Tegnap is volt egy hatalmas eső, csupa víz odakinn minden és ködös a reggel. Olyan szép fények vannak kinn, ahogy jön fel a nap, de a fotók nem adják vissza. 

Érdekes, de évek óta megfigyeltem, hogy ahogy túllépünk az augusztus 20-án, akkor a reggelek mindig ősziesre fordulnak, de még a nappalok színe is más lesz. A napsütés sárgább, ősziesebb, pedig a csillagászati nyár szeptember 23-ig tart, a napéjegyenlőségig és mégis. 
Kéne még venni egy dinnyét... mindjárt itt van Lőrinc napja és szokták mondani, hogy Lőrinc belehugyozik a dinnyébe, azután már nem olyan jók a dinnyék. 

Ahogy a veteményes kinéz az egy kész rémség. Csupa-csupa gyom az egész, pedig a múltkori eső után, amikor megnőttek a gyomok egy csomót kiszedtem, de a kövér porcsinnak úgy tűnik kifogyhatatlan utánpótlása van.
Egyébként az idei gyomok mindössze a kövér porcsin, a disznóparéj, talpas muhar és az elmaradhatatlan aprószulák, de ezekből dögivel. Utóbbival nem tudom, hogy mit kezdjek, mert a mulcs alatt is kinő, azt szoktam csinálni, hogy alányúlok és megkeresem a tövét és kihúzom. Néha egy méter hosszú is kijön, de pár nap múlva megint ott van. Bármilyen mélyről képes kihajtani. 
Ha valakinek van tippje, hogy lehet kiirtani vagy legalább megfékezni (vegyszer nélkül), ne hallgassa el előlem. 

Persze az idei elhanyagoltsághoz az is hozzátartozik, hogy a pár héttel ezelőtti eső után visszatérő kánikulában megint nem mentem ki rendben tartani a  kertet. Menjen abban a forróságban, akinek 'kétannya' van, na meg időm se volt rá elegendő, ami volt azt általában locsolással töltöttem. Most pedig itt a van a fejemre nőtt kert. 

Nagyon-nagyon kéne idő... legalább azokat levagdosni, amik nagyon megnőttek, a fehér ürömöt, mert ha szétszórja a magját (lehet, hogy már szét is szórta), akkor jövőre sok dolgom lesz vele, hogy kiszedjem. A tárkony is akkora már, hogy szétborult az egész... a zsálya metszését is félbehagytam, na mindegy, majd fokozatosan elkezdem és haladok, ahogy tudok. Láttam egy kertben, hogy a tárkony szépen formára van metszve, mint egy buxus bokor, jövőre ki fogom próbálni. 

Végül eldöntöttem, hogy veszek ki 2 nap szabit és amit tudok megcsinálok. Tulajdonképpen azon is elgondolkodtam, hogy lemondhatnék a karácsonyi (két ünnep közötti) 4 napról is, nekem ilyenkor kell a kertre az idő, télen minek? Csak épp  olyankor már nagyon fáradt szoktam lenni és az idei karácsony hétvégére esik, 25-25 szombat-vasárnapra esik. Borzasztó ez az állandó idővel való sakkozás.

A szarkalábak úgy látom mind ki fognak virágozni másodszor is, jövőre sokkal hamarabb le fogom vágni a szárakat, hogy hamarabb tudjanak növekedni kezdeni az új virágok.

A Datura most nagy sláger a kertben és úgy tűnik, hogy élvezi a hűvösebb időt, na meg az esőt, amit kapott a kert. 

A Kaleopátra tűje fantasztikus! Folyamatosan hozza a virágait, közben lejjebb (a tűkön) neveli a magjait, már érettek is vannak rajta, szedtem is belőle, de szerintem erről már beszámoltam. 

A phlox is szépen virágzik és még lesz egy másik is, ami most fog kinyílni. Ez már egy egészen sűrű rész itt, lehet, hogy pár virágot majd át is telepítek.

És hát... a tűztövis pirosló termései mutatják, hogy menthetetlenül itt az ősz. 

