hogy neki is ráncolódik a nyaka. El kell mennem megint venni csepegtetőt, lassan 20 ezer forintnál tartunk, de ezt ki kell irtanom belőlük, különben örökké bajuk lesz.

A Nyenyere feljár a tetőre... egyik se jár fel, Böbike szokott a kapu felett ülni, de feljebb még nem láttam menni. A Nyenyere viszont konkrétan fenn mászkál a cserepeken. Tegnap szajkókat néztem az ablakból, idetelepültek az orgonára és egyszercsak azt láttam meg, hogy a tető széléről macskamancs nyúkál és próbálja őket elérni. :))))
Egyébként nem tudom mi van a szajkókkal, a kertben is jönnek utánam, pedig ezek a madarak annyira félénkek szoktak lenni. Máskor ha benn az ablakban mozdulni láttak is elmenekültek, ha kinn voltam, akkor legfeljebb a kert végében tanyáztak, de most odarepülnek egy méterre tőlem és kíváncsian bámulnak. Ez egy pár napja, van, nagyon fura és elég sokan is vannak. Mindig is voltak itt szajkók, de nem ennyien. Szép madarak, szeretem őket, csak az a borzasztó hangjuk ne lenne és mostanában nyávognak is, mint a Nyenyere, pedig belőle egy is sok. :)))))

***

Ez egy cserjés hortenzia, a legelső hortenzia dugványom, tavaly dugtam le metszés után és sikerült is. Sőt, jövőre szét fogom venni és kettő lesz belőle, mert a tövéről is hajt.

Ez egy bugás hortenzia, most kezdi a virágzást.

Kánya harangvirágok, ez a kép még a vihar előtt készült, azóta sajnos eléggé megfeküdtek, bár tegnap már jobban néztek ki. 

Fehér egynyári zsálya a cicakafarkak között, ez is vihar előtti kép. Ezek is fekszenek. És persze ki lóg bele a képbe a fehér zoknijával? Hát persze, hogy a Nyenyere. :)))

Ez egy díszhagyma, nem szaporodott egy jottányit se tavaly óta, bár örülök, hogy él, mert egy másik meg kirohadt. 

Sárga cickafark. 

Meglepetés, hogy az átültetés után a völgycsillag mégis hozott virágot, nem számítottam rá, de nagyon örülök neki.