Reggel még mínuszok vannak, tegnap is -4 fok volt, ma reggel -3,5 fok, nem igazán lehet sokat csinálni a kertben. 
Metszegetek, hétfőn a két mályvacserjén igazítottam kicsit, nem sokat vágtam le belőle, főleg a közepéből vettem ki pár ágat, hogy ne legyen olyan nagyon nagyon sűrű. Illetve alsó ágakat vágtam le, mert fácskává akarom őket nevelni. 

Rózsákat is metszettem, még nem az összessel vagyok kész, egy van hátra. Jól megnyestem őket, remélem gatyába fognak rázódni, nagyon rosszul metszettem tavaly nyáron, szörnyen néztek ki. Keresztbe-kasul voltak ágaik, az egyik be szokott nyúlni az ösvényre is, azt a részét is kivágtam... hát... 'megláttyuk, a vak is aszonta'. :D 

Megmetszettem a cserjés hortenziákat is, vágtam egy halom vesszőt és beáztattam vízbe őket, ma akarom bedugdosni földbe, nagyon örülnék, ha gyökeret eresztenének. 

Leszedtem a maradék takarókat is a fákról, a kis füge rendben van, a Vaniglia datolyaszilva is rendben lévőnek tűnik, a Rojo Brillantén még nem látok semmit, az nagyon kérdőjeles. Nem látok rügyet a szecsuáni borson sem és a jujubákon sem még, de utóbbiakat tudom, hogy nagyon későn hajtanak ki, a szecsuánit meg nem ismerem még. Izgulok, drága fák, főleg a datyolyaszilvák és a jujubák, örülnék, ha megmaradnának. 

Itt volt apu is, megcsinálja nekem az ajtót arra kis pecóra, ami a terasz mellett van. Alapvetően már megbántam, hogy odaépíttettem, de ha már megvan, akkor jó lesz szerszámosnak. Eredetileg egy alomszéket gondoltam el bele, de nem használok én alomszéket, nem is tudom, hogy gondoltam. Talán mert kinti pottyantós budit sose akartam, szóba se jöhet, mindig is irtóztam tőle és akkor jó ötletnek tűnt, hogy legyen egy kinti WC, de a nyavalya se vacakol vödrökkel, fűrészporral és egyebekkel, ha egyszer van rendes WC is. 
Így aztán ebben fogom tárolni a kerti szerszámokat, és/vagy bepolcozom és a cserepeket, tálcákat és egyéb, ültetéshez használt cuccokat is ott fogom tartani. 
Jelenleg egy csomó cserép van beletéve és a növénytámasztó karóim, amiket tavaly és az idén télen szedtem az erdőben. Egyébként arra is jó, mert hosszúak a karók és ide beférnek, így a tél nem eszi meg őket és nem kell minden évben újakat vagdosni. 
Egyelőre az ajtófélfának valót tette fel apu (a képen még nem látszik), aztán majd elkészül a napokban az ajtó is rá. Nagyon örülök neki, hogy megcsinálja. Majd szépen lefestem fapáccal és akkor rendben lesz. 

Ez már az utolsó kép a tricolor krókuszokról, lassan el fognak nyílni és ugyancsak lassan a hideg miatt, de remélem jön majd a többi is. Már mindenütt kibújtak, de bimbókat még most se látok rajtuk. 
Az egyik kis recéshagymájú nőszirom kezdi mutogatni magát, de még nem elég fotogén az sem. 

Az olasz kontyvirág (Arum italicum) levelei nagyon szépek most, késő ősszel szokott kihajtani és egész télen megmaradnak a levelei. Szép színfoltot ad a kertben, szeretem. Majd később fog virágozni, nem túl mutatósak a virágai, de ősszel a termése szép piros, bár eddig még nem sok volt rajta. 

