Eddig a mai volt a leghidegebb reggel, 2 fok volt csak, de napközben meg meleg van. 

Azt hiszem rapini rajongó leszek. 
Leszedtem tegnap egy csokorral, olyat, amin már volt bimbó, megmostam, összedaraboltam (a szára is jó) és rádobtam egy kis olajban sült fokhagymára. Sót és borsot adtam hozzá csak, egyelőre ki akarom tapasztalni az eredeti ízét. Nagyon finom. Tésztát főztem ki hozzá, penne-t. Megfordult a fejemben, hogy adok hozzá pici tejszínt, de most még nem, csak sajtot szórtam a tésztára.
Viszont biztos nagyon finom lesz tejszínnel is, sőt gombával vagy sült sonkával, húsos szalonnával is el tudom képzelni, fűszernek fehérborsot is, de még tapasztalom. Rengeteg van a kertben, remélem még nem fagy meg. Várom, hogy hozzon bimbókat a többi is és akkor fogom leszedni. 
El fogok tenni a fagyasztóba is belőle bőven, majd megblansírozom és úgy jó lesz fagyasztva is. 

Tegnap kiszedtem azokat a dáliagumókat is, amik a nyáron elszáradtak. Csodák-csodája mindegyik él, remélem át is fognak telelni, be is raktam őket homokba, majd még meg kell nedvesítenem a homokot. 

Gyönyörű kis csomóvá fejlődött a vetővirágom is. Már nem emlékszem pontosan, hogy 1 vagy 2 hagymát vettem csak. Ez a beszerzés az elsők  között volt, nem ismertem a virágot, gondoltam megnézem. Bejött (melyik virág nem?)  és nagyon szépen szaporodik. Ez olyan jó érzés. :) A vetővirágot pedig már csak azért is szeretem, mert őszi virág, ilyenkor kezd el nyílni és szép sárga színfoltot hoz a kertbe, mint tavasszal a sárga krókuszok. Érdekes egyébként, hogy majdnem az összes tavaszinak megvan az őszi megfelelője is, mert az őszi kikerics is hasonló, de vannak őszi krókuszok is. Ki van ez találva, nem hagy a természet minket virág nélkül egészen novemberig, amikor a krizantémok zárják a sort. De várom már őket, meg az Astereket is, eddig csak egy nyílt még ki. 

Tegnap felvilláztam egy kis darab földet is, nem tudom érdemes-e egyáltalán már elkezdeni, mert ha enyhe idő lesz, akkor megint tele nő fűvel. Kiszedtem egy rakás füvet is a zöldséges részből, kiszedtem a furababokat is. Mindent visszaraktam az ágyásokba egyelőre, mert nagyon jó porhanyós a talaj a mulcsos részek alatt és ahol a fű is visszakomposztálódik, de még rá kell jönnöm, hogy fogom így a kertet rendben tartani... lehet, hogy így nem is kell felvillázni, legfeljebb a gyökérzöldségeknek. Vagy felvillázom és visszarakom a cuccot. Nem szeretném, hogy télire a talaj teljesen lecsupaszított legyen. Szóval ez olyan mint anno a "ronda de finom" csoki, ez is ronda lesz, de jó lesz a talaj.

Kiültettem két növényt is az újak közül, az egyik Sedumot és az egyik Astert. Észrevettem közben. hogy a molyhos madárhúr teljesen kipusztult, pedig az egy túlélő virág és mégis... nyoma sincs, de majd szerzek valahonnan újra. 

A Ház Ura utánam sündörög mostanában. :)

Kicsivel szebbek most a fehér kikericsek is.

Megvan a vacsorám is, találtam benn a kertben két, szép, friss csiperkét, gombás tojás lesz belőle. Nem tudom, hogy van ez, de jobban örülök ezeknek a talált dolgoknak, mint a termesztetteknek. 

Valahogy vissza akarom nyerni az érzést, hogy ura  vagyok a helyzetnek, mert hát most ahogy végignézek a kerten, tényleg lövésem sincs, hogy fogom én ezt rendbetenni.
Emiatt ma elkezdtem a legutálatosabb dologgal, hogy túl legyek rajta, kiszedtem a paradicsomokat, úgyse volt már rajtuk semmi. Az idén a paradicsom nagyon nem jött be.
Azért utálatos, mert fel van karózva, le kell szedni a kötöződrótokat, elrakni. Kiszedni a karókat, azokat is elrakni, a még használható érett és zöld paradicsomokat is leszedni, kiszedni a töveket és elhordani a komposztra. Na ez most már készen van. 

3 fok van kinn reggel...

A tegnapi ebédemet megoldotta a természet. Kinéztem az ablakon és megláttam egy szép sampion gombát, aztán amikor kimentem, akkor pár másikat is. A ház melletti részen tavaly terítve volt, de mind karbolszagú csiperke volt, de ezek jó gombák voltak, meg is sütöttem hagymán, csináltam hozzá rizst. Nagyon finom volt. 
Kár, hogy azokat a gombákat, amik a kertben nőnek nem tudom meghatározni, mert folyamatosan rengeteg van. 

