Tegnap megint végigtoltam a fűnyírót az egyik részen, ahol használható a kertben. Nagyon szép lett, de egészen hihetetlen, hogy milyen gyorsasággal nő a fű. Persze volt csapadék bőven, nem csoda, hogy nő. 
Rengeteg mulcsom keletkezik a fűnyírásból, ez nagyon jó. Folyamatosan terítem szét a nyesedéket a kertben, ez az első év, amikor úgy tűnik, hogy tényleg javul valamit a talajom. 

Egyébként nem kertészkedtem, hacsak az nem nevezhető kertészkedésnek, hogy vettem le az Ilex Crenata-ról félfás hajtásokat és egy részét ismét ledugtam dugványnak, másik részét pedig vízbe tettem gyökerezni. 
Eddig az Ilex-et nem sikerült szaporítanom, de magyar oldalakon nem is találtam infót róla. Kicsit szétnéztem a világban és a félfás ötletet ott olvastam, bár nyár végére írják az idejét, de szerintem most a nyár folyamán könnyebben meg kell gyökereznie. 

Eddig nem volt sok sikerem a dugványozással, kivéve a két mályvacserjémet, amik nagyon könnyen gyökeret eresztettek. 
Ezeken kívül a krizantémok azok, amik nagyon könnyen dugványozhatók még, van is kettő azokról most, amik életben maradtak. Viszont a 6 kis kezdeményből, amiket bevettem cserépbe a kertből, kettő maradt életben. 
Még most sem értem (valószínűleg már nem is fogom megtudni), hogy mi történt a télen a krizantémokkal, ami miatt nem maradtak életben. Azt megfogadtam, hogy innentől kezdve mindegyikről, minden évben csinálok új dugványokat, mert azt is olvastam, hogy ezek nem hosszú életű évelők. Van ahol 4-5 évet írnak, van ahol csak 3-4 évet az élethosszukra. Bár ez a tavaly téli növénypusztulásomra nem ad magyarázatot, mert volt közöttük 1 éves is, de 5 éves is. 
Nehezen teszem túl magam ezen a krizantém kérdésen, a másik oldalról viszont ingadozom, hogy hozzak-e majd ősszel újakat. Nem vagyok biztos abban, hogy újra szeretném átélni ezt a nagy veszteséget... csak ne lennének olyan csodaszépek. 

Most viszont mások csodaszépek a kertben. A medveköröm nagyon brillírozik most, már hatalmasra nőtt az egész bokor és sokáig is tart a virágzása. 

Itt ez a rész még rendezetlen, alakulóban van, de a kánya harangvirág már szép nagyra nőtt. Ez is emlék, még anyuval szedtük anno a Kékgolyó utcában a kórház udvarán. Emlékszem, hogy mit össze korholt, hogy minek hozok haza kórházi virágot, de most olyan jó, hogy itt vannak ezek a növények, mind-mind anyuhoz kötődő emlék nekem. Az ember - persze - kórházi élményeket nem szeret őrizgetni, de mi igyekeztünk mindig kirándulásnak felfogni és hát sokáig jártunk oda... 6 és fél év az hosszú idő. 

Más virágoknak is van története a kertben, ezt pl. a Deres kertből hoztam pár éve. 

Ezek magról nevelt kaukázusi ördögszemek. 

Szépen növöget a japán juhar is. Tavaly elhalt egy ága egyik napról a másikra, akkor meg voltam ijedve, hogy kipusztul, de szerencsére életben maradt és nő is.  

A rózsák megbízhatóan virágoznak, lassan majd megint vissza fogom vágni az elnyílt virágokat. 

Itt látszik a 3 Clematis egy képen. 

Itt pedig egyesével: a Star of India

A Hugley hybrid

Az Arabella

Ez a Clematis másutt van, kicsit nehezebben indul be, ez a 'Warszawska Nike'.

Ez pedig a Star of India mellett nyíló bugatölcsérem, már van 1 méter magas is. Összeszaladtak itt a lilák, a kép jobb alsó sarkában látszik egy levendula is, ami tele van virággal. 

