Ilyenkor a Halottak napja után mindig megkapom a családból az erkélyeken tartott krizantémokat, aztán van amikor megmaradnak, van, amikor nem. 
Az idén másképp ültettem őket, egyrészt a kert szárazabb részeire, másrészt kaptak perlitet az ültetőgödörbe, hogyha sok a csapadék, akkor a perlit magába szívja és nem a növény gyökere körül pang a víz, mert a krizantém azt nem szereti. 
A középsőt pedig vettem 600 Ft-ért, szép, tűszirmú, de ezt nem ültetem ki, a másik kettő már kinn is van a kertben. 

A fehéret egy kipusztult másik fehér helyére ültettem ki. Az a másik egy kicsit lilásodó volt, ez meg hófehér, de jól mutat a színes Asterek mellett. 

A lilát a cserjés rész veteményes felőli oldalára ültettem, ez nagyon száraz, biztos kell majd öntöznöm is, ha nagyon száraz lesz a nyár, de mellette látszik a kő, amin a nagy amfora szokott lenni az öntözős időszakokban, nem lesz messze tőle a víz. 
Mögötte még van egy darab geotextil, de majd felveszem tavasszal, most még hadd döglessze maga alatt a füvet. 

Kiültettem a kis oregoni hamisciprust is, szegénykémet utoljára az összes közül. Már pár hónapja itt állt cserében és egyszerűen nem tudtam megtalálni a helyét. Végül elhúztam a nagy gumit (a múltkor írtam róla, akkor is mozgattam, mert majd a helyére fog kerülni a szecsuáni borsfa. 
Pár hete volt csak és ennyire kihalasztotta maga alatt a füvet. 
le fogom takarni papírral és a tetejére viszek szénát, mert nem szeretném, hogy visszagyomosodjon. 

A tölgylevelű hortenzia nagyon szép a napsütésben. 

A sárga krizantémok is nagyon szépek. Bár éppen tagnap nézegettem a tavaly őszi képeimet, hogy mennyi fajta krizantémom volt, sokkal szebb volt a tavaly őszi kertem, de hát ez van. Majd szépen pótolgatom őket. 

Ez is egy tavalyi túlélő, remélem az idei telet is átvészeli majd. Ilyen picike csak, nagyon nehezen tért magához, de legalább él. 

Tegnap nem szakadtam meg a kertben, de még ki akartam használni a jó időt és felvilláztam az egyik ösvényt a már feldolgozott ágyások között. Mit mondjak? Annyi fű volt benne, mint 3 ágyásban szokott és - ösvény lévén - jól le is volt taposva. Nagyon rögös volt, a kezemmel morzsolgattam szét a földet, úgy ráztam ki belőle a füveket. 
Majd húzok ki madzagot és úgy jelölöm is az új ösvényt, amit szeretnék majd a fűnyíróval rendbe tartani. 

Aztán még viszketett a tenyerem és felszedtem a talajtakaró fóliákat az epres mellől, de felvillázni nagyon nedves volt a föld, hagyom egy kicsit szikkadni. 
Leterítettem másik helyre az agroszöveteket, azokat a részeket majd tavasszal dolgozom fel.  

Ennyire halt ki alatta a gyom nyár vége óta. Az epresnél pedig azt néztem, hogy még van hely a geotextil szélénél egy sor epernek, de már csak tavasszal telepítem majd bele. 
A kép tetején lévő agroszövetet egészen közel tettem le a szőlők tövéhez, mert borzalom ami ott is van... kerek repkény, mi más lenne. Ki fogom szedni onnan, ha a fene fenét eszik akkor is. 

Így néz ki, nem lesz egyszerű dolgom, az már biztos, de gatyába akarom rázni a szőlőket is. Tavasszal kapnak új karókat és szépen kitisztítom alattuk a talajt és trágyát is fognak kapni, azt nem tudom, hogy a tövükhöz-e és/vagy permet formájában lombtrágyát, de valamit.  

Végre kinyíltak a túlélő krizantémok is majdnem teljesen. Ezek a sárgák és a lilák szoktak lenni az utolsók a kertben mielőtt végképp pihenni térnek a növények. 
Jó volt ez az őszi időszak és remélem lesz még jó idő, hogy többet is kinn lehessek. 
Szabályosan tobzódtam ezen az őszön a kertben, biztos azért, mert ez a döglesztően forró nyár úgy beszorított. Írtam is, hogy nem elégült ki a kertészkedési mániám, de ez a gyönyörű ősz kárpótolt minden nyári bebújva töltött pihegésért. 