Tegnap elültettem 3 jácinthagymát. Ennyi volt egy zacskóban, azért vettem, mert tavasszal felfedeztem, hogy nincs klasszikus lila jácintom a kertben. Vannak mindenfélék, de a kékeslilából még egy szál se volt. 
A magnólia fa alá ültettem, van ott egy rész, ahol a hóvirágokat hagyom szaporodni, illetve vannak ott már krókuszok és nárciszok is, úgy döntöttem, hogy az a rész hagymásokkal lesz tele, másra úgyse nagyon jó, semmise marad meg ott, legalább tavasszal szép legyen. 
Van még egy csomag puskinvirág hagymám is, azt is oda fogom tenni. Van már másutt is, bár nem tudom, hogy mi élte túl ezt a pokoli, száraz nyarat. 
Nemsokára meg kell jönnie a rendelt virághagymáknak is, rengeteget rendeltem, remélem meg is fognak érkezni... abból a webshopból még nem rendeltem ezelőtt. Hogy aztán mikor fogom őket elültetni... és hová... hmmm. 

Egyébként - most, hogy ennyi gyom nőtt ki - a fenyőkéreg nagy csalódás nekem. Ugyanis ugyanúgy elgyomosodik, mintha semmit se tettem volna oda és sokkal nehezebb kiszedni a füvet közüle. Pl. a szürke madársóskát nem tudom hogy fogom kiirtani, az egészet félre kell majd söpörnöm, hogy ki tudjam szedni azt a nyomorult növényt. Az a fő ellenségem a kertben, mert nagyon nehéz kiszedni és nagyon szapora és az összeültetések se tudják kiszorítani, bárhol, bárhogy megél a dög.
Szóval a fenyőkérget felejtősre teszem, egy részen fog csak megmaradni, a többit majd megeszi az idő (elég hamar megeszi).

Olyan szép nagyra nőtt már és ki is virágzott így ősz elejére a sudárzsályám is, meglepett ez a növény. Tavaly ültettem magról, de nem nőtt sehová. Abban se voltam biztos, hogy azok a picike növények átteleltek-e, de tavasszal megtaláltam őket, erről írtam is akkor.  Átültettem őket a mostani helyükre és ekkora már. 

Valahonnan beszökött a kertbe a vad őszi  kikerics is, már tavaly is volt, az idén pedig már két helyen is van. 

Nagyon szépek az őszirózsák is és kinyílt egy nagyon szép színű díszdohány is.

És persze dzsumbuj mindenütt, gyom és kinőtt a mulccsal behozott zab is, alig látszik ki közüle a növény. Itt p. zeller és okra van közte... de jól meg kell nézni! :)))

Elképesztő ez a fékezhetetlen burjánzás a kertben, mintha az aszály után mindent be akarnának hozni a növények. 

Azokat a babkarókat, amik a kép tetején látszanak a háttérben, tegnap kiszedtem. Lassan elkezdem kiüríteni az ágyásokat, amit lehet.

Kinyílt az első évelő Aster is, szegény majdnem kiszáradt. A legszebb, legnagyobb hajtásai ki is száradtak mire észrevettem, de legalább sikerült megmenteni. 

A fehér őszi kikericsek nem mutatósak, lehet, hogy sokkal több kellene belőle, de majd szaporodik, évről évre egyre több van, egyszer csak lesz olyan, hogy ad egy szép, sűrű fehér foltot. 

4 fok van kinn, benn 19,7 fok volt amikor felkeltem. A szigetelt ablakok az új, hőszigetelt üvegekkel nagyon jól teszik a dolgukat. Valamelyik nap a nagy szélben idebenn semmit nem lehetett érezni. Amíg az ablakok nem voltak megcsinálva, a konyhában és az előszobában bizony a szeles időben húzott a cúg, de a hideg is ömlött befelé kintről. Megérte az árát, biztos a fűtésben is meg fog mutatkozni, nem hűl le a ház annyira és olyan gyorsan. 
Függetlenül ettől engem majd megvesz az Isten hidege minden reggel, amikor ki kell kelni az ágyból. Szerintem a nyáron hozzászoktunk a meleghez és nem igazán volt átmenet, ez a szeptember nagyon vacak lett, hideg is nyirkos is... mintha az időjárás nem találná meg a középutat, hogy legalább néha adjon egy kis jó érzést. Mindig valami túl... túl meleg vagy túl szeles, vagy túl fülledt...