Tegnap délután volt végre egy hatalmas zivatar, hosszan esett, nagyon sűrűn, függőlegesen jött a víz lefelé, mint a monszuneső. Hatalmas dörgés, villámlás volt, még némi jég is esett, de nem volt vészes. Tök sötét lett, akkora borulás jött!

Aztán estefelé jött egy másik is! Igazi nyári zivatarok, ahogy az kell, majd estére elcsendesedett és áztató eső lett belőle, egész este esett. 
Végre tocsog a kert a vízben! Persze gondolom, ha lenyomnám az ásót, akkor kb. 10 centire csontszáraz lenne a talaj, nem akarok telhetetlen lenni. Majd beljebb szivárog a víz, a növények nagyon ügyesek, fantasztikusan tudják hasznosítani még a harmatot is, hát még ennyi vizet, ami lejött!
Biztos, hogy volt valami óriási elektromos feszültség is a légkörben, mert magam is mintha kisültem volna. Az a napok óta tartó, már-már viselhetetlen belső feszültség, ami bennem is volt, szinte elillant, megnyugodtam, ahogy kitört a vihar. 

 Tegnap még reggel leszedtem megint egy rakás zöldbabot is, nem is gondoltam, hogy abban a kánikulában, ami a múlt héten volt, még megnöveszti magán a babokat, mert nem is öntöztem. Egyszerűen csodálatosak ezek a növények, hogy mekkora túlélők. Az idei év után hatalmas respekttel tekintek a növényekre, igazi csodák, valódi varázslók, hogy túlélnek és teremnek is, mert a zöme azért túlélte ezt a nyarat. 
Este megblansíroztam a babokat, 4 újabb zacskó zöldbab lett, ebből is bőven elég már, ami a fagyasztóban van. 

Tegnap le kellett szórnom  vastagon fahamuval a retkeket és a rapinit, meg a többi káposztafélét is, de lemosta az eső... de a nyomorult földibolhákat is elmosta, remélem.  Ki vannak lyuggatva a leveleik, mert megint előjöttek a dögök, de az eső most adott nekik. 

És végre normális hőmérséklet van benn a lakásban is, nem az a döglet, ami volt. Elég volt ebből a nyárból, jöhet az ősz a maga csodaszép színeivel és virágaival. 

Pénteken Pesten voltam és vettem Herkulesnek Béres cseppeket, ezek direkt cicáknak való cseppek, mert erősödött sokat, már érzem a testén az izomzatot, de még mindig nagyon vékony és jön a tél. remélem jó lesz nekik (a többiek is kapják), cicakilónként 1 cseppet kell adni és elég nagy az üveg. Egyébként Herkuló étvágya már nagyobb is tőle, tömi magát, de azt vettem észre, hogy sokat kihány a cica. Lehet, hogy simán túltömi a hasát, nem tudom, de találtam nyomokat az udvarban... a hangyák tökre örülnek, pillanatok alatt elhordják. Valaki mindig jól jár. :) 

BársonyÚr nagyon elégedett tud lenni, amikor jól van lakva. 

Nem győzöm mutogatni ezt a daturát, akkorára nőtt és mekkora lesz majd most az eső után? 

Ez pedig csodatölcsér lesz, nagyon nehezen sikerült kikelesztenem. Ezt ültettem (jó későn), de úgy látom, hogy még ki fog nyílni, viszont kelt kettő magról is ott, ahol tavaly volt. Azok kisebbek, már nem hinném, hogy hoznak virágot, sőt ez se fog szerintem magot se érlelni már, bár... az idei teljesítményük után azt hiszem a növények mindent tudnak. Még lehet, hogy mag is lesz rajta... bár most még virág sincs. :D 
De olyan szép egészségesek, kövérek, benőtték a kis ösvényemet is,  a szárazság ellenére ilyenek, nem öntöztem őket. 

A mályvacserje szemlátomást nagyon megörült az esőnek, beborította magát virággal ma reggelre. 

Ezt meg nem tudom mi lesz, lehet, hogy a napfényvirág sarja, de kicsit távolnak tűnik tőle és nem teljesen olyan a levele sem, majd kiderül. Egyelőre lövésem sincs mi ez. 