Herkuló bevette a sziklakertet, mostanában fekszik mindenütt, ahol napozni lehet, de éjszakára már minden hideg ellenére sem hajlandó bejönni. 
Nincs túl jól a SziszaÚr, most megint szedi a gyógyszert és az összeset sikerült megetetnem vele, még egy szem van hátra és a Kék Lukács cseppeket is kapja. Valamivel könnyebben eszik, de csak picikével. Folyik a nyála... kap nyers tojást is minden nap, mert abban minden van. Ha vége a gyógyszernek, akkor folytatni fogjuk a lepketapló gomba szedését. 

Mostanában teljesen rákattantam a youtube-on a különböző kertészkedős csatornákra. Nem az észosztós, önmutogatós, népszerűséghajhászós, pojácáskodós csatornák, hanem azokra, amik ténylegesen azt mutatják, hogy az illető mit csinál a kertjében. 
Ezek, amiket most találtam, azért is nagyon tetszenek, mert Észak-Vietnamban kertészkednek (és házat építenek).  Vietnamnak ez a része a Ráktérítő környékén van, szubtrópusi monszun az éghajlata. 
Nagyon érdekes látni, hogy kókuszpálmákat ültetnek, nő a kertben a banánfa, a papaya, taró és sok egyéb is, ugyanakkor sok hasonló növényt is nevelnek, mint mi és rengeteg háziállat is van: kutyák, cicák, csirkék, kacsák, libák. 
Van pl. kukorica is náluk a kertben, de meglepetésemre még káposztát, karalábét és sárgarépát is láttam. Hatalmas mustársalátákat termesztenek, nagy tömegben fogyasztják és itt is álmélkodva nézem, hogy se földibolha, se káposztalepke, se más nem károsítja. Mintha Európa kapta volna az összes kártevőt... 

Két csatornát nézek, egy testvérpár csatornái. A srác úgy tűnik, hogy egy mániás házépítő. Először felépítette az első kertet, amit odaadott a húgának, aztán felment a hegyekbe és óriási erőfeszítések árán ott is épített egy házat, amit végül ott hagyott, mert nem bírta a klímát. 
Azt nem tudom, hogy megy ez ott Vietnamban, hogy csak úgy bemennek a dzsungelbe és elfoglalnak területet, amit kitisztítanak és aztán építkeznek rá és megművelik, vagy megveszik, de amit szinte két kézzel, pár szerszámmal megcsinálnak, az fantasztikus. 
Arról nem is beszélve, hogy vezetik be a hegyekből, a természetes vízfolyásokból a vizet és ugyanígy az áramot is. Mondhatni saját vízerőművet építenek... mondjuk azt nem tudom, hogy ez mennyire lehet elterjedt, de ha igen, akkor mennyire lehet ott tele műanyag csövekkel a természet és milyen szervezetlenül. 
Először csak néztem, hogy nem zárják el a vizet, folyton csorog, aztán láttam, hogy a hegyi patakok, folyók vize van odavezetve. 
Úgy tűnik, hogy csapadék van bőven, folyhat a víz világba. 

Ami nagyon tetszik benne, hogy olyan képeket mutat Vietnámról, a csodás hegyekről, amiket akkor se látna az ember (vagy nem úgy), ha odautazna. 

Szóval nagyon érdekes, ajánlom mindenkinek, aki szereti az ilyet (szerintem jobb, mint thrillereket nézni). Az igaz, hogy talán a mi tempónkhoz képest kicsit lassú, kicsit vontatott. Nem lennék kíváncsi külön-külön minden szeg beverésére, minden lyuk kifúrására, minden szál bambusz begyűjtésére az erdőben. Viszont az is érdekes, hogy ott simán kimennek az erdőbe és (nemcsak a vizet veszik el), hanem kivágják a fát ami kell, a bambuszt is, ami kell, kiirtják az erdőt ahol kell, ... nálunk mindent meg kell venni, vagy legalábbis engedély kell hozzá. 
Lehet, hogy jogszabályi oldalról mi jobban védjük a természetet, érdekes módon mégis azt gondolom, hogy mi élünk sokkal távolabb a természettől és mi vagyunk a természetrombolóbbak a növekvő városokkal, a növekvő forgalommal, az engedély nélkül lerakott szeméttel, a természetes vizekbe és földekre kiengedett vegyszerekkel, az eltékozolt (gyárakkal, napelemekkel, stb. beépített) vagy végletekig kizsigerelt földjeinkkel. 

