Tegnap délután erőt vettem magamon és kimentem lekaszálni a maradék füvet. Áldom is magam érte ma reggel, mert esett az eső, sőt most is nagyon el van borulva, most biztos nem kaszálnék. 
Így ezzel is előbbre vagyok, azért szeretem, ha le van vágva, mert sokat pofásít a kerten, na meg nem akartam hagyni magba menni azt a sok disznóparéjt.
Egy darabon hagytam ki, ahol lehullott a sok alma, azokat nem akartam szétcsapatni a damillal. Majd összeszedem a használhatókat és berakom üvegekbe. 
Sőt, csinálok valami almás-céklás akármit is, van sárga céklám is, majd azzal együtt  is teszek el télire. 

***

Ma túl sok időm nincsen, délelőtt elmentem bevásárolni, elég sok futkosás volt, több helyre, aztán délután megyek anyuhoz a kórházba. 
Voltam cicakajáért is a terményboltban, nagyon szép, piros és fehér tulipánhagymákat is hoztam egy csomaggal. Mert hát, na! Pedig várom a hatalmas rendelésemet az őszi hagymásokból is lassan, lesz mit ültetni, az már biztos! 
Azért nem telt haszontalanul a közbenső idő sem, leszedtem megint egy nagy adag padlizsánt, gyorsan meg is mostam, becsavartam alufóliába és bedobtam a sütőbe megsülni, jó lesz padlizsánkrémnek, úgy szeretem a legjobban. Illetve egyet felkarikáztam muszakához, kettőt pedig apró kockára vágtam, mert úgy is szeretem, hogy olajon, fokhagymával, bazsalikommal, sóval megsütöm, aztán összetöröm és adok hozzá egy pici tejfölt vagy  joghurtot ( a görögöt szeretem). Beraktam őket a fagyóba. 

Amíg sült, addig leszedtem egy csomó új-zélandi spenótot is, megmostam, megblansíroztam és most kinn hűlnek a konyhában, majd szépen bemennek ezek is a fagyasztóba, de ki akarom próbálni üvegbe is elrakni, fokhagymásan, megsütve. Végül is a sóskát is el lehet tenni üvegbe (lövésem sincs, hogy, de majd utánanézek), majd ezt is lezárom olajjal és jól kidunsztolom, végül is az a lényege, attól áll el. 

Megnéztem az olajszintet a kocsiban is, mert eszegeti, de most még jó.
Azt hiszem még arra lesz időm, hogy levágom a citromillatú bazsalikomot, hátha még hajtana újakat, aztán kicsivel korábban elindulok a kórházba. 
Láttam egy fazekast a múltkor menetközben, meg akarom nézni, hogy vannak-e neki kisebb méretű savanyító edényei, ha nincs akkor biztos csinálna, ha rendelnék. Majd megkérdezem tőle. Illetve van egy kecskésfarm is arrafelé, sajtokat is árulnak, ott is meg akarok állni sajtot venni. 

Ma reggel az M3-as autópálya elesett, az egyébként 50-55 perces utat bő két óra alatt sikerült megtennem. Hatvannál már állt a sor, amikor felhajtottam a pályára, azt hittem az életben nem érek oda, de végül elintéztem amiért mentem, szóval egy lépés megint kipipálva. 

Tegnap végül csak nem bírtam magammal és levettem azt a hatalmasra nőtt cukkinit, amit napok óta nézegettem már a kertben. Világoszöld, gömbölyű cukkini volt és két kisebb sötétzöldet is levettem mellé.

Befőztem télire kencének, mert nagyon szeretem pirítóson ezeket a zöldségkutyulmányokat. 
A recepthez az ötletet a netről merítettem, de végül teljesen átszabtam, így mondhatom, hogy ez saját recept. Íme: 

FŰSZERES CUKKINIKRÉM TÉLIRE (saját recept, minden saját termésből)

(Utólagos tapasztalat: két üveggel 2022-ben megdöglött, 2 üveg jó lett. Nem tettem bele tartósítót tehát vagy kell bele, vagy nem dunsztoltam ki rendesen) 

A mennyiségeket nem tudom, nem mértem, de paradicsomból csak kevés (2 nagy) van benne, mert nem akartam, hogy nagyon lecsós legyen.
A cukkinit kockákra vágjuk, (2 nagy sárga cukkinit dolgoztam fel) besózzuk és amikor kiengedte a levét, akkor leöntjük róla. 
Kb. 4-5 db felaprított (fehér) hagymát megpirítunk olajon, hozzáadjuk a feldarabolt fokhagymát (kb. 5 gerezdet), és megsütjük.
Megsózzuk, megborsozzuk és hozzáadjuk a darabokra felvágott paprikát (én kápiát adtam hozzá).
Hozzáadjuk az apróra vágott, nagy csokor friss bazsalikomot és friss borsikafüvet és két nagy zellerlevelet. (a zellert a 2023-as adaghoz adtam és nagyon kellett neki, nagyon finom lett vele) 
Ezeket jól összesütjük és beletesszük az apróra vágott paradicsomot és a levétől kifacsart cukkinikockákat.
Ezt is összesütjük, amíg a leve el nem párolog. Adjunk hozzá egy kis 10%-os ételecetet, de nem kell, hogy savanyúvá váljon tőle. 
Félrehúzzuk a tűzről és turmixgépben vagy késes aprítóban pépesítjük.

