Szép a veteményes
Tegnap kora reggel 6-tól úgy nekirugaszkodtam a kertnek, mintha egy nap alatt akarnám behozni az összes kánikula miatti lemaradást. Délig bírtam. Egyrészt sokat kivett az erőmből is a meleg, másrészt - azt hiszem a huzattól - nagyon beállt a bal vállam és a nyakam. Eléggé fáj és akárhogy is tartom magam, akkor nem fáj, ha lefekszem.
Bekentem Inno rheuma krémmel, az nagyon jó krém, el is lazult tőle, de elég gyakran kenni kell.
Este próbálkoztam még kimenni, de gyakorlatilag a délutánok és esték nem tölthetők kinn, hacsak be nem öltözöm vastagon (de ahhoz meleg van), mert megesznek a rovarok. Két nagy csípéssel jöttem be kb. 10 perc után... szóval a kerti estéket elengedem.
Mindenesetre haladtam reggel a kerttel, főleg a veteményessel. felkapáltam további ágyásokat. Mindegyiken rajta hagytam a füvet, estére szépen vissza is száradt. Kész lett a petrezselymes ágyás, a céklák és a zellerek és ezeket be is öntöztem tápoldatos lével.
Nem tudom a zöldbabokat hagyjam-e még, mert most nem teremnek, de hátha még kivirágoznak. Egyébként nincs bajuk, csak a virágzást és a termést hagyták abba, gondolom a hőség miatt.
A virágosban is tevékenykedtem kicsit. Először is elhordtam a sok visszavágott bársonyos kakukkszegfű szárat, amikkel félbemaradtam a kánikula miatt. Nem is a rendes komposztra mentek, hanem hátra. Van a kert hátsó részében a bokrok mögött egy zűrzavaros rész, ott kezdtem el először gyűjteni a komposztot és azóta is oda kerülnek azok a dolgok, amiket nem dolgozok fel valami miatt. Most ezek az elszáradt szárak is oda kerültek.
Aztán még gyomláltam kicsit, illetve beszedtem egy nagy lavórba a borzaskatákat is, mindnek elszáradt már magtokja és összegyűjtöttem a magokat róla, na meg persze egy csomó szétszóródott. Jövőre lehet, hogy egy kicsit túl fog tengeni a borzaskata a kertben.
Ma reggel meg elkezdtem lenyírni a füvet, lehet, hogy be is döglött a fűnyíróm. Leállítottam, mert fura volt a hangja és aztán már nem indult újra. Felfordítottam, hogy megnézzem be van-e akadva a kés, akkor láttam, hogy elejénél folyik a benzin... vagy olaj kifelé, bár szerintem ez attól volt, hogy felfordítottam.
Aztán próbáltam még elindítani de kétszer füstölt... szerintem az olaj folyt ki belőle, megnéztem és kevés van benne, majd utánatöltöm és meglátom indul-e. Ha nem, akkor utána kell néznem, hogy garanciát hogy tudom érvényesíteni, tavasszal vettem még bőven garanciás.
Ez most megint úgy kellett, mint ablakos tótnak a hanyattesés.
Egyébként nagyon szép a kert, most főleg a veteményes része, a virágos nagyon szétszaladt a kánikulában.
Lesz paradicsom is, ha nem is annyi, mint tavaly, de nincs is olyan sokra szükségem. Még a tavaly befőzöttekből is van egy csomó.
Lassan szedem a bazsalikomot is, le szoktam fagyasztani, adagonként, alufóliába teszem, lapos csomagok lesznek belőle és berakom egy nagy műanyagdobozba és így egyesével tudom kivenni az adagokat. Így olyan az íze, mintha friss lenne. A bazsalikom szerintem szárítva nem jó, elveszíti az igazi aromáját.
Lesz itt paradicsom is bőven. Ezt is szeretem a fagyasztóba tenni, megforrázom, lehúzom a héját, darabolom és télen ugyanolyan jó lecsónak, mint a friss. A legtöbben üvegbe teszik, de úgy nem szeretem. Bár az is igaz, hogy a lecsót is ahányan, annyiféleképpen készítik.
Emlékszem egyszer a cégnél a konyhában ebédeltünk és megkérdeztem a kollégámat mi az, amit eszik és azt mondta lecsó. Az valami narancssárga, híg lében főtt paprika volt... a lecsót én úgy csinálom, hogy sok hagymával, a paradicsomhoz képest kevesebb paprikával és sok paradicsommal.
Pl. két hagymához 3 paprikát adok, a hagymát karikára vágom, a paprikát félbe, kicsumázom és vékony szeletekre vágom és az egészet zsíron jól lesütöm. A paradicsomot forró vízbe dobálom és lehúzom a héját, aztán összedarabolom, ennyi mennyiséghez 6-8 nagy paradicsomot használok és amikor lesült a hagyma és paprika, akkor adom hozzá a paradicsomot és ezt az egészet is lesütöm zsírjára. És persze sót adok hozzá, mást semmit.
Nálunk ez az igazi lecsó és ez mindennel jó. Pirítóssal, rizzsel, tésztával, de néha szoktam rá tojást is ütni.
A paprikák is rogyásig vannak, az idén nagyon jól sikerült, nagyon örülök neki.
Kicsit sárosak az esőzésektől, de annyi baj legyen. Ez bolti kaliforniai magjából van.
Ennek a magját a Szentesi magtól vettem, úgy hívják, hogy Fehér kos. Nagyon finom, tegnap vettem le belőle először, édes paprika, egyáltalán nem csíp. Én nem szeretem a csípőset, se a gyomromnak nem jó és az Ayurvéda szerint se jó nekem, mert a csípős nagyon erősíti a pittát és én amúgy is elég alaposan pitta típus vagyok.
Ezért maradnak ki a kertemből a chili paprikák is. Tavaly volt egy cayenne borsom, meg is szárítottam, de azóta is ott vannak lenn a pincében. Nagyon ritkán használok egy keveset olyan kajákba, amik nagyon megkívánják, de inkább csak télen, mert a csípős az fűt is és a forróságban nem is egészséges fogyasztani.
A múltkor olvastam egy cikket, ahol éppen a csípőset javasolják meg sok gyömbért... akkora marhaságot is régen olvastam már.
Rogyásig vannak a padlizsánok is, tegnap vettem be hármat és meg is sütöttem, már benn is vannak a fagyasztóban. A pittának nem javasolják a padlizsán fogyasztását sem, de erről az egyről nem mondok le. Annyira szeretem padlizsánkrémnek, hogy ezt nem tudnám nélkülözni a kajáim közül.
Az idén ez a gömb cukkinim terem szépen, a többivel nem tudom mi van, de még most is csak fiú virágok vannak rajtuk. A sárga cukkinin van női virág is, de nem tudja megnöveszteni.
A tökisszon projektem meg nem megy, egyszerűen nem akar teremni az se, de a sárga patisszon sem. Hmmm... nem értem, de várok vele, mert olyan nagyok és egészségesek, hogy biztos be fognak indulni, lehet, hogy a kánikulát nem szerették.