***

A kertben a hóvirágok egyre szebben kinyílnak és a ház előtt a krókuszok is, mert ott melegebb van. 

Tegnap voltam kinn kicsit tevékenykedni is a kertben. Nem volt túl meleg, 9 fok volt a maximum és kellemetlen, hűvös szél fújt. Nem erős, de olyan cúgos, nemszeretem szél volt, nem tudtam levenni a sapkát a fejemről. 

Kivágtam egy szúrós, borókaszerű növényt, pontosabban levágtam a nagy részét. Neki volt támaszkodva annak a belső kerítésnek, amit szeretnék megszüntetni és csúnyácska is volt már, elöregedett az is. 
Van a tövénél friss hajtása, majd azt hagyom meg és azt hiszem szabályozni fogom, hogy ne nőjön meg akkorára, mint volt és azt is, hogy merrefelé nőhet.  
Ezen kívül még visszametszettem az egyik Fairy rózsámat is, a másikhoz még nem nyúltam, azt majd szeretném kivenni és be fogom ültetni cserépbe, mert odaígértem a barátnőmnek. 
Ennyihez volt kedvem a hidegben, de most már sok meló lesz a kertben: akarok némi fazonigazítást a mályvacserjéknek, meg kell metszeni majd a hortenziákat (és dugványokat készíteni belőle), a többi rózsát is, a tűztöviseket és még az őszibarackfát is, sőt a meghagyott görbe almafámat is. Remélem tényleg jobb idő lesz a hét közepétől, ma reggel csak -5 fok volt, szóval nem kapkodok még túlzottan. 

A kertben még most sem lehet igazán tevékenykedni, fagyott a talaj. Tegnap éppen néztem, hogy hiába a napsütés, csak tocsog a föld teteje, nem tudja elnyelni a leesett esőt sem, mert 5 centire már fagyos. 

Elmentünk inkább kirándulni egy helyre, amire már régóta kíváncsi voltam. Nem természeti látnivaló, inkább hívhatjuk ipari hulladéknak, de jól néz ki. :))))
Ezek a salakhegyek Salgótarján külső részén vannak, Pintértelepnél. A régi ötvözetgyár kohójából szállították ide a salakot és ezek a hegyek nőttek fel belőle. 
Érdekes, hogy az egyiket benőtte a gaz, a másikat pedig az erózió koptatja, de ettől igazán holdbéli a táj. Mindkét hegy mellett ott vannak a hatalmas betonmonstrumok is, állítólag ezek voltak hivatottak tartani a szállítószalagokat. Jó sok acél van bennük, még most is erősnek tűnnek. 
Könnyen megtaláltuk őket, már akkor látszik az egyik salakhegy csúcsa, amikor az ember benéz az utcába. 
A házak előtt érdemes leparkolni az autót és onnan egy rövid sétával (az utolsó háztól már földúton kell menni) elérhetők. 

Érdemes volt ezt is megnézni, érdekes, különleges látvány, gondolom az erózió miatt állandóan változik is. Pár év és be fogja nőni egy fenyves, rengeteg kis erdei fenyő csemetét láttunk. Biztos a közeli fenyvesből szóródhattak szét a magok, úgy tűnik szeretik ott a helyet. 

Az egyik betonmonstrum maradványai. 

A másik benn van a két kúp között. 

Előttünk a Mátra. Olyan szép ez a vidék...

... és még egy hatalmas naperőmű is van.