Ma reggelre megint esett a hó. Kb. 3-4 centi lehet, nagyon szép, tiszta, szűz hó, ahogy kinézek, még az úton se ment egy autó se ma reggel, még a vadászok se jártak erre. 
Szóval szép, de annyira elég lenne már a csapadékból. Ma egész napra esőt, ónos esőt és havas esőt ígértek, de még holnapra is. Szerintem ha tavasztól egészen őszig nem lesz eső, attól, hogy a kút kiürül (mint tavaly) nem kell félnem. Márpedig sanszos, hogy ezt a borzasztóan esős időt valami nagyon száraz tavasz és nyár fogja követni. Még mindig jobb lenne, mintha ilyen csapadékos maradna az idő. Ha ez így megy tovább, akkor veteményezés helyett iszapbirkózó versenyeket fogok szervezni a kertbe. 

Macskafronton a helyzet borzasztóvá kezd válni. A MókaKépű válogat... ő, aki lopakodó korában olyan mohón kapkodta fel itt nekem hátul egyesével a többiek által széthullajtott tápot, hogy egyszer még egy poloskát is felkapott, na ő válogat. 
Kitettem elé egy nagy doboz kaját és nem kellett neki. Ül és másikra vár. 
Nem adok másikat, majd ha éhes lesz, akkor eszik. Nehezen állom meg, de valahogy kordában kell tartanom őket, már így is a fejemre nőttek. 
A száraz kajára úgy néznek, mintha valami szemetet raknék eléjük... 2000 Ft felett van kilója és nem nézik ételnek. 

A Nyenyere (ez lett a kis dumálós új cica neve) teljesen beköltözött, szerintem elfoglalhatta valamelyik dobozt, mert ő az első reggel, aki megjelenik. Ahogy meghallja, hogy húzom a rolót, vagy akár csak a villanyt kapcsolom, már itt nyerereg és követeli a kaját, a simit és nagyon be szeretne jönni, de meg kell elégednie azzal, hogy helyet talált nálam. 
El kell majd vinnem ivartalaníttatni, de csak tavasszal, mert nem tudom őt hová tenni, amíg lábadozik. Be nem hozom, mert akkor az életben nem rakom ki innen többet és Böbe is kiborulna. Őszintén remélem, hogy addig nem fog tüzelni, ha igen, akkor lesz egy rakás kiscicánk is. De azt hiszem, hogy a Nyenyere még fiatal cica lehet, mert elég kicsike. Herkules viszont már szagolgatta őt... sikerült lekapni a CicaUrat a kidugott nyelvével, hogy le nem fagy neki ebben a hidegben. :)))))

Ez pedig a Böbe, na neki aztán esze ágában sincs kimenni. Egész nap benn tanyázik, néha látványosan unatkozik, olyankor kilököm egy kicsit az udvarra és akkor engedem be, amikor már fázik a MacskaBunda. Elzával ugyanígy szoktam, amikor már kényszeresen dörömböl az ajtón, akkor kitessékelem. Nem állapot ez a bent se jó, meg kint se jó. 

 Elza állandóan dörömböl, ha éhes, ha menni akar kifelé, ha unatkozik, ezért mostanában megint kidörömbölök válaszként. Legutóbb ettől abbahagyta egy időre a dörömbölést, de alapvetően Elza kommunikációs eszköze az ajtó lett. :))))
Itt Elza a bungiban ül, amit a Böbének vettem, de nem kellett neki, Elza meg imádja. Itt most valamiért nagyon rosszarcú, ki tudja mi baja van megint, Elza folyton pukkad valamiért és nagyon irigy is a Böbére és minden az arcára van írva. Egyik cicámnak sincs ennyi arckifejezése, mint Elzának... és mondja valaki, hogy nincs ezeknek lelkük! 

A karácsonyi kaktuszom se bírta ki karácsonyig. Pár bimbó volt rajta csak, de azok szépen kinyíltak. 
Szegénykém már nem is tudom hányadszor él túl. Tavaly is elhalt egy pár ága és alig maradt pár kis ág, ami életben maradt, de mégis maradtak meg részei és még virágot is hoz. 
Nem teszem már ki többé, azt tapasztalom, hogy azt szeretik ezek a levélkaktuszok, ha egy helyben vannak hagyva. A verandán jó nekik, nyáron sincs túl nagy hőség, nem kapnak közvetlen napot sem. Nyugati és északi ablakai vannak a verandának, nyáron le van engedve a roló (bambusz), így szórt fényben vannak. Ilyenkor pedig a rolók már fel vannak húzva, viszonylag hűvös van (15 fok körül van, éjjel hűvösebb, de sose fagy) és világos. Ezt szeretik. 

