A tegnapi nap hatalmas és kellemes meglepetése a macedón varfű virágzása. 
Általában az évelő növények nem virágoznak abban az évben, amikor magról neveljük őket. Palántát szoktam nevelni, kiültetem és a következő évben nyílik, de az idén a varfű is és a hegyi imola is hozott virágot, de a rózsaszín ligetszépe is. 
Azt hiszem elég korán vetettem őket, még benn a lakásban neveltem a kis növényeket, ezért van idejük kifejlődni és virágozni. Ha később vetettem volna, amikor már kinn a szabadban nincsenek fagyok, akkor nem nyílnának. 

A varfűnek minden esetre nagyon örülök, csodálatos színe van és rengeteg virág van rajta. Kicsit megdőlt, ezért felkötöztem egy karó mellé (itt a képen még nincs felkötve).  Azt hiszem át is kell majd ültetnem, mert mellette a sásliliom  is nagyon megnőtt az idén és elnyomja. 

Egyébként nagyon rendeződik át a kert. Szinte követeli a helyreigazításokat, most már erősen mutatkoznak az ültetési hibák, amiket elkövettem. Pl. tegnap le kellett vágnom a rezgő egy részét is, (egyébként elnyílt már, de nem szoktam levágni, mert szépen mutatnak az elvirágzott ernyői is), mert teljesen ráborult egy kis tujára és egy kokárdavirágot is maga alá temetett. Tavaly egy csöpp kis tő volt, LIDL-ben vettem, de az idén már legalább 15-20 szárat növesztett, mindegyik olyan vastag, mint a hüvelykujjam, 1 m magas és rajtuk a rengeteg virágernyő. 
Egyrészt megint sokkal több és magasabb növénytámaszra lesz szükségem, mert kitámasztottam a növényt, de az ellenkező irányba dőlt... úgy tűnik az idén másképp fújtak a szelek, mint tavaly. 
Illetve az is igaz, hogy azon a részen túl sok lett a növény, nem számítottam arra, hogy ilyen óriásiak lesznek. Minden nő, mint a bolond, persze ennek örülök, de nem számítottam arra, hogy ilyen giant növények kerekednek majd ki. Mondhatnám, hogy: "Minden a tervek szerint alakul, bár ezek nem az én terveim." :)))))

Nagyon szép ez a barackvirágszínű liliom is és sokáig nyílik. Alatta pedig már virágot hozott a magról nevelt ligetszépe is.

Az idei hihetetlen növekedés nagyon látszik a cserszömörcén is, az első kép június 10-én készült, a másik július 14-én. Alig több, mint egy hónap a különbség és körülötte a rengeteg mulcs, ami ugyan pillanatok alatt tűnik el, de közben nagyon sok nedvességet tart vissza és tápanyagot biztosít a bomlásával. 

 Még a végén tényleg felnő a kertem, de legalább lassan a tinikorba lép... talán azért nő ilyen zabolátlanul. :) 

Nem semmi volt tegnap az időjárás. Délután fél 4 körül 37 fok volt...  aztán egy félóra alatt visszaesett 34-re, mert észak felől megjelent egy nagyon, de nagyon ronda felhő. Azt hittem lesz itt akkora jégverés, hogy majd csak síránkozhatok a kertem miatt, de nem volt csak egy nagy eső, nagy széllel. 4:25-kor már csak 28 fok volt  kinn. Juhhé!  Örültem, mint majom a fakának, aztán 5 óra előtt 10 perccel már csak 23 fok volt... ez azért durva, de akárhogy hat is a szervezetre ez a nagy zuhanás, nekem akkor is jólesett, hogy lehűlt. 

Imádom a hajnalokat. Tegnap is már korán reggel kinn voltam a kertben. Kiültettem a 2 palástfüvet, más-más helyre, mert nem ismerem a növényt, nem tudom mit fog szeretni. Legalább valamelyik hely jó lesz neki, remélem. 

A Botanikaland-en szoktam megnézni, hogy mi mit szeret, mert megbízható oldalnak tartom, óriási gyűjteménye a növények leírásainak. 
Igyekeztem jó helyet találni a palástfűnek, de időnként már úgy érzem, hogy azokat a helyeket, ahová eddig ültettem, lassan kinőttem. Kicsi lesz a kert? :) 1534 nm... egyébként nem kicsi, de rengeteg olyan rész van benne, amiket még nem tudom, hogy hogyan fogok elrendezni, ezeket még ki kell találni. 
Kiültettem a piros kasvirágot is, én kúpvirágnak néztem, de ahogy rákerestem, hívják így is, úgy is, de Echinacea purpurea (szóval hivatalosan kasvirág), de azt nem tudom, hogy 'Lakota Red' vagy 'Red Pearl'... nem 'vót' odaírva.
Ez egyébként nagy baj Magyarországon a kertészetekben (de már erről is írtam), hogy nem írják ki a növények neveit pontosan.

 Gyorsan kigyomláltam a petrezselyem ágyását is, bár a petrezselyem most olyan benne, mint a mesében, hol van, hol meg nincs. Nem tudom lesz-e 20 szál belőle az idén és a másodvetés se kelt ki. 
Minden más viszont csodaszép, tegnap is leszedtem egy nagy doboz (2 l-es jégkrémes doboz) zöldhüvelyű zöldbabot is. Pár uborkát is levettem, ezeket meg is ettem, nem volt elég ez a mennyiség most berakni és különben is szerintem lassan elég lesz az uborka. Pár üveggel teszek még el, de még tavalyi is van van 8 üveggel. 

