Szépen nyílik a lila akácom, azt hiszem végre rájöttem arra, hogyan is kell metszeni. 
Tavaly nagyon kevés virág volt rajta, vagy talán nem is volt... kicsit majd át kell alakítanom a növény formáját, így, hogy már tudom, hogy működik. 
Most látszik rajta pár elhalt ág, azokat le fogom vágni és azokat is, amik nagyon magasra törekszenek, mert azt a részét nem tudom így kezelni, emellett felmászik a tetőre is. Ezért van rajta kevés virág általában, mert nem tudok mit csinálni azokkal a nagyon magasan lévő friss hajtásokkal, mint leszaggatom. 
Pedig a virágait az előző évi hajtásokon hozza, azokat kell visszavágni 3-4 szemre és onnan fognak lelógni a virágok. Tehát a cél, hogy minél több új hajtást neveljen és azok vissza is legyenek metszve. 

Tulajdonképpen ezen a tavaszon kellett volna levágnom azokat a magasra törő ágait, amik már túlságosan fenn vannak, de nem volt időm. Pedig akkor lenne jó, amikor még nincs rajta lomb. 

Tegnap nem csináltam túl nagy erőlködéseket a kertben. Kevés időm volt rá, ezért próbáltam látványosabb dolgot megcsinálni, már csak az elégedettség érzése kedvéért is. 

Kiszedtem végre és összetördeltem a komposztra a rengeteg csicsókaszárat, mert annyira ronda volt miattuk az a rész és már erősen hajtanak az újak is. 
Aztán azon a részen, ahol a csicsóka honol és mellette, felcsodaásóvilláztam egy kicsi részt. Ez a szomszéd kerítése melletti rész, ahol évek óta minden csak nő, mint a gomba. Nem nagyon jutottam el addig, hogy csináljak is ott valamit.

Vannak benne évelők, mint szarkaláb, kasvirág és fűszerek: oregano, kakukkfű, levendula és tárkony, fehér üröm, na meg azok mellett-között töméntelen sok gyom. Egy részét kiszedtem, de így is elég borzasztóan néz ki.

És még van egy nagy rész ami csupa fű, kemény, mint a beton és ráadásul a szegélynek berakott, bontásból maradt cementlapok is kidűlöngéztek. Felém lejt az egész terület, a szomszéd jóval magasabban van, ezért az összes kinyomódott, újra kell majd rakni azokat is. 

Ilyen gyomos, a többi is ilyen volt. 

Van pár beton járdaszegélyem, lehet, hogy majd azokat teszem be inkább, úgyis ott vannak évek óta, csak kerülgetem őket, nem találták meg a helyüket... eddig. 
Lehet, hogy jó is lesz egy kis eső, legalább feldolgozhatóbb lesz a talaj, hacsak megint teljesen el nem ázik minden... 

Kijött pár csicsóka is, majd ezekből csinálok valami tócsni szerűt. 

Megint szedtem komlóhajtást is, majd valami tejszínes-gombás mártást készítek belőle. Kiszedtem elég sok komlógyökeret is, de még most is sok van. Nem férek hozzá, benn van a bokrok között. Előbb az egyik bokrot ki kell onnan vágnom, úgyis félig el van száradva.

Van egy kis talajtakaró vadnövény, amit hagyok szaporodni azon az ösvényen, amin járok. Ezüstös hölgymál a neve, szép, kis, sárga virágai vannak és gyakorlatilag alig nő meg közte más gyom. Ami mégis, azt ki szoktam szedni. Azt szeretném, ha végig elterjedne azon a területen, amit ösvénynek használok, mert lehet rajta taposni, nem zavarja, nő tovább. Jól terjed, de nem kiirthatatlan, mert pl. a veteménybe is belekúszik tavaszra, de végigmegyek rajta a szegélyvágó kis ásóval és levagdosom, akkor elvan egy darabig. Olyan a talajon, mint egy vastag bundaréteg, bírja a szárazságot, de az esőt is, szóval szeretem ezt a kis növényt. Gyep helyett maga a tökély. 

Kivirágzott a tamariskám is és látszik, hogy alatta a talajtakarók is növekszenek szépen. Van alatta nyuszifül a naposabb részen, kecskerágó és kis meténg is. 

A kecskerágó közelről, szépen terjed nagyon. A csalán már nincs ott, leszedtem teának, illetve a gyökereit is kihúzgáltam, úgyis bejön... 

Kék nefelejcs és tulipánok. 

A kék csenkesznek lett 3 kis fiókája, gondolom az elhullatott magokból. Gyorsan fel is szedtem őket és átültettem az életfák alá, a szélekre. 
Eddig kővel volt kirakva egy részen, de nincs annyi kövem (erről most a Forest Gump jutott eszembe: "Van úgy, hogy az embernek nincs elég köve..." - bár itt most szerencsére más a kontextus), ezért úgy gondoltam, hogy a kék csenkesz nagyon jó lesz határolónak, mert dús, nagy párnákat képez.

Beszurkáltam a borsó mellé is a karókat még valamelyik nap, most húztam ki madzagot, amire majd futhat a borsó. Egyelőre csak egy sornyit, majd ahogy növekszik, úgy húzok ki magasabban is további sorokat.
(A képen még  nincs madzag.)

Kiültettem a korai lonc bokrot a komposztból, ahová késő ősszel bedugtam, mert még kiástam, de elültetni már nem volt érkezésem. Folyton esett és nem is igazán volt elképzelésem, hogy hová kerüljön. Most beültettem a kert végében lévő ronda ól mellé. Jól belocsoltam, remélem megmarad, nem tűnik túl érzékeny lelkűnek. Szépen kihajtott a komposztban, még virágzott is. Ha megmarad, szép, nagy bokor lesz, a virágja csodásan illatozik és nem utolsósorban el fogja takarni az ól oldalát. 

Megmetszettem a barátcserjét is és nem tudom mi lett az egyik Leylandival, de egy csomó ága leszáradt. Azokat levagdostam, remélem nem száradnak le továbbiak is róla. Formafát szeretnék metszeni belőle és már vágtam le pár ágat, lehet, hogy azt sínylette meg? 

Nagyon szépen hajtanak a lestyánok és a citromfű is. Ott a bot mellett egy füge növekszik. Ősszel nem nézett ki jól, de szerencsére túlvészelte a telet. 
Vetettem még ebbe az ágyásba kaprot, ahol a pálcák vannak a földön (a macskák miatt), metélőpetrezselymet és téli sarjadékhagymát, illetve két cserépbe steviát és rozmaringot és az ágyás csücskében vad kígyóhagyma növekszik és szépen szaporodik, amit innen a közelből hoztam egy cserjésből. Aztán vettem észre, hogy már magától is bejött a kertbe, mert van belőle másutt is és ott is szaporodik. 

Kivirágzott a medvehagyma is. 

Birsalma

És így néz ki a szomszéd kertje... lesz jövőre pitypangom bőven, az igaz, hogy most is van. Főztem pitypangmézet az idén, 4 kis üveggel lett. 

Kezdik az íriszek is az idei jelenésüket. 

Kőtörőfű. 

Az utolsó kökörcsin. 

Szellőrózsa, nagyon szeretem, olyan rég vágytam már ilyenre, tavaly vettem, és most látszik, hogy nagyon szapora. Jövőre egy egész mező lesz belőle.