Vettem a LIDL-ben szombaton egy újabbat is. Karácsonyinak árulták, de a levelei alapján nem karácsonyi kaktusz. Vagy ez is hálaadási lesz vagy húsvéti, majd meglátom a virágját. Fehéres színűek lesznek a virágai, ha ki tudja nyitni, mert ezek a kaktuszok nem szeretik a mozgatást, főleg, amikor tele vannak bimbóval. Szerintem le fogja dobálni, de majd meglátom. Hátha egy-két virágot azért sikerülne megtartania és kinyílnának. 

Kezdek beleszeretni ezekbe a kaktuszokba. Még szeretnék olyan nagy levélkaktuszt is, aminek nagy piros virágai vannak, bár nem tudom, hol teleltetném. 

Uhh, ma reggel -8 fok van kinn ma reggel (hétfőn).
Már vasárnap reggeltől elkezdett hűlni a levegő, napközben se nagyon ment 0 fölé. 
Így aztán a tervezett ablakpucolás nem úgy lett, ahogy szoktam, a belső táblákat inkább hagytam, hanem a függönyöket azért kimostam. A legbelső és a legkülső üveget mostam le, de így is foltos lett, mert fagyott kinn és az ablakmosó rögtön ráfagyott. Hát... ez van, de fel akartam rakni a karácsonyi tüskés gömböcöket és fel is raktam. 
Az egyik ablakon fehérek vannak, a másikon színesek. 

Egyébként szoktam ilyen felemás dolgokat csinálni. Általában inkább idő híján, és/vagy kedv híján... nem is tudom, ahogy öregszem, egyre kevésbé érdekel a takarítás. Elhagytam már a régi, bevett "szabályokat" (mert miért is kellett így vagy úgy csinálni?), szóval van, hogy még az ablakot is részletekben mosom le, mégse omlott még össze a világ egyszer sem.

Vannak, akik majd megszakadnak (főleg így ünnepek előtt), hogy minden meglegyen, amit a szokások kívánnak. Én már nagyon régen elhagytam ezeket, mert végül is kinek a szokásai? Az biztos, hogy nem az enyémek, a másokét pedig miért is kéne követnem? 
Szerintem érdemes megkérdőjelezni nagyon sok szokásunkat, sok olyan dolgot, amit tanítottak nekünk és ezért készpénznek vesszük, hogy tényleg úgy van-e, még azokat a dolgokat is, amikben annyira biztosak vagyunk (persze nem a 2*2-re gondolok, mielőtt valakinél beakadna a lemez). Az embereknek (nekem is) rengeteg hiedelmük van és a legtöbben sosem állnak meg és gondolkodnak el azon, hogy tényleg igazak-e ezek. Na, hová el nem tudok kalandozni egy (félig)ablakmosás kapcsán... :)

Hurkát és kolbász sütöttem, megkívántam és ennek legalább nincs olyan kibírhatatlan szaga. Nem tudom mi történt, de megint nem tudom megenni a húst. 
Szombatra pl. fasírtot terveztem, mert kívánnám, de a darálthús szagát nem bírtam elviselni. Végül rádobtam a hagymára, amit a fasírthoz sütöttem és lesütöttem rajta a húst és beraktam a fagyasztóba, majd jó lesz valami paradicsomos, bolognai vagy tejszínes akármilyen  tészta feltétnek, amikor már nem lesz bennem a szag emléke sem és ez az undorodás sem. 
Vannak ilyen időszakaim, amikor nem viselem el a húst. Egész életemben voltak ilyenek, hosszabbak-rövidebbek, de hagyom... valami oka biztos van. Volt már olyan is, amikor semmi húsos nem ment le a torkomon, a hurka se és semmi amiben húsféle volt. 
Egyszer biztos teljesen ki fog menni az étrendemből, valahogy mostanában egyre gyakrabban érzem, hogy nem kell. 
Pedig nem vagyok se vegetáriánus, a vegánok agymosottságától meg egyenesen kiver a frász, szóval nem elvek és meggyőződések mentén történik ez bennem, hanem valamit a szervezetem jelez. Én meg hallgatok rá.