Na, nem is tudom mi történt, tegnap a szomszédomnak sikerült elővennie a kaszát és vágta a füvet. Kíváncsian néztem mennyit fog levágni belőle. Tavaly - mert kértem, hogy legalább a kerítés mellett vágja már le -   kizárólag ott kaszált le valamennyi füvet, de azt se végig a kerítés mentén, csak egy szakaszon, amúgy burjánzott az egész telek, mint a nyavalya. Meg az idén is, de most olyan helyen is kaszál, ahol tavaly nem... nem tud már bemenni a cókmók közé a fűtől, de a kerítésem  mellett még nem láttam. A múltkori kaszálásnál én vágtam le valamennyi füvet onnan, aztán apu is vágott vagy 10 métert, de a többi hosszában nő a gyalogbodzától kezdve minden.

Azért szégyellhetné magát, én nő létemre  rendben tartom ezt a bő 1500 nm-es telket és még kívül is a ház előtti füves teret, meg még a ház külső oldalán az ő telkén is vágok, hogy legalább a ház mellett legyen rendben, ő meg nem képes normálisan levágni, na de most úgy voltam, meglátom meddig terjed a nagy igényesség. Hátha... de nem jött a kerítés mellé, még a közelébe se. Az igaz, hogy eleredt megint a nyomorult eső is. 

Tegnap egyébként ebédidőben én is kimentem kaszálni egy bő félórát. Sikerült is levágni hátul a fák alatt a füvet és ettől nagyon jól érzem magam. Egyrészt felálltam a gép mellől mozogni, hasznosan telt az idő és szép is lett az a rész és ma nem tudnék vágni, mert csupa víz megint minden és az a rész elég lejtős. 

Hihetetlenül gyorsan nő a fű, főleg most a sok eső után, aztán ha még meleg is  lesz, (lesz még meleg az idén?) akkor lehet vágni ész nélkül és vég nélkül. Ez olyan neverending story, tavasztól őszig, de ahogy hallom mindenki így van ezzel. 

Szoktam is mondani, hogy nagyot téved az, aki azért költözik vidékre, mert csendre vágyik. Itt nincs csend, itt tavasztól őszig mindenki kaszál és fűnyírózik. Tényleg csúcs, mert vagy a kocsikon  van a kasza, vagy az utánfutókon, vagy ül az ember kis kaszálógépen és azzal döcög vagy a vállán van a kasza, tiszta népsport. Ősztől tavaszig meg ugyanez van, csak láncfűrésszel. :))) Szóval vidéken nincs csend, de engem nem is zavar, ez hozzá tartozik a vidéki feelinghez. 

Kezdek sík ideg lenni, nincs meg a Böbe. Mióta éjszakai műszakozik, azóta minden reggel aggódva kelek, hogy ugyan berohan-e majd az ajtón, amikor nyitom, de eddig csak egy reggel késett el kicsit. 

Az igaz, hogy ma meg én aludtam el, felébredtem háromnegyed hatkor és gondoltam hunyok még pár percet és háromnegyed hétkor ébredtem fel. Böbit 6-kor szoktam beengedni lehet, hogy itt volt, de elment aludni valahová, vagy csak bosszút áll, hogy nem jöhetett be időben. Ez macskáktól simán kitelik, de most már nagyon aggódom miatta. Ilyenkor már farkaséhes szokott lenni és hiába szólítgatom nem jön. 

Remélem nem vitte el semmi az éjjel és a nagyon se űzték el. Elza nagyon alattomos, már többször észrevettem, hogy a Böbi nem meri megvédeni se magát, Elza meg, mint egy őrmester beül az ajtóhoz és nem engedi haza. Egyszer le is pofozta, de úgy voltam vele, hogy meg kell tanulnia megvédeni magát, nem jétszhatom le a meccset helyettük. Pedig Böbi már nagyobb, simán leverhetné Elzát, de olyan kis gyámoltalan, nem mer harcolni. Elbújik inkább és trükközik. 

Jaj, hát most nagyon odavagyok, ha elveszett, az rettenetes lesz, mert még azt se tudom, hogy szenved-e valahol, vagy hogy egyáltalán mi lett vele. 

***

Megvan. :) Leesett a kő a szívemről,  nagyon hozzám nőtt már ez a kis Coca, rettenetesen hiányozott volna, ha elvész. Benn alszik a takarón, mint a bunda! :) Megerőltetők lehetnek ezek az éjszakai műszakok, mert nagyon tud aludni napközben. 

 Ezektől egyszerűen be vagyok ájulva, annyira különlegesek, de valamiért a kép nem adja vissza a színeit. Ráadásul nem is tudom, hogy hol van a tavalyi sötétlila, aminek olyan színe volt, mintha tűz égett volna a közepében, de még lehet, hogy ki fog nyílni.