Tegnap reggel 6-kor már nyargaltam kifelé és gyorsan levágtam a füvet a ház előtt és elhordtam a múltkor levágott gallyakat, mert azóta is ott hevertek a bokor tövében a ház előtt. 

15 fok volt csak (tegnap) reggel (ma már 19 fok volt), ezért gondoltam, hogy gyorsan kitolom a fűnyírót és lenyisszantom vele a füvet. Sajnos a ház előtt elég hepehupás, így a kaszát is elő kellett vennem, de most szép. A másik oldalt csak félig vágtam le, mert ott is látok még száraz ágakat, amit a múltkori vihar tört le, azokat  is el kell onnan vinni, majd csak utána fogok tudni kaszálni azon a részen. 
Elégedett vagyok, mert egy rész ismét készen van. 

Még arra is volt időm reggel, hogy összesepertem a pince előtt és a kocsibeállóban, mert megint rengeteg levelet behordott oda a szél, port és mindent, meg én is a cipőmön sokszor behordom a sarat. Legalább az a rész legyen rendben, ami betonozva van. 

Ma reggel pedig kikapáltam egy részt, amit nagyon benőtt a talpas muhar és minden egyéb is. Ott hagytam a füvet, majd ma a napon összeesik és majd szépen visszakomposztálódik. 
Nem nagyon lehet kinn csinálni semmit, tegnap délután 36 fok volt. Mára kevésbé meleget ígérnek, de így is 32 fok ígérkezik. 
Azért tegnap a nagy meleg ellenére elmentem és szedtem ki íriszt egy elvadult, gazdátlannak tűnő telek széléből, az árokpartról. Direkt a virágért mentem, tegnapelőtt vettem észre, de nem tudtam kiszedni, ezért visszamentem a kis kézi ásólapátkámmal, de még így is csak egy picikét tudtam kivenni belőle a gyöktörzsével együtt, mert olyan volt a talaj, mint a beton. 
Ez viszont azt mutatja, hogy nálam jó helye lesz a dudvának, itt is olyan a talaj. El is ültettem, érdekes módon egy percet se kellett gondolkodnom, hogy hová tegyem, azonnal megtaláltam a helyét.
Első próbálkozásnál párat sajnos sikerült kiszakítanom a gyöktörzse nélkül, de azokat is elhoztam és betettem vízbe. Csodák csodája egy nap alatt elkezdtek valamit növeszteni magukon, nem tudom, hogy gyöktörzset növesztenek-e, de hagyom még a vízben őket, hátha meg tudom menteni. 

Van pár új szerzeményem dugványnak is, forrásvízért voltam (mostanában azt iszom) és találtam egy hatalmas japán gyöngyvessző sövényt, volt vagy 30 méter hosszú és olyan magas, mint én vagyok. Vettem róla pár hajtást és elhoztam. Van ugyan gyöngyvesszőm két fajta is, de nem tudom, hogy ekkorára fog-e nőni, vagy ez valami óriás fajta, ezért hoztam belőle. Illetve egy oszlopos fáról is hoztam hajtásokat, a levele alapján gyertyánnak azonosítottam. 
Másik helyen találtam ugyancsak japán gyöngyvesszőt, de sötétpiros a virágja, onnan is csíptem le pár hajtást, nagyon remélem, hogy be fog gyökeresedni. 
Tiszta mániás vagyok már a növényekkel, de most, hogy nem, vagy alig vásárolok, ez így sokkal izgalmasabb, hogy majd ki tudom-e gyökereztetni és fel tudom-e nevelni magamnak a növényt. Ezért szeretem a magról vetést is, mert akkor teljesen a kezdetektől én nevelem a növényt. 
A dugványokkal pedig az a jó, hogy pontosan olyanok lesznek, mint az anyanövény, mert ez gyakorlatilag klónozás. 
Tegnap még bevettem cserépbe az utolsó tűzgyöngyvirágot is és pár szaporulatot a csatavirágból. Egyre több komposztra lesz szükségem, hogy majd cserepezni tudjam a szaporulatokat. 