A díszdohány fonákja... nagyon szép színeket produkál ez a virág. 

***

És csináltam egy Covid tesztet is, mert kapar a torkom... szerencsére negatív lett, de valakitől valamit bekaptam megint. El kellett mennem egy rendezvényre, ahol egy csomó ember elől szabályosan hátrálnom kellett, mert mind puszilkózni akartak... hú de utálom ezt! Emlékszem gyerekkoromban mama barátnői voltak ilyen puszilkózósak és szabályosan beszopták az ember fél arcát, akkorát cuppantottak. Biztos azért utálom ennyire. 
És nem is értem az embereket, itt volt a járvány, de továbbra is fogdossák egymás kezét és smárnak... mi a bánatért kell a testi érintkezés olyanok között, akikhez embernek gyakorlatilag semmi köze? És az emberek akkor is ezt csinálnák, ha kolera vagy feketehimlő vagy akármi terjedne. Hogy lehetnek ennyire fontosak az ilyen semmitmondó szokások, hogy az emberek az egészségüket is kockára teszik miatta? Miért nem képesek új módszereket tanulni arra, hogy kifejezzék a másik iránti szeretetüket, kedvességüket? Nem lehetne ezt úgy kifejezni, hogy mindehhez ne kelljen olyan közel menni és nyálaskodni? 

Ma reggelre esett egy kis eső, ez egy darabig éltetni fogja a kertet, de a meteorológusok azzal a narancs riasztással meg a napi jósolt esőmennyiséggel nagyon melléfogtak, ahogy a viharokkal is. Még egy villámot se láttam, pedig péntektől végig ezzel riogattak. 
Biztos volt olyan része az országnak ahol esett, de ide is esőt jósoltak és enyhén szólva nem jött be... ez ünnep előtt már-már tendenciának látszik, mintha azt akarnák, hogy az emberek maradjanak otthon. 
Jó ideje már, hogy olyan érzésem van, mintha valamivel körbe lenne a világ fonva és mindig csak egy kicsit húznának rajta, hogy alig legyen észrevehető és majd mire észbekapunk, akkor már régen rossz lesz. 
Ne legyen igazam, de az én megérzéseim még soha nem csaltak meg. 

Nem kertészkedtem a hétvégén, kedvem se volt és erőm se, ez az utolsó kánikulai etap már nagyon kivette belőlem az erőt és a kedvet is. Olyan reménytelen volt már az öntözgetés is. 
Kiszáradt a frissen ültetett kínai selyemmirtuszom is... pedig nagyon, de nagyon beiszapoltam alatta, de utána nem kapott vizet. Elfelejtettem... Nem tudom kihajt-e még, ha nem, akkor nem hozok ilyet többet. 

Mindennek mennie kell a kertből, ami nem tűri a szárazságot, mert se fizikailag, se vízzel nem fogom győzni az öntözést, ha a ilyen száraz idők lesznek. 
Elengedtem a mocsári hibiszkuszt is, még él rajta egy hajtás, de gyakorlatilag nem öntöztem. Ha megmarad akkor jó, ha nem, akkor ez is megy.

Szombaton még tettem el 3 üveg uborkát megint, de többet már nem fogok berakni, mert nem kell több. Lett 2 csomag tök is a fagyasztóba és ezzel már tényleg befejeztem a fagyasztást is, majd - ha lesz használható - akkor a petrezselyem megy majd bele, de addig kinn fogom hagyni, amíg csak lehet. A répákat is ugyanígy, de azok annyira kicsikék maradtak, hogy nem szarakodok vele a fagyasztóban, azt hiszem a répát venni fogom... hát ez van.  

A datura gyönyörű már és hatalmas.

Nagyon kevés őszirózsám lesz az idén, alig keltek ki vagy nem maradtak meg. Csak ezek a szimplák élték túl, úgy tűnik. 

A csodás ernyős verbénák

Pillangóvirágok

Hajnalka

Tarackoló kékgyökér

Díszdohány

És a VámpírCoca bevonult aludni a fotelbe. :D