Beomlott verem körüli ügyködéseim
Tegnap megint hoztam megint egy rakás követ.
Találtam egy nagyon szuper lelőhelyet, jobb, mint az előző, mert itt szép, görgeteg kövek vannak és rengeteg, erre a helyre rá lehet majd járni és nem is kell a köveket messzire cipelni.
A kertben is tevékenykedtem kicsit. Végül még nem a köveket raktam be a helyükre, de már azt készítem elő a beomlott veremnél.
Úgy gondoltam, hogy mutatom a ronda részeket is, mert ezekkel is kell valamit kezdeni. Mindenki csak a szépeket mutatja (persze ez azért érthető valamilyen szinten), de a szépek is lesznek valamiből.
Egyre több fotót készítek a csúnya részekről, mert később olyan jó látni, hogy milyen szépen képesek átalakulni a kert egyes területei.
Arra is egyre jobban próbálom hegyezni magam, hogy ne a legmagasabb költséggel tegyek szebbé részleteket, hanem épp az ellenkezője vonz mostanában. Azt szeretném látni és azt próbálgatom, hogy egyszerűen, a rendelkezésre álló, természetből való eszközökkel mit lehet kihozni belőle. Persze van, ahová én is leteszem a szegélykövet vagy a járdalapot, ezért is hoztam a múltkor, mert van olyan rész is, ami azt kívánja.
Mivel az időjárás miatt nem sokat lehetett kinn lenni a kertben, így a beomlott verem körül tettem-vettem egy kicsit.
Szedtem ki pár hóvirághagymát az előkertből és a levágott meggyfa rönkje előtt kitisztítottam a talajt és beleültettem őket, ott szépen tenyészhetnek, azt is fogom hagyni, hogy magot szórjanak.
Elől is hagyom a magnólia alatt, rengeteg kis szálacska volt tavaly is és az idén is már, így egyre több lesz belőle és ültettem át pár keltikét is. Majd közvetlen mögéjük kitalálom, hogy mi kerüljön, valami, ami hosszabban mutatós növény. Talán nyuszifül lesz, az télen is kinéz valahogy.
Eléjük, a szélébe pedig fér majd még pár krókusz. Mögéjük pedig majd valami magasabb, örökzöld növényeket ültetek, amik takarni fogják a verem elejét. Bár... ha szépen kirakom kövekkel, akkor annyira nem is kell takarni és a kövek közé is lehet növényeket ültetni... lehet ebből is szépet csinálni.
Egyelőre viszont több növényt nem teszek bele, előbb a köveket rakom ki és aztán meglátom, hogy mit kíván-bír el ez a kis terület.
Azt hiszem ezt a részt egyébként is kézzel, nagyon apránként fogom feltúrni, mert tele van tarackkal és pitypanggal is, utóbbi is borzasztóan szaporodik nálam.
A babérmeggy elé pedig indás ínfüvet ültettem át, az is majd szépen elindázik, szereti nálam a helyet és jó talajtakaró lesz a babérmeggy alatt, mert alá fog kerülni, ahogy majd nő a bokor.
Ronda most, persze, de szép lesz ez, majd amikor bekerülnek a kövek is a helyükre, illetve a most mohás-füves részek is növényekkel lesznek tele. A papír is el fog tűnni, mert majd aprítok ágakat és beborítom vele és oda is növények költöznek majd. A japán magyal mellé egy fehér Ericát szeretnék a jobb oldalára, éppen nem látszik a képen a helye.
Ez az egész kelet felé néz és nem sokáig kap napot, mert dél felől a nagy keleti életfák határolják, délutáni napot viszont kap, de a verem kővel kirakott része délután is árnyékban lesz.
Hoztam be két korhadt farönköt is, majd kitalálom, hová tegyem, lehet, hogy manóház lesz belőlük. Majd amikor lesz egy kis időm, akkor leülök egy kicsit nézegetni, hogy mit látok bele.
Nem is biztos, hogy ezen a részen kapnak helyet, mert a meggyfa rönkjére is manóházat tervezek.
Az egész terület még ősszel így nézett ki, még a mostaninál is rémesebb volt, de a fákat már elhordtam onnan, sokat le is aprítottam belőle, lefeszegettem a sok elkorhadt fát is róla.
Tulajdonképpen a babérmeggy miatt kezdtem neki átalakítani, miután beültettem, akkor gondoltam, hogy ne csak annyi legyen már, hogy kitakarom valamivel, mert úgyis ki fog látszani és ha megnő a babérmeggy, akkor már nem fogok odaférni sem.
Most így néz ki, hát... tényleg rémes és nem szebb egy jottányival sem, de ki fogom szépen alakítani.
Gondolkodom egy mirtuszloncon is, hogy a jobb oldalon a tetejére ültetek egyet és szépen engedem, hogy belógassa az ágait.
Majd jövök még a fejleményekkel.