Valamelyik nap behoztam egy pár hatalmasra nőtt céklát, én még ekkora céklákat az életben nem láttam, a marharépák szoktak ekkorára nőni. Csináltam céklalekvárt, a saját fejem után menve a recepttel.
Eredetileg egy talált recept után csak kis cukorral és kardamommal terveztem, de nekem kívánkozott bele még valami savanykás is, ezért adtam hozzá citromsavat és további íz miatt garam masalát.
Ezek kísérletezések, meglátom, hogy miket sikerül így előállítanom, ez finom lett. 
A céklát sütőben sütöttem meg fóliába csomagolva, aztán lereszeltem és hozzáadtam a fűszereket és jól összefőztem. Mennyiségeket ne kérdezzetek, mert se a céklát nem mértem le, se a többit, az íze alapján  tettem bele mindent.
Azt írják sok helyen, hogy pépesíteni kell, én nem turmixoltam össze, szeretem ha kicsit darabos, ha érezhetően benne marad maga a növény.  

Szombaton vagy vasárnap (?) egészen sokat tevékenykedtem kinn, pedig nem volt jó idő. Nem szeretem a szeles időt, ha nem fújt volna egész viselhető lett volna, de így... 
Azért kiszedtem egy rakás füvet megint innen-onnan, de nem sok látszatja van. Gyakorlatilag azért szedtem ki, mert alatta nárciszhagymák vannak azon a részen és ezek a füvek télen se fagynak el, főleg ha hideg se nagyon lesz, de ezek még a fagy után is felélednek. Gólyaorrok és pásztortáskák, fehérhere, madársóska, ezeket muszáj kiszednem, mert tavaszra annyi lesz, hogy esélyem se lesz már. Sok a hagymás és az évelő, ha azok közé beszaporodik, akkor bajos, mert villával ki lehet forgatni, ahol nincs beültetés, de a virágok között már kárt okoznak. 
Szóval kimentem egy nagy késsel és amit tudtam, azt arról a részről kiszedtem.
Aztán keddtől semmit se tudtam csinálni, mert délután is jött egy akkora eső, hogy nem lehetett kimenni a kertbe, és tegnap délután is hatalmas eső esett. Így is nedves volt már minden, de most csupa sár a kert. Állt a víz odakinn.

Hétvégén csináltam Elza dobozt is másikat... ez már nem is tudom hányadik cicadoboz. 
A helyzet az, hogy van kinn kettő nagy téliesített doboz, az egyik a szénában és mivel Elzát ki akartam költöztetni, így az ő dobozát is feltettem a szénába egy másik helyre, így már 3 doboz van kinn. Erre Herkules azt is belakta. Most már minden dobozban Herkuló lakik. Sőt, a dobozok tetején is ő lakik és a szénát is elfoglalta teljesen. 
Szóval újabb dobozt csináltam, körbeszigeteltem kb. 5 centis vastagságú hungarocellel és betettem száradni a pincébe. Épületragasztóval ragasztottam, de valamiért nehezen fogta, pedig ez olyan jó szokott lenni. Az aljába kőzetgyapotot tettem és letakartam ülőkére való párnákkal. 
Amikor megszáradt a ragasztó be is hoztam a verandára, mert Elza nagyon hazátlan volt már, kereste a helyét, főleg, hogy most már hűvösebbek vannak kinn és a verandán biztonságba tud húzódni a kandúrok elől is. Hiába van ivartalanítva, akkor is hajtják őt azok a bolondok. 
Elzu be is vonult rögtön a dobozba , azóta alig ment ki belőle, bár most éjjel kinn volt.
Szegénykém napok óta gyógyszert szedett, mert megint elkapta a hasmars. Az el is múlt, de megint olyanokat ereget, hogy el lehet ájulni a verandán. Esküszöm, ha kidobnék egy égő gyufát, lerobbanna a veranda a házról. :)))
Ezért akartam őt kitelepíteni, mindig ilyen rémesen büdös ez a cica!

A kert fenti részében lévő dáliák most kezdtek virágozni.  A lentiek sajnos a nyáron kiszáradtak, azoknak a gumóit hétvégén fel is szedem, de ezeket hagyom a fagyokig, a föld úgyse fagy át hamar, ha szárakat megcsípi, majd akkor szedem fel őket. Lehet egyébként látni a képeken, hogy mekkora a dzsumbuj. 

Ezek magról ültetett dáliák, tavaly ültettem őket és az az igazság, hogy olyan kicsik voltak a gumóik, hogy semmi reményt nem fűztem hozzájuk, de azért sajnáltam eldobni és egy műanyag dobozba, homokba beraktam őket a pincébe. És ez lett belőlük. Kellett öntözni a legnagyobb szárazságban egy kicsit, de megérte. 

A minirózsám is egyre szebb, az esők és a hűvösebb idő megtette a hatását, tömve van virággal. 

Még minden nagyon erősen virágzik. Ha nem fagynak el, októberig, sőt a krizantémokkal novemberig szép lesz a kert. 

A büdöskék is egyre szebbek, olyan lángoló színeik vannak, hogy csak nézek. 

Kinyílt végül a begónia is, azt hittem meg se fog maradni olyan satnya volt egész nyáron. 

És a fű... minden, de minden csupa fű, a veteményesbe kimenni is alig van kedvem és még darabokban se tudok elkezdeni feldogozni, mert csupa sár minden. Remélem az október vagy a november normálisabb lesz.