Steril üvegekbe kanalazzuk, a tetejére pici étolajat öntünk, ami elzárja a krémet az oxigéntől. Az üveget kupakkal lezárjuk. Az üvegeket vizes dunsztba tesszük, felforraljuk, és abban hagyjuk kihűlni. Kb. 1 órát dunsztoltam a tűzhelyen. 
Hozzáteszem, hogy a dunsztolás nagyon fontos és a hőmérséklet az üveg belsejében is el kell érje a legalább 90 fokot, mert ebben nem nagyon vannak savas (kivéve a paradicsomot és kevés ecet) dolgok. 
Dunsztolás nélkül elszaporodhat benne a botulizmus baktérium. Emiatt érdemes lehet a péphez hozzáadni egy kis ecetet is, de dunsztolni akkor is kell. 

4 kis üveggel lett belőle, ami kimaradt azt betettem a hűtőbe és akkor kóstoltam, amikor már hideg volt, nagyon elégedett vagyok vele, szépen be is kanalaztam pirítós nélkül. 

Magában is jó a pirítóson, de néha meg szoktam bolondítani a zöldségkrémeket vagy egy kis reszelt sajttal, vagy kis remulád mártással, vagy sörélesztő pehellyel, vagy pici tejföllel és akkor többféle ízt kapok, sokkal változatosabb. 

Ha teremne még pár cukkini azokat is eltenném, de van egy elég nagy tököm is, lehet, hogy abból is csinálok ilyen krémet csak valami más variációval, pl. nem teszek bele paradicsomot. Sőt egy csomó új-zélandi spenótom is van. 

Úgy tűnik, hogy a kolbásztök is hoz majd még tököt, elég sok virág van rajta, pedig nekiestem és úgy visszavagdostam, ahogy csak tudtam, mert már befutotta volna a fél kertet. 

Az esőtől a céklák is akkorák lettek, mint a marharépa... hogy mikor és hogy fogom én ezeket eltenni?

A múltkor szinte teljesen visszavágtam a bazsalikomot is, mert kellett a pestóhoz és megint ekkorára nőtt. 

És még rengeteg alma is lehullott a fáról, azt is össze kéne szedni, meghámozni és megfőzni akár reszelve, akár darabokban, cukorral-fahéjjal, mert télen nagyon finom édesség. Lehet, hogy ma este össze is szedem, aztán majd csak vasárnap lesz időm pucolgatni, mert azt akkor utána azonnal be is kell főzni. Idő, idő, idő... 

A kertészkedésem mostanában abból áll, hogy reggel kimegyek és körbejárom a kertet, megnézem, hogy jézusom, mekkora a fű és mi megy tönkre és lefotózom. 
Van még kinn cukkini, tök, cékla és rengeteg szőlő, bár az maradhat, arra még lesz időm később. 

Egyszerűen nincs időm-erőm... az idén ez van. Másfelé mennek az energiáim. Majd hétvégén, ami belefér, ami nem az elmarad. 

Jó hír viszont, hogy tegnap kész lettek az ablakaim, új zárakat kaptak, új kilincseket és persze a hőszigetelt üveget, szigetelést. Szépen záródik az összes és persze jóval vékonyabb lett a pénztárcám is, de télen nagy szolgálatot tesz majd a szigetelés. Le kell majd festeni az előszobai és a konyhai ablakon az újonnan bekerült fa részeket, de az idén ezzel én már nem foglalkozom, majd jövőre. 

Ahogy hűl az idő, úgy egyre szebbek a virágok is, ezt minden évben megfigyelem. Persze csak egy darabig, de látszik, hogy a hűvösebbet sokkal jobban szeretik.

Elzát nagyon sajnálom, mert ki kell őt lakoltatnom a verandáról, bár a nyáron végig kinn volt, csak enni járt be, azt lehet, hogy meg is hagyom neki. 
Persze gondolom, hogy amúgy sem érezné jól magát ott télen, mert nem fogom fűteni a verandát, ez a mostani árak mellett igazán luxus lenne. 
El lehet zárni azt a radiátort, a vizet azonban nem engedem le belőle. amikor (ha egyáltalán) akkora fagy lesz, hogy elfagyna, akkor majd rányitom kicsit a fűtést. Kb. 5 fokot akarok ott tartani, annyi elég a növények teleltetéséhez.
Kényelmetlen lesz, de ez legyen a legnagyobb kényelmetlenségem, amit ez a rezsimizéria okoz, de attól félek, hogy nem ez lesz. 

Elzának nem lesz egyébként baja, túlélt ő már kóbor korában sok mindent és majd a fedett részen neki is csinálok új helyet a szénában. Bár most is van kinn 2 nagy doboz is, szóval most is vannak jó kuckók nekik és már a szénában is láttam kiheverészett részeket.