Lassan tényleg véget fog érni az idei szezon. 
Megint összegereblyéztem egy rakás falevelet, ezúttal a szilvafa alól húztam össze és elvittem betakarni egy-két krizantémot és az új tarka levelű fagyalokat. A többit csak ráhúztam az ágyásokra. Nem sokáig tartott egyébként, pár perc múlva minden megint tele volt levéllel, de nem baj, majd megint ráhúzom az ágyásra. 

A terasz is lassan kiürül, még meglocsoltam az összes cserepest, de már hagytam kifolyni belőlük a vizet. Ilyenkor télen mindig felfordítom alattuk a tálakat, hogy véletlenül se álljanak vízben, vagy akár jégben, amikor fagy. 
Visszavágtam az összes mentát és betakartam a hintát is télire. 

Azért kitettem egy könnyű széket még magamnak, mert olyan jól esik még a szép napsütéses időben  kiülni és meginni a kávémat... nyáron nem volt ilyen élvezetes. Vagy túl meleg volt, vagy este csíptek a szúnyogok. Most sokkal jobb kinn lenni. 

Aztán úgy döntöttem, hogy lenn mégiscsak megnyitom a harmadik ólat is. Fogtam magam és kitakarítottam az ól előterét is, illetve a középsőt (amiben még nem volt eddig széna) lepókhálóztam. Akkora hálók voltak benne, hogy szerintem a Gyűrűk urából ide költözött a BanyaPók. :))) Alig győztem leszedni a seprőről is azokat a hatalmas hálókat, brrrr... nem szeretem a pókokat. 
Utána letalicskáztam egy kockabála szénát és beraktam az ólba, ebben jobban elkottyant, mert sokkal nagyobb a többinél, lehet, hogy holnap leviszek még egyet. Kikötöttem az ajtaját is, nehogy nekem valamelyik macsek beszoruljon oda és ne vegyem észre. 

Letalicskáztam még fentről egy pár leterített gumit és linóleumot is. Ezekkel is nagyon jól lehet gyomtalanítani, mindig van hová letenni őket. Nem szépek, sőt rondák, de annál hasznosabbak. Leterítettem őket az ól elé, majd kiirtják a gyomot és tavasszal felvillázom, hogy be tudjam ültetni növényekkel, hogy takarják az ólat. 
Egyszer már egyébként 2022-ben felvilláztam, de abban a szárazságban, ami akkor volt, nem nőtt meg semmi és víz se jutott oda. 
Most újra megpróbálom, illetve van két nagy, régi bödön fenn a padláson, majd azokat is lehozom és oda lesznek téve. 
Illetve az ól másik sarkára (az egyiken már növekszik az örökzöld lonc) egy tő szőlőt fogok ültetni, hogy az is hadd fusson ott rajta. Ki lehet azt dekorálni, illetve úgy eltakarni növényekkel, hogy ne rondálkodjon ott. Viszont hasznos,  mert a cicák használatba vették, a Nyenyere pl. egyértelműen beköltözött a (szemből nézve) jobb szélsőbe.  
Azon is gondolkodtam, hogy mi lenne, ha lemeszelném a fagerendákat, bár lehet, hogy fehéren csak még jobban virítana... nem is tudom. 
Szóval így néz ki most a macskahacienda.

A letakart részeken jövőre már virágok lesznek, szerintem pillangóvirágok, mert azok szép nagyra nőnek és ide a közelebbi sarkára pedig valami jófajta csemegeszőlő fog kerülni. 
Érdekes módon az utóbbi időben egyre jobban hajlok a hasznos növények felé, dísznövényből van már bőven. 

És ha már ősz, akkor színek...

Erdei kutyatej, tavaly hoztam és milyen jó, hogy elhoztam, mert letarolták ott az erdőt, a nyári forróságban csak kiégett volna. Nálam meg szaporodik, láttam egy csomó növendéket belőle a napokban a kertben itt-ott. Majd holnap szépen végigmegyek és megjelölöm őket karóval. 

Borbolya

Ez a beomlott verem oldalában a madárbirs. Egy kis szálacska volt, amikor idejöttem, nem is nagyon foglalkoztam vele és ilyen szépen megnőtt mégis. 
A verem másik oldala majdnem szín tarack, azt tavasszal majd, amikor kihajt le fogom gyomirtózni és majd beültetem a helyet valamivel. Lehet, hogy a madárbirset szaporítom majd el rajta és akkor lesz a kertben egy bucka, ami őszre ilyen szép színű lesz. 

Jah, Elza. Végre sikerült lencsevégre kapnom, nem szereti a fotózást a CicaNéni, most is elég durci fejet vág. :))))