Annyira fülledt meleg volt tegnap, hogy nem igazán mentem ki a kertbe. 
Délután szedtem megint egy adag cukorborsót ( a hüvelyeket), lett újabb két csomaggal, de ennyi elég is, több nem igazán fogy belőle, bár gondoltam, hogy ebből szerintem levest is lehet csinálni. Majd kipróbálom. 

Így aztán virágokról hoztam képeket, mert egyre több és több nyílik ki, pedig aggódtam, hogy minden milyen hamar elnyílik és mit fogok majd mutogatni júliusban és augusztusban, de mindig van valami. 

Ez egy bolti ördögszem, egészen alacsony kis növényke. Tavaly hoztam be a mezőről is, de azok méter magasak, bár lehet, hogy az nem ördögszem, hanem varfű... nehéz őket megkülönböztetni. 

Pompás küllőrojt, ez a virágot örököltem a házzal együtt, de csak pár szál volt a dzsindzsában. Mára ilyen szép  nagy bokor lett belőle és már több szaporulat is van a kertben pár helyen. 

Bugatölcsér, áttelelt kinn, de azért ebből is fogok dugványt bevenni télire biztos ami biztos alapon és okulva az idei krizantémpusztulásból. Ha lettek volna dugványaim, most a fejem se fájna... 

Utolsó kép a borzaskatáról legalábbis virágzásában, mert lassan már a szép gubókat lehet majd fotózni.  

Szépen nő a medveköröm is, mögötte a ligetszépe virágzik. Biztos lesz még róla, kép, mert nagyon szép és még nem nyílt ki teljesen. 

Az égőszerelem nagyon impozáns virág, magasra nő, legalább egy méteres és azok a  nagy virágfejek rajta nagyon szépek. Egymás mellé keveredett (biztos szétszórt magokból) a piros és a lazacszínű, magamtól sose ültettem  volna egybe, de végül is nem zavaró nekem. 

Prérimályva, ez is nagyon szép lett. Tavalyi magvetésből. 

Kaukázusi ördögszem. Nagyon szép virág, de eddig még nem produkált olyan virágtömeget, hogy az egész bokrot érdemes lenne fotózni. Ez is tavalyi magvetésből van, meglátom, hogy mennyire erősödik meg, jó lenne egy hatalmas virágzó bokrot látni belőle. 

Szép a színe ennek a rózsának. 

Ez egy pálmaliliom, még sose virágzott, ellenben szúr, mint a rossznyavalya, minden évben le kell vágni az alsó leveleit, ami felér egy tortúrával. Védőszemüveg kell hozzá, mert féltem a szemem tőle. 
Viszont nem az hagyományos pálmaliliom, ami most virágzik mindenütt. A minap nézegettem éppen, hogy azok másképp néznek ki, ezért rákerestem, hogy akkor ez mi lehet és Georgiai pálmaliliomként (Yucca recurvifolia) azonosítottam. Ennek is kéne virágoznia, nem tudom miért nem teszi, viszont törzses lesz, tehát ha szorgalmasan vagdosom róla az elhalt alsó leveleket, akkor előbb utóbb magasabbá válik a növény és nagyon mutatós lesz és... legalább nem kell átültetnem alóla a krókuszokat. 

Ez a fehér-rózsaszínű bársonyos kakukkszegfű, fölötte távolabb hófehér virágú van, mindkettő tavalyi magvetésből, csodásak lettek, csak majd nem szabad hagyni magot hozni, mert - a rózsaszínűből kiindulva - szörnyen szapora. 

Azt hiszem kitört rajtam a szaporíthatnék-dugványozhatnék. 
Nem röhög és nem pajzánkodik! :)))))

Tegnap 5 féle növénnyel jöttem haza, jártomban-keltemben szedtem dugványnak valókat, egy kúszó kecskerágót, amiről utólag kiderült, hogy már van ilyenem, de nem baj, lesz másutt is a kertben. 
Hoztam ezen kívül tiszafát, oregoni hamisciprust, vérszilvát és egy nem tudom mit... a virágja alapján valamilyen bangitának nézem, de a levele túl puha. majd kiderül, ha egyáltalán megmarad, mert nagyon elengedte magát. 
Végül is ez nem lopás, csak hajtásokat szereztem, ráadásul public helyekről, a (vélt) bangitát és a vérszilvát járda mellől, az örökzöldeket szintén egy másik járda mellett szedtem. 

Annyira örülök az oregoni hamisciprusnak,  nagyon szeretném, hogy gyökeret tudjon ereszteni, legalább egy, de ha nem sikerül, akkor már tudom hogy hol találom a fákat. Tele vannak terméssel is, ősszel majd szedek róla magot is. Ezek gyorsan nőnek, látom a saját kertemben a keleti életfákat ahogy kelnek a szétszórt magoncok és ha békén hagyom őket, pillanatok alatt megnőnek. 

A TEMU-s csomagomban valamelyik nap megjött a hintához is az ülőszivacsot tartó vászon. Mit is mondjak? Vért izzadtam, mire rá tudtam rakni. Nem biztos, hogy megint nekilátnék, ha újra szétszakadna. Bár most már tudom, hogy kell. Az egyik oldalát csavaroztam csak szét, el is tűnt egy csavarom, így még sose jártam, nekem mindig minden megvan, de ez a csavar úgy elteleportált valahová, hogy nem találtam meg. Szerencsére volt itthon olyan méretű anyacsavarom, szóval megoldottam a problémát. 
Nagyon nehéz volt ráhúzni a huzatot, mert görbe a hintának az a két része, ahol a támla és az ülőrész van, és középen is van egy rúd. A 3-ra egyszerre kellett ráhúzni, fokozatosan, annyira leizzadtam vele, még hajat is mostam utána, mert szakadt rólam a víz. De! Kész van és használható! Ez a lényeg, nagyon szeretek benne ülni, nincs igazuk a fanyalgóknak, akik azt mondták, hogy fölöslegesen veszek hintát, mert az csak dísznek jó. Majdnem mindig abban ülök a teraszon. 

Nem kaptam bordó huzatot, mint az eredeti volt, de ez is jó, mert a tetőhuzat belseje éppen ilyen színű és persze ez úgyse látszik, ha rajta van a szivacsos rész is. 

Egy napi kényszerpihenő után a tegnapi nap megint erősen melósra sikerült. 

Kora reggel kimentem kaszálni és levágtam a füvet lenn a kert alsó részén és az "erdőben" is. Utána úgy remegett a kezem, meg a lábam is, hogy eszméletlen. Most valahogy nagyon elfáradtam, a legvégén már nem is vágtam le rendesen a füvet csak kaszaboltam, majd biztos kicsit fazonírozni kell rajta, de csak pár nap múlva. Egy darabig nem akarok kaszát fogni a kezembe. 

Derékig ért a medvetalp...

A fűnyíróval is pár napja mentem végig, de már megint lehetne vágni. 
Ilyenkor mindig elmélázok, hogy vajon a vágatlan májusozóknak van-e egyáltalán kertjük, vagy fogalmuk arról, hogy mennyire tudna megnőni a fű egy hónap alatt. Vagy ha van kertjük, akkor biztos nem ők vágják a füvet, hanem valaki más kínlódik vele, amiből ők semmit nem éreznek. 
De levágtam és azon is elgondolkodtam, hogy amikor majd elkezd nőni, akkor lefújom szelektív gyomirtóval, mert szinte eltűnt a fű és csak kétszikűek vannak, egy különösen el van szaporodva, de nem tudom mi az. Olyan tőlevélrózsás, mint a pitypang, de nem az és nem is katángkóró. Nem akarom hagyni virágba menni, hogy meglássam, így is alig vitte már el a damil. 

Aztán szedtem cukorborsó hüvelyeket, mert WOK-os kajákba szeretem télen. Meg is blansíroztam, két csomaggal lett, de majd még szedek hozzá, lesz bőven. 

Behoztam még két krizantém kezdeményt, amiket találtam a kertben, ezzel 6 cserépre nőtt a számuk, nagyon, nagyon szeretném, ha kifejlődnének. 
Szitáltam komposztot, megjött a TEMU-ról a kis szitám, fillérekért (és vele együtt megjött a hintámba is a széthasadt huzat helyett az új, még nem tettem fel, remélem jó lesz). Persze a szita kicsike és nem túl haladós, de csak a cserepeseknek kell szitálni, amúgy mehet ki a talajra. Kevertem hozzá perlitet és abba ültettem bele a két krizantémot. Illetve dugványoztam még 3 kis ág Ilex Crenata-t is. Nagyon szeretném, ha meggyökeresednének. 

Most már így rengeteg dugványom van, szabad földben a fagyal, a sárga zöldet nem tudom, hogy arany tarka fagyal-e vagy kecskerágó, majd  kiderül később, ha megmaradnak. Vannak zöld levelű cserszömörce dugványaim is és babérmeggy is. Na meg még tavaszról vannak cserjés hortenzia dugványok is, szintén kinn a szabad földben, pontosabban csak egy tűnik úgy, hogy életben is marad. 

Átültettem (ez a harmadik helye) a kutyatejet is ('Ascot rainbow'), remélem jó lesz neki ott, ahová tettem és kiástam a kárpáti harangvirágot is, mert nagyon benn volt a dzsindzsában. Már egyszer leették a rohadt csigák a leveleit, aztán kihajtott kicsit, de nem néztem rá két nap és most megint leették. Most már nem hagytam ott, kivettem és átraktam máshová, körbeszórtam a Bros Vitrollal, egyék azt a rohadékok és forduljanak fel tőle. 

Komolyan mondom, hogy azoktól a széplelkektől is kitör a frász, akik arról írnak (a minap olvastam a FB-n), hogy védik a spanyolcsigát is. Szerintem nem egészen fogják fel, hogy mit jelent egy inváziós faj a saját élővilágunkra nézve és itt nem csak a kertben okozott károkra gondolok, hanem arra, hogy elveszik azoktól az élőhelyet, amik eredetileg itt honosak, mert sokkal jobb a szaporodási taktikájuk. 
Itt nálam a kertben már alig látok pl. tigriscsigát, abban sem vagyok biztos, hogy a tigris eszi a spanyolt, azt is lehet, hogy már átfordult a dolog. Mindenesetre, ha csak a tigrisek lennének, akkor a fejem se fájna a csigakérdés miatt. 
De arra várni, hogy majd itt is megjelenik a spanyol csigák ellensége és addig védeni és hagyni szaporodni, szerintem balgaság. Jó, hogy nem sáskajárás van, a magukat zöldnek vallók még azt is megvédenék. 

És cseresznye is van, már egy csomót ettem belőle, de annyit nem érek el, hogy berakni is tudjak belőle, mert most kedvem se lenne.