És a kedvencem a virágos kert:

Ez a póréhagyma virág valami fantasztikus, jövőre egyet-kettőt fogok tenni a virágoskertbe is, mert nagyon impozáns és nagyon sokáig tart. Persze amit jövőre fogok ültetni, az majd csak azután következő évben fog nyílni, de a kertészkedés türelemjáték is egyben. 

A fehér kasvirágom

Sárga cickafark

Ez a benn gubbasztás engem annyira el tud fárasztani, hogy ennél még az is sokkal jobb lenne, ha kinn ásóvillázhatnék, attól nem fáradok el ennyire. Semmitől nem tudok annyira elgyötörtté válni, mint a hiábavaló időtöltéstől. 
Próbáltam persze tegnap is párszor kimenni és tenni-venni ezt-azt, de képtelenség ebben a forróságban, még az árnyékban is izzadtam. A legminimálisabb mozdulatra is levert a veríték, inkább hagytam végül.

Kiültettem még reggel a tollborzfüvet, bár a japán juhar mögé került így, idővel nem fog elég napot kapni, de a juhar nehezen nő és ki tudja megmarad-e. Észrevettem rajta egy elpusztult ágat, csak úgy, egyik napról a másikra megpurcadt. Utánaolvastam, állítólag ez előfordul, hát nálam most előfordult, sajnos. 

Még korábban reggel pedig levagdostam és összedaraboltam a ház előtt a maradék muskotályzsályát, aztán kikapáltam egy csomó gyomot az ágyások közül, hogy legalább valami formát tudjon ölteni a veteményes és akkor már csak egy-egy ágyást kell kigyomlálni, ez valahogy átláthatóbb így, mintha térdig gázolok a gazban, ráadásul a talpas muhar már elkezdett virágba menni, nem szeretném, hogy magot szórjon, szóval ahol értem, ott ki is vágtam. 
Illetve kiszedtem a gyomot az egyik paradicsomágyásból is, ennyi telt. 
Aztán még feldolgoztam a tökisszont, végül nem lett belőle tócsni, mert be nem kapcsolom a sütőt ebben a melegben. 
Összegyalultam és a fele nyersen ment a fagyasztóba, a másik felét kevés étolajon lesütöttem krémesre, ez újabb 2 adag cukkinipástétom alapja lesz majd télen. 

Este is kimentem még, levágtam és feldaraboltam a törökszegfűt és a helyére ültettem át pár palántát a tavasszal vetettek közül. Valamelyik nap (nem tudom írtam-e), tavalyelőtti magokból vetettem az újonnan feltört részre is, tegnap meg is locsolásztam, meglátjuk kikelnek-e majd. Jó lenne, mert már úgy elképzeltem oda a lelki szemeimmel egy szép nagy törökszegfű foltot.
Este még megpermeteztem a paradicsomokat kalciummal, aztán levágtam egy adag elnyílt küllőrojtot is, de már nem volt lelkierőm összedarabolni, majd ma, vagy holnap. Kiszedtem még egy kis gazt is, amíg eljutottam a küllőrojthoz... borzasztó, hogy pár nap alatt, hogy elburjánzik. 

A paradicsomom csodálatos, ezek, amikor megérnek, szerintem isteniek lesznek. Remélem legalábbis, hogy az ízük is olyan jó lesz, amilyen jól néznek ki. Hatalmasak! 
Több fajtát ültettem, úgy tűnik mind meglesz, bár nem hiszem, hogy mindről van kép most. 7 fajtát ültettem, de egyelőre ezeken van a legtöbb. 
A San Marzano típusú (a hosszúkásak) sajnos nem egészséges, úgy tűnik kalciumhiánya van, de már megkapta a tápoldatot. 

A paprika is kezd teremni, bár nagyon várom a romirokat, de még nem fedeztem fel őket. Pedig tavaly akkora paprikák voltak rajta és az idén is ültettem belőle, de még nyomuk sincsen. Van viszont kápia és kosszarvú, szerintem később jönni fog a többi is. 

 Böbike már teljesen jól van. Tegnap reggel kiment, aztán bejött, aztán jött-ment. Nem találta idebenn a helyét, végül megint kiment, de itt tanyázott benn az udvarban egész nap.
Olyan aranyosak voltak, Böbe a lábtörlőn feküdt, Elza a magnólia alatt az árnyékban és 2 méterre tőle megláttam Herkules fülét ahogy kandikált a fűből. :)  A 2 kosztos most nem volt itt, de vacsorára ők is mindig megérkeznek és akkor 5 cica lebzsel itt körülöttem. Szeretem, ha mind itt vannak. 
Böbike éjszakára is kiment, ezen meg voltam lepődve, mert a különféle rázósabb kalandjai után benn szokott maradni egy darabig, de úgy tűnik a kis lelke most begyógyult, mert este már toporzékolt az ajtó előtt és nyargalt lefelé a lépcsőn, amikor kiengedtem őt. 
Jól telt az éjjel, már itt van benn ma reggel, az ablakban ül. :)