A kis fóliaházikóm tele van dugványokkal és zöldség palántákkal, de még évelő virágpalántáim is vannak benne, na meg a friss magvetések. Olyan izgi ez most, úgy szeretném, ha megmaradnának! 
Bár sajnos ma reggel az Ilex Crenata-t már kidobtam, sajnos elszáradt, de ki fogom találni, hogy lehet szaporítani, mert akarok belőle sokat. Ugyanúgy néz ki, mint a buxus, de nem támadja a puszpángmoly, szóval kell belőle még több is nekem. 

Kezdik a virágzást az árnyékliliomok is. 

A borzaskata a magtokjaival is díszít, fogom engedni, hogy szétszórja és magam is fogok szórni a kert többi részébe is belőle, mert imádom.  

Macskafarkú veronika (már mutattam), de nagyon szép most a kék is és a fehér is.  

Az Árnyas kertet is mutattam, de ez is nagyon csodás most. A tollbugák, a cserjés hortenzia, az alpesi sisakvirág, a tűzgyöngyvirágok...

Ez pedig Elza, beköltözött a kis virágtartóra, amin nem tartok semmit... annyira rossz a formája, semmi nem fér el rajta. Majd valami lapos tálkába lehet, hogy kövinövényeket teszek rá. Most Elzu jól mutat rajta. 

Tegnap is a veteményesben telt a napom... főleg ott. Kikapáltam a még nagyon füves ágyásokat, most eléggé rendben van. Azt nem állítom, hogy tökéletes, de az elmúlt két évben egyszer se nézett ki ilyen jól a veteményesem, mert sose volt rá elég időm. 
Feltámogattam a viharban ledőlt lóbabokat is végre, szeretném, ha be tudná érlelni a magjait, mert vetőmagnak ültettem. Csak kevés magom volt, ebből lesz annyi, hogy jövőre már tudok úgy ültetni, hogy ehető "lóbabáim" is legyenek.  

Kivagdostam a növendék gyomfákat is. Mindig nő valami valahol... most a ház mellett kezdett növekedni egy erdei juharfa. Szemben az erdőben vannak ilyen fák és széthullatják a magjukat, mindenhol kel tavasszal a kertben is, de azokat kihúzkodom. Ezt nem vettem észre, kívül a házon kezdett el nőni, közvetlen a fal tövében. Akkor vettem észre, amikor kaszáltam a füvet. Ezt visszavágtam, de belül is voltak a kerítésbe belenőve növendékek, eperfa, szilvafa, meggyfa... ezeket mind kivágtam onnan, mert szétszedik a kerítést.  

Kaszáltam is egy kicsit, nem sokat, de vannak részek, ahová a fűnyíróval nem tudok odamenni és ott levágtam a füvet. Van egy rész is, ahol levágtam, a régi derítőgödör körül. Majd le akarom takarni, hogy a gyom kiirtódjon. Valahogy az a rész nem akar alakulni sehogyse. Volt ott egy boglárkacserje, ami a télen szintén kipusztult (mi volt ezen az elmúlt télen???) és még nincs a helyén semmi. Azt tudom, hogy van ott egy rakás nárcisz, de jelen pillanatban lövésem sincs, hogy pontosan hol vannak, de akkor is  letakarom, majd tavasszal leveszem és akkor ki tudnak hajtani. Lehet, hogy azt a részt meghagyom füvesnek, úgyis túl kevés az ösvény a kertben. 

A veteményesben meg éppen azon gondolkodtam, hogy túl sok az ösvény, szerintem négyzetmétereket veszítek a sok átjárással az ágyások között. Jövőre másképp fogok tervezni. 

Ez itt az idei tökisszon kísérlet. Több magot is elvetettem és majd meglátom, hogy lesz-e megint tökisszon és amelyiken lesz, abból megint fogok majd magot. Kíváncsi vagyok, hogy mi lesz belőle, az is lehet, hogy vagy tök, vagy patisszon lesz, de nagyon örülnék a tökisszonnak, mert klassz formája volt és az íze, állaga is jó volt. 

Ez a reggeli árnyék, ilyenkor lehet még dolgozni benne. 

Új-Zélandi spenót. 

Uborka

Paprika

Padlizsán

A hagyma között a répa elég csesznye, de az idén már